Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45. orsKitgos ülés 1892. Ezen iskoláztatás által azt óhajtanám elérni, hogy azon, hogy így fejezzem ki magam »apáink is így gazdálkodtak, mi sem másképen« gaz­dálkodási theoria, mely az alsóbb földmíves osztálynál nagyon is megtartatik, lassan kikiiszö­böltessék s e helyett egy ennél czélszerübb, jobb s a gazdálkodás igényeinek inkább megfelelő gazdálkodási módszer léptettessék életbe; nem akarom azt mondani, hogy esetleg a kisbirtokos­ság által folytatott módszer jó ne lenne, de nyilvánvaló dolog, hogy a jónál előnyösebb a jobb, a czélszerünél hasznosabb a czélszerübb : (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) oda kívánnék hatni, hogy a földmívelő nép lássa át a belterjesebb gazdálkodás célszerű voltát, hogy megismertes­sék azon módokkal, azon eszközökkel, melyek által belterjesen gazdálkodva, birtokából több hasznot húzhasson, még nagyobb eredményt tüntethessen fel, a productivitást ugyanazon te­rületen fokozza. (Helyeslés a jobboldalon.) Töre­kedjünk oda, hogy vidékenkint oly termelési ágak karoltassanak fel, melyek új hasznot idéz­hetnek elő, hogy a földbirtok termőképessége fokoztassék, a mezőgazdák szakavatottsága emel­tessék, hogy a földmíves oszrály gazdálkodási routinja, a gazdálkodásban való jártassága minél magasabb fokra fejlesztessék. Miután a kisbirtokosság, vagyonjogi hely­zetének korlátoltsága miatt, nem lehet azon helyzetben, hogy experimentálgasson, hogy kísérletet tegyen az irányban, milyen nemű, milyen fajú culturnövényeket termeljen legczél­szerűbben, ezért is látnám indokoltnak ily ele­mentaris szakiskolák felállítását az állam részéről, melyek működése ép ez irányban igen áldásos lenne, ezen intézmény lenne hívatva vidéken­kint czélszerübb és több haszonnal járó gaz­dálkodási rendszernek megvalósítására, okszerűbb gazdálkodási systhema életbeléptetésére. (Helyeslés jobb felől) Ezen iskoláztatás kiterjedhetnének a eultur­növények különböző faj aira, a takarmány, a gyü­mölcstermelésre, konyhakertészetre, állatnevelésre, talajjavításra, mind megannyi fontos ágaira a mezőgazdaságnak. Ezen iskoláztatás által térhetnének át aztán az intensiv, azaz a minél több oldalú gazdaságra, melynek főelőnye ép abban nyilvánul, hogy a risico kisebbre redueáltatik, mint az extensiv gazdálkodásnál, mi által nyilvánvaló, hogy a tiszta bevétel, a jövedelem is állandóbb, kevesebb inga­dozást mutat. (Igás! Úgy van ! jobb felől.) Az intensiv gazdálkodhatásnak egyik főcri­teriuma a birtokrendezés, azaz a birtoknak egy helyen való concentrálása és itt igen kérném a t. földmívelési minister urat, karolná fel a birtok­rendezés ügyét kellő energiával s hasson oda, hogy a tagosítás, főleg Magyarország erdélyi májns 4-én, szerdán. • 53 részében, hol e tekintetben is hátramaradás ész­lelhető, mielőbb keresztűlvitessék. (Helyeslés jobb felöl.) És e helyen a t. ház engedelmével meg kell hogy emlékezzem a eulturmérnökségről, azaz azon intézményről, a mely a mezőgazdaságra nézve olyannyira fontos s nagy horderejű. Örömmel tapasztalom, hogy a t. földmíve­lési minister úr a culturmérnöki intézményt mily reális, mily helyes irányban s mily jóindulattá! fejleszti, igen óhajtanám, hogy ily irányban ha­ladva, annak létszáma, a mennyire lehetséges, szaporíttassék, kívánnám pedig ezt egyrészről a mérnökök érdekében, kiknek üsje, sajnos, a nagy publicum részéről sem karoltatik annyira fel, mint a mennyire a mérnökök méltán meg­érdemelnék, (Helyeslések.) sajnos, de a társada­lomnak ezen derék és hasznos tagjai nem része­sülnek oly elismerésben, mint azok, kik az állam­mal szemben kötelességeiket más irányban, más eszközökkel rójják ie. E tekintetben példát ve­hetnénk, t. ház, az angoloktól, tanúihatnánk a francziáktól, a kik ez irányban is a mérnököket épúgy megbecsülik, mint a társadalom többi tagjait. Kívánnám másrészről a culturmérnöki in­tézmény bővítését a gazdaközönség érdekében, hogy a gazdák hamarabb jussanak eulturmér­nökhöz, ha szükségök van reájok, mert most megtörténik, hogy néha két-három hónapig, sőt még hosszabb ideig kell várnunk, míg egy cultur­mérnököt kapunk, mi mindenesetre csak hátrá­nyos a írazdaközönségre nézve. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Mindnyájan tudjuk, t. ház, hogy a gazdaság folytatásához, a gazdaság czélszerű s jövedelmező felszereléséhez bizonyos tőke szükségeltetik, a mi a belterjes gazdálkodásnál épen nagyon is megkívántatik. (Helyeslés jobb felöl.) Pénzügyi viszonyainknak tetemes javulása, a valuta rendezésének, behozatalának elhatáro­zott ténye, az intensiv gazdálkodh itásra nézve azon előnynyel jár, hogy a valuta behozatala által olcsóbb tőke szerezhető. (Igás! Ügy van! jobb felől.) Az intensiv gazdálkodás célszerűségét sza­bályozza továbbá a mnnkásviszony: ha olcsó a munkás, nagyobb haszonnal folytatható; szabá­lyozza a nagyobb forgalmú piacz, a nagyobb forgalmú kereskedelmi vonalak közelsége. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Az intensiv gazdálkodás a munkán és tőkén alapszik. Némely helyt az u 11. tőke-belterjes gazdálkodás célszerűbb, ott, a hol a munkaerő igen drága. (Helyeslés jobb felöl.) Ilyen gazdálko­dást észlelhetünk Angliában. Máshelyt a munka­belterjesség alkalmasabb (Igaz! Úgy van! a jobb­oldalon.) Ilyennel találkozunk Khinában. Minden-

Next

/
Thumbnails
Contents