Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

46 45. országos ülés 1892. mAjus 4*én, szerűen. rendezés czímén — mert most már megint alávette a Tisza magát a védgátaknak— 195.000 frt. És ebben nem az a szép, hogy e 17 milliós munkálatot az állam akarja létesíteni, hanem az, hogy pl. a Badalónál és Csekénél szükséges munkálat költségeihez — Badaló a beregi, Cseke a szatmári oldalon fekszik — Badaló hozzájárult 17.000 írttal,Cseke pedig soha egy fényes krajezárt sem fizetett sem áryédelemre, sem canalisatiora. A csekei oldalon 17.500 forintot fizetett az állam, a badalóit pedig az ármentesítő társulat csináltatta meg a maga költségen. Ép így van a dolog Tivadarnál is. A tivadari oldal Beregmegyére esik, így hát a tivadari oldalon szükséges munkákat csináltassa meg az ármentesítő társulat a maga költségén, a másik oldalon megcsináltat mindent az állam. A beregmegyei oldalon 195 ezer forint költséget viseljen Beregmegye azért, hogy az állam 40 esztendő alatt soha eleget nem tett mederrendezési kötelességének. Megvagyok győződve, hogy sem a minister úr, talán az illetők maguk sem vették észre, egy vidéket mily igazságtalanul terhelnek akkor, a midőn épen az imént végeztünk be egy nagy munkálatot, a hol harmadfél milliót költöttek el, a mit mellesleg megjegyezve, másfél millióval is meg lehetett volna csinálni. Kérem tehát a minister urat, hogy az igazságtalanságot — azt hiszem maga is belátja, hogy az — végre szüntesse he. Különben a költségvetésre nézve jeleztem, hogy én a minister árban eddigelé minden irányban jóakaratot tapasztaltam. Meg vagyok arról győződve, hogy ha ügyeinket még jobban meg fogja ismerni, többet fog tehetni. Én még a földmívelési tárcza költségvetésénél ily nagy érdeklődést soha sem láttam, mint most és ebben új hajnalát látom mezőgazdaságunknak. Reménylem, hogy a t. ház gazdái végre életre kelnek és a jövőben jobban meg fogják tenni kötelességüket. Az említett hiányok felemlítése mellett a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés szélső baloldalon.) Schóber Ernő jegyző: Münnieh Aurél! Münnich Aurél: T. ház! Egy oly kérdésre kívánok röviden reflektálni, mely bár nem foglaltatik az előttünk fekvő költségvetésben, de szerintem mégis e tárczához tartozik. Ez a klimaticus és nyaralótelepek létesítésének előmozdítása és támogatása. Minden ország igyekszik a természet kincseit, regényes tájékait kihasználni olyanformán, hogy ott nyaraló telepeket létesítve, emelje az idegen forgalmat és ezzel megkönnyítse az ottani lakosság megélhetését. (Élénk helyeslés jobb felől.) Magyarország azon szerenesés helyzetben van, hogy bőségesen vannak természet-kincsei, bőségesen akadnak regényes és vadregényes vidékei; de ez szerintem még teljesen kiaknázva nincs, a mennyiben ezen vidékek még nem tétettek hozzáférhetőkké és leginkább abból az okból van kifogásom ez ellen, mert e tekintetben még messze hátra vagyunk a külfölddel szemben. Tudjuk ugyanis, hogy a külföldön aránylag olcsó pénzért sokkal nagyobb kényelmet talál minden utazó, mint nálunk. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Tehát habár tömegesen keletkeznek ezen nyaralók és fürdőtelepek, mégis sok kívánni való marad hátra. A földmívelésügyi minister úr széles látkörével és mindenre kiterjedő gondosságával ezen kérdésre is kiterjesztette figyelmét és örömmel olvasám az utolsó napokban, hogy Alsó-Hámor, Lubochna és Hidegszamos vidékén ily nyaraló telepek létesíttettek. De arról is van tudomásom, hogy a Szepességben, a Tátrában hasonlókép vásárolt a ministerium és a kincstár egy erdőterületet, a mely az én tudtommal hasonló czélokra van fentartva. A felvidéki Ínségről sok szó volt itt a házban és nem csoda, hogy a felvidék képviselői közül többen proponáltak bizonyos módokat, a melyek foganatba vétele által a felvidéki lakosság megélhetését könnyíteni lehet. Miután az ipar nálunk, sajnos, hanyatlott; miután a bányászat, a melyre talán lesz alkalmam a pénzügyministerium költségvetésének tárgyalása alkalmával visszatérni, hasonlóképen pang: mindenesetre szükség van arra, hogy a Szepesség és a felvidék gondoskodjék oly eszközökről, melyek a megélhetést megkönnyítik és így leginkább a Szepességben létesültek azon nyaralótelepek, melyek ma igyekeznek feladatuknak megfelelni. De ha én teljes elismeréssel és méltánylással fogadom az igen t. minister úrnak azon törekvését, hogy ily nyaraló telepek létesítését előmozdítja, meg kell jegyeznem, hogy én a magam részéről ezt a törekvést csak úgy helyeselhetem, (Halljuk! Halljuk!) ha az igen t. minister úr ilyen terííletexen nem concurrens vállalatokat létesít, (Helyeslés a jobboldalon.) nem igyekszik ez által a most már fenálló és létező nyaraló telepeket és fürdőhelyeket elnyomni, hanem, hogy ő, a mint én ezt az ő intentiojának hiszem, a mostan fennállókat támogatja és ezzel kapcsolatban és azok közreműködése mellett igyekszik a többieket létesíteni; (Helyeslés a jobbóldalon.) ott pedig, hol ilyenek még nincsenek, ezek szervezkedését törekszik előmozdítani. (Helyeslés a jobbóldalon.) Én a magam részéről azt hiszem, hogy a minister úr ezt a czélt nagyon könnyen érheti el, ha részben ott, hol kincstári birtok, vagy erdőség van, azt az ily telep létesítésére a vállalkozónak olcsón átengedi és a vállalatot elősegíti az által, hogy adóengedményekben részesíti, az épitő anyagot és a tűzifát olcsóbban adja; (Helyeslés a jobboldalon.) végűi az által, hogy terveket bocsát a vállalatok rendelkezésére, hogy azok telepeiket a külföldi mintákra