Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-65
ft5. országos Ülés 1892, jnnins 1-én, ssse-idáft. 9 e tekintetben tiszta és hogy az ellen kifogás nem emelhető.* Köszönettel veszem az elismerést, de a mit a képviselő úr a múltra nézve mondott, azt még sem tehetem magamévá lás azt gondolom, hogy azon adatok alapján, a melyeket a képviselő úr e házban előadott, senki sem teheti magáévá. (Élénk helyeslés jobb felől.) Állított ő egynémely dolgot, azt mondván, hogy e háznak egyik-másik tagja, ki pár évig volt képviselő és különös érdemeket magának nem szerzett, mégis prépostságot vagy kanonoki állást kapott. Kérdem, be van-e ily tény által bizonyítva az, hogy az illető kortesszolgálatokért neveztetett ki. Azt hiszem, hogy nem, mert ha ezt méltóztatnak bizonyítéknak venni, egyáltalában minden kinevezésre rá lehetne mondani, hogy az kortesszolgálatokért történt. Én tehát azt, a mit a képviselő úr a multat illetőleg felhozott, a magam részéről is visszautasítani vagyok kénytelen. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Kérem a tétel elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Lázár Árpád jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Személyes kérdésben kívánok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Én legkevésbbé vártam volna a t. minister úrtól azt, hogy az én objeetiv, nyilt s őszinte tegnapi előadásom után engem bármi irányban gyanúsítással terheljen. Az oka annak, a miért felszólalni vagyok kénytelen, az, hogy a?, igen t. minister úrnak előadása — meglehet, hogy én talán félreértettem, talán nem is volt egészen világos — de azon benyomást hagyhatná hátra a házban, mintha én bármily egyéni érdekből tettem volna felszólalásomat. Arra nézve, t. ház, lehetséges nézeteltérés, hogy vájjon egy nézetet, a mely a faeultas körében kisebbségben maradt, itt a házban érvényesíteni az által, hogy az illető képviselő meggyőződését objective kifejti, helyes-e, nem-e? Az én felfogásom sz-erint helyesnek kell tartani mindig akkor, ha az eltérő nézet a közérdekből indul ki és hogyha az egy — nézetem szerint — szabálytalan eljárásnak nem a minister úr részéről, hanem azon hatóság részéről elkövetett szabálytalan eljárásnak a kiderítését czélozza és semmi egyebet. Ha tehát a minister úr azon gyanúsítást akarta volna velem szemben kifejezni, mintha saját érdekemben szólaltam volna fel, úgy kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én nekem azon eathedrával a legkisebb összeköttetésem sincs; én tisztán a közügy érdekében, azon tanszék helyes betöltése érdekében, a szabályok megtartása érdekében szólaltam fel, mikor kimutattam, hogy tulajdonképen sem meghívás, sem pályázat kiírása nem javasoltatott. Én csak a t. minister úrnak a figyelmét akartam erre a körülményre felhívni s remélem, hogy ezzel annak a gyanúnak magamat ki nem tettem. KÉPVH. NAPLÓ, 1892-97. IV. KÖTET. Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Legyen szabad csak egész röviden megjegyeznem, hogy én a magam részéről a t. képviselő urat semmivel sem gyanúsítom. (Úgy van! jobb felől.) Csak azt mondottam, hogy felszólalása azon eoncret esetben, a melyet felhozott és azon eoncret esetben, a melyben a képviselő úr az egyetemi facultásban minoritásban maradt, azon gyanút ébreszthetné, mintha a t. képviselő azon nézetének itt akarna érvényt szerezni, a mit én igen sajnálnék az egyetemi autonómia szempontjából. (Helyeslés jobb felöl.) Részemről tehát nem gyanúsítottam, sőt ellenkezőleg' alkalmat akartam adni az igen t. képviselő úrnak azon kijelentésére, a melyet az imént hallottunk. (Helyeslés.) Madarász József: T. képviselőház! Tisztán az egyetemi kérdésre nézve kívánok egy hivatkozással élni abban a tekintetben, a mit Vajay István t. képviselőtársam felhozott. (Halljuk! Halljuk!) Meg van engedve, minden képviselőnek, hogy a maga polgári meggyőződését e házban előadhassa; hitfelekezeti meggyőződésének előadására azonban, úgy hiszem, bármely képviselőnek is nem e ház szolgál teréül. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Miután azonban erénynek képzelik azt, hogy ez egy ország békéjére, állami műveltségére nézve szükséges országgyűlési határozat ellen évről-évre tiltakozzanak, engedjék meg, és engedje mesr nekem különösen Vajay István t. képviselőtársam, hogy felolvassam és figyelmébe ajánljam Deák Ferencz volt képviselőtársunknak 1868. november 12-én e tekintetben tett nyilatkozatát, (Halljuk! Halljuk!) mely így szól: »A Pesten most fennálló egyetemről van szó. Neve is magyar királyi egyetem. A mit az állami fő alapít, az nem lehet felekezeti, ha e czélból nem alapíttatik. Kijelentem határozottan, hogy én áilami intézetnek tekintem.« (Helyeslés.) »Ehhez csak azon kérést csatolom, hogy mindenkiben a hazája, nemzetének művelődése iránti kötelesség legyen a túlnyomó és ennek minden egyebet, minden mást alárendelni tartson kötelességének.* (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem: a vita be van zárva. Kérdem a t„ házat, méltóztatik-e elfogadni a budapesti kir. egyetem kiadásaira előirányzott 726.079 frtot, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 370.083 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos Jegyző (olvassa): Budapesti középiskolai tanárképző és az azzal egybekötött gyakorló iskola. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 7. czím. Rendes bevételek : VIII. fejezet, 5. e.zím. 2