Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-65
10 85, országos ülés 1892, joníns Lén, Gerdán. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 42.691 frt. Elnök: ^Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 5.165 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Kolozsvári egyetem. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 8. ezím. Rendes bevételek : VIII. fejezet, 6. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 274.052 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Bevétel 3.000 frt. Széll Ákos jegyző (olvassa): Kolozsvári középiskolai tanárképző. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 9. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 15.632 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): József műegyetem. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 10. ezím. Rendes bevételek : VIII. fejezet, 7. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 202.696 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 4.150 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Országos mintarajziskola és rajztanárképző. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 11 czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 8. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások: 60.490 frt. Elnök: Megsz avaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Bevétel 2.350 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Iparművészeti iskola. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 12. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 9. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 43.140 írt. Elnöki Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Gymnasiuinok. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 13. ezím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 10. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 306.711* frt. Elnök : Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. képviselőház! Belátom, hogy ez alkalommal a gymnasiumok, a középiskolák kérdésében tüzetesen beszélni alig lehet; nem azért, mintha e kérdésnek a parlamentben való tárgyalása igen kívánatos nem volna, hanem mert ezen budget tárgyalásával máiannyi idő telt el és egyáltalán a budget-tárgyalások is oly hosszúra nyúlnak, hogy a t. háznak, de meg a közönségnek is a figyelme egészen ki van fáradva. Azonban daczára ennek, lehetetlen, hogy legalább meg ne érintsem azt a kérdést, mely* úgyszólván Magyarország jövőjének, culturalis fejlődésének egyik alapját képezi. (Halljuk! Halljuk!) A mint méltóztatik tudni, igen kis részben kerülnek ki az ország intelligens elemei az egyetemekről és azok, a kik más albánokban talán magasabb műveltség révén szerepelnek, nálunk legnagyobb részben a középiskolákból kerülnek ki és így a középiskolák minősége hazánkban végtelenül fontos. Teljes elismeréssel adózom a t. minister urnak azért, hogy igyekszik megtalálni azokat a módozatokat, melyek mellett a középiskoláknak a niveauja emeltessék, az oktatás maga pedig hatékony eredményeket szüljön. De, t. ház, van egy dolog, melyet a theoreticus fejtegetésekkel szemben, sőt theoreticus reformok után is -látunk és pedig az, a mi a gyakorlatban is mutatkozik és tapasztalatilag is észlelhető ez országban, hogy azok a generatiok, melyek az utóbbi időben kerülnek a közélet terére, úgy a szabadságszeretetben, mint a társadalmi önállóság és függetlenség érzetében mind gyengébbé és gyengébbekké kezdenek válni. Most már az újabb generatiokban oly ifjúsággal kezdünk megismerkedni, a mely az egyetemből kilépve, életpályáját arra alapítja, hogy minő penziót fog annak idejében elérni; olyan ifjúsággal, a mely nem bír fogékonysággal sem az eszmék, sem az elvek iránt, sőt talán még a kenyér iránt sem, hanem azon módozatokat iparkodik megkeresni, a melyekkel mentől könynyebben, de nem tehetségei érvényesítésével, hanem kegyek elnyerése mellett hízelgéssel, az életben positiot szerezhessen magának. (Úgy van! hal felöl.) Ez -A szellem nem az ifjúság- vérében van; ennek az ifjúságnak atyja, nagyatyja ugyanabból a vérből való volt és szabadságszeretetet és férfias függetlenségérzetet hozott magával a közéletbe, a melynek annak idején a magyar társadalmi élet közbecsülést és önállóságot biztosított. Tehát kell, hogy a méreg beoltott legyen és ha azt keressük, hogy hol oltatott belé az: a középiskolák elhibázott módszerében kell annak eredetét kutatnom, legnagyobb részben legalább. Felhívom erre a t. minister úr figyelmét. Tíz évvel azelőtt képviselők társaságába kerültem. Azt hittem, hogy mindazok az eszmék és elvek, a melyek engem és ebben az országban az egész magyar intelligentia keblét feszítették, abban a körben is változatlanok. Vacsora, közben azután Magyarország fiatal képviselői a fölött a komoly kérdés felett kezdtek vitatkozni: vájjon a magyar képviselő milyen