Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-73
73. országos ülés 1892. jnnlus 17-én, pénteken. 253 nyozott része után kell fizetni, azon többlet után pedig, melyet termelnek, adót nem kell fizetni. Tudom, t. ház, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamara e tekintetben előterjesztést tett *és én nem is. mulasztottam el a mostani tárgyalások során azt az elvet a legmesszebbmenőleg érvényesíteni, hogy semminemű differentialis elbánás a fogyasztási adó alá eső saját gyáraikból származó és a mi gyárainkból bevitt szesz között ne legyen. E tekintetben az egyszeri! reclamation kivtíl az 188 1-iki szerződés valami biztos támpontot igényeink érvényesítésére nem nyújt; nem fogom azonban elmulasztani, t. ház, hogy úgy a szerződés megkötésénél és a mennyiben meghatalmazást nyerünk a törvényhozástól, hogy a szerződéses viszonyokat ezen most tárgyalás alatt levő törvény alapján prolongálhassuk, ezen átmeneti időben is teljes érvényt szerezzünk abbeli igényeinknek, hogy semminemű differentialis elbánásnak kitéve ne legyünk. (Helyeslés jobb felől) Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztatik e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!)^ Kijelentem, hogy a t. ház azt elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Széll Ákos jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül eljogaätatik, olvassa az' 1. § t). Rosenberg Gyula előadó: T. ház! A közgazdasági bizottság nevében tiszteletteljesen javaslom, hogy az 1. §. második bekezdésének első két szava után a szövegezés világossága kedvéért egy »ha« szócska szurassék be. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a szakaszt ezen módosítással fogadja el. Széll Ákos jegyző (olvassa a tőrvényjavadat 2. és 3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, annak harmadszori megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint az igazságügyi bizottságnak 93. számú jelentése a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló 1887. évi XXX. tcz. kiegészítéséről benyújtott törvényjavaslatra vonatkozólag. Azt hiszem, a . jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Mohai Sándor előadó: T. ház! (Halljuk'. Halljuk!) Azt a rövid törvényjavaslatot, a melyet az igazságügyi bizottság előadójaként a t. háznak elfogadásra ajánlok, főképen és majdnem ' kizárólag gyakorlati tekintetek indokolják. Addig. a míg az ország területén két királyi tábla, a budapesti és a marosvásárhelyi volt, addig az ezen tábláknál alakított szüneti tanácsok teljes tevékenységét és idejét azon tárgyak vették igénybe, a melyek az 1887 : XXX. tez. 4., 5. és 7. §-a értelmében, a szünet alatt is előadandók és előadhatók voltak. Mióta azonban a királyi táblák deeentralisatiojä folytán most már az ország területén tizenegy királyi tábla működik, melynek valamennyijénél szüneti tanácsoknak kell alakúlniok, ezen szüneti tanácsok tevékenységét nem töltik és nem tölthetik be, már számuk csekély voltánál fogva sem azon ügyek, melyek mint szüneti tárgyak, eddig a szünet alatt is tárgyalhatók voltak. E miatt, t. képviselőház, szükségesnek mutatkozik a nem szünet; tárgyak előadására is lehetőleg kiterjeszteni ezen szüneti tanácsok tevékenységét azon másik szempontból is. hogy a mennyiben ily elintézése az eddig nem szüneti tárgyakat képező ügyeknek bekövetkezhetik, ez által a hátralék-felszaporodásnak is némileg eleje vétetik. Végűi indokolja ezt azon további gyakorlati szempont, hogy főkép a bűnügyek elintézése fogna ezen szünidő alatt is megszakítás nélkül folyni, mi által ezen bűnügyeknél kívánatos gyorsabb elintézés be fog következhetni. Erre nézve mellesleg bátor vagyok megjegyezni, hogy a külföldi törvényhozások is a bűnügyeket feltétlenül és kivétel nélkül a szüneti tárgyak közé sorozzák. A szőnyegen levő törvényjavaslaton az igazságügyi bizottság főképen egy lényeges módosítást tett, melynél fogva a javaslat 1. §-a 2-ik pontjának azon intézkedését, mely a feleknek jogot adott arra, hogy ilyen szüneti tárgyak elintézését egyszerű kéréssel a szünet utáni időre halasztathassák, töröltetni indítványozza, még pedig azon elvi okból, hogy nem lehet a felek azon jogát elismerni, hogy ők az előadó bíró személyében s azon tanácsban, a mely ügyüket előadja, mintegy válogathassanak és ez által a bírói ügyvitelbe beavatkozhassanak. Indokolja ezen módosítást azon második szempont, melynél fogva ezen intézkedésnek sanctiot adni, ha nem is teljesen lehetetlen, de oly nehéz, hogy ez általános igazságügyi érdekekbe ütköznék. A második módosítást, hogy tudniillik a második szakaszba azon intézkedés vétessék fel, mely szerint a törvény a kihirdetés napján lép hatályba, a bizottság az idő előrehaladottságára való tekintettel azért javasolja, hogy ezen törvény lehetőleg már a folyó évben jxilius l-jével beállando szünet alatt is alkalmazható legyen. Bátor vagyok az igazságügyi bizottság nevében ezen törvényjavaslat elfogadását a t. háznak ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.)
