Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45. ©rsü.igos illés 18K: (2. május 4-én, szerdán. 45 fog terjedni. Ha tehát a községekben minden vármegye területén azon ezer frton vadonezokat növelnek és mikor a vadonczok 2— 3 év múlva felnőnek félölnyi magasságra, azok kiosztatnak a községeknek, egyes gazdáknak 40 — 50 drb. hogy azt elültesse és ekkor gondoskodnunk kell arról, hogy minden járásban legyen legalább 1—2 ember, a ki ezen beültetett fákat egy-két kaj czárrért beojtogatja. A gazdasági egyesület arra a vidékre szükséges gyümölcsfajokból ojtani való gallyakat ingyen adja hozzá és minden községben az elöljáróság és lelkészi hivatal bizonyítja, hogy mennyi vad fa lett a községbe általuk benemesítve és mennyi fogant meg belőle, az ezért járó díjat a járási szolgabiró fizetné ki az illetőknek. Biztosítom a minister urat, hogy ennek meg lesz a sikere. Én a legutóbbi időben egy krajczárt sem adtam ki gyümölcsfára.beül tettem például 30 holdat 6 ölnyire egymástól a rendes helyére vad fával, egy évet adok neki erősödésre, a 3-ik évben 2— 3 faj gyümölcsgalylyal beojtatom, egy-egy fám alig kerül 2— 3 krba g ha kivesz is egynéhány, alig van az egésznél pár írt károm. Ennél a kérdésnél, t. ház, kénytelen vagyok a t. minister úr figyelmét arra irányozni, hogy az ország keleti része, bár a központtól messzeesik, de a véletlenség folytán oly szerencsés helyzetben van, hogy Lengyelországgal és Oroszországgal vasúti összeköttetésben áll. Midőn Magyarországnak gyümölcskiviteli piaczát ma egyedül Berlin és Bécs képezi, azt hiszem, czélszerfí volna a gyümölcs- és szőlőtermelés tekintetében erre a keleti kérdésre fordítani a figyelmet. Kiépítettük a munkáes-beszkidi vasutat sok millióval, a nélkül, hogy egy pár utazón kivül azon a vasúton valaki közlekednék, így tehát ez a vasút jövedelme még a kocsikenőcs árát sem adja meg. Pedig e vidék klímájánál és talajánál fogva a gyümölcs- és szőlőtermelésre nagyon alkalmas, a mely termelés egy pár év múlva kifizeti magát és a vasút költségeit is fedezi. Arra akarnám tehát figyelmeztetni a t. minister urat: gondoskodjék arról, hogy ezeken a vidékeken a szőlő- és gyümölcstermelést fejleszsze. Csak egy példával akarom illustrálni a dolgot. Ott van pl. Bereg-, Ugocsa- ésUngmegye. Ez a három megye körülbelül nyolcz ezer katasztrális hold szőlőt képvisel. Ez a nyolcz ezer hold föld abhan különbözik a Balaton melléki és hegyaljai területtől, hogy agyagos a talaja, a legkitűnőbb borokat, a legkitűnőbb csemegeszőlőt termi meg, a hol a riparia és annak minden faja tíz év óta a legszebben díszlik és a hol az amerikai szőlőfajokba ojtott szőlő a múlt évben már oly csemegeszőlőt termett, a mi a legkitűnőbbnek mondható. Az ily nagy terület, a hol már egyes magánosok az állam minden segélyezése nélkül, 10 éve, hogy sikerrel működnek egy-két holdon a szőlőtermeléssel, de van a kinek már 10—20 holdja is van, az ilyen vidéket az állam a saját érdekében is nagyon elősegítené. És arra is kérem a t. minister urat, hogy Bereg, Ugocsa és Ung központján, Beregszászban egy földmíves iskolát összekötve vinczellériskolával felállítani méltóztassék. (Helyeslés bal felöl.) Ezen iskolának meg van ott minden kelléke, gr. Schönborn-nak van ott 120 hold szőlője, nagy pinczészete, nagy uradalma, szóval megtalálható ott minden kellék arra, hogy csekély állami segélylyel nagy eredményeket lehessen elérni. (Helyeslés hal felöl.) Végre, t. ház, át akarok térni egy reánk nézve nagyon is localis kérdésre, a vizimunkálatokra. (Halljuk! Halljuk!) A Tisza folyó szabályozásának kérdésével most részletesen nem akarok foglalkozni, mert a javaslat a nélkül is a t. ház elé van terjesztve; hanem mégis kénytelen vagyok egyes kérdésekre már most előre figyelmeztetni a t. minister urat, mert ha azok az intézkedések úgy vitetnek keresztül, a mint tervezve vannak, egyes vidékeknek tökéletes romlására vezetnének. A törvényjavaslat indokolásában maga a minister úr elismeri azt, hogy akkor, mikor a társulatok a Tiszánál megalakultak, az állam elvállalta a kötelezettséget a meder rendezésére nézve, hogy az állami költségen történjék, a partvédelmet pedig a társulat költségén fogják csinálni. Beregmegye volt körülbelül az országban az első, a mely a partvédelemmel legelőször készen volt és a partvédelem czímén körülbelül 3 millió forintot költött el idáig és annak területére 100.000 hold föíd esik, olyan föld, a melynek értéke pár évvel ezelőtt —talán jelenleg is — 50 írtnál többet nem ér holdankint. Tehát méltóztassék megengedni, ha a partvédelemre, három milliót, a belkanalizaczióra pedig két és fél millió, tehát összesen hat és félmilliót költöttek el, hogy ez azon területre nagyon sok és ugyanakkor a minister maga elismeri, hogy a partvédelemre a társulatok kötelezettségeiknek eleget tettek, hanem a mederrendezés tekintetében az állam, sajnos, nem tett eleget. Hát, t. ház, nem tudom, ki készítette azt a tervezetet, legalább a mi részünkre nem jól készítette, mert én nem tudok neki gratulálni, mert akkor, mikor a minister maga elismeri, hogy az állam a mederrendezés czímén nem csinált semmit, a társulatok pedig kötelezettségüknek eleget tettek és mikor fatuskók, hulladékok és eliszaposodás folytán a Tisza ágya már annyira elfajult, hogy már a társulat több kanyar-töltést volt kénytelen csinálni, azért, mert a Tisza medre a védgátjait alámosta. Az új terv szerint itt elő van irányozva mederelfajulás és