Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-64
64. országos ülés 1892. május 31-én, kedden* 441 tárgyalásra kitűzött tételét elfogadom. (Élénk helyeslés és éljensés.) Elnöki T. ház! A tanácskozás be van fejezve. Következik a szavazás; szavazás előtt azonban Győrffy Gyula képviselő úr kér még szót. (Halljuk. I Halljuk!) Győrffy Gyula: T. képviselőház! Azon körülménynél fogva, hogy az igen t. vallásés közoktatásügyi nrinister ár Irányi Dániel t. képviselőtársam határozati javaslatához hozzájárult: én új helyzetet látok vallásügyi politikánkban felmerülni, a mi engemet arra indít, hogy az általam benyújtott határozati javaslatot visszavonjam. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Mindenekelőtt kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a vallás- és közoktatási ministeiiiim költségvetésének első rovatát, mely 724.738 írttal van előirányozva: igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Fel fog olvastatni Irányi Dániel képviselő úr határozati javaslata. Lázár Árpád jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: Méltóztatik-e elfogadni az Irányi Dániel és társai által beadott határozati javaslatot: igen vagy nem? (Igen!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a határozati javaslatot elfogadják szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadja a határozati javaslatot. (Élénk éljensés.) Következnek a dologi kiadások. Széll Ákos jegyző (olvassa): Dologi kiadások 47.900 írt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Összes kiadás 272.138 frt. Bevétel 74.774 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Rendes kiadások: XIX. fejezet, 2. czím. Rendes hevételek: VIII. fejezet, 2. czím. Kiadás. Országos közoktatási tanács személyi járandóságok 7.484 frt. Lázár Árpád jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az országos közoktatási tanács, úgy tudom, két évvel ezelőtt megújíttatott, reformáltatott. Tagjai talán létszámban is szaporíttattak, de mindeneiéire részben: egy harmadában — úgy tudom — újakkal pótoltattak. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy az országos közoktatási tanácstól, a melynek igen fontos feladatai vannak, sokkal hatékonyabb működést van jogosítva a ház elvárni, mint történt a reformálás előtt ez ideig. (Zaj. Az dnöki széket Bokros Elek foglalja el.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Thaly Kálmán: Távol van tőlem, hogy a tételt, mely a tanácsra elő van irányozva, megKÍPBV. NAPLÓ 1892—97. III. KÖTET. támadjam, sőt nagyon elismerem szükségességét ez intézménynek és óhajtom, hogy működését a legnagyobb szigorral és legnagyobb szorgalommal gyakorolja, mindenesetre nagyobbal, mint a megelőző tanács tette, a melynek figyelmén bizony keresztül csúsztak gyakran oly dolgok, pl. tankönyvek, melyek ma is érvényben vannak az állami iskolákban, mely tankönyvek némelyikéhen oly tanok hirdettetnek, melyekről mondhatom, hogy az országgyűlésnek kevés tagja helyeselné e tanok mindegyikét; sőt merem állítani, az igen t. minister úr, ha figyelme azokra felhívatnék, azokat úgy, mint a hogy most is használtatnak, helybenhagyni nem fogná. Leszek bátor e tekintetben mutatványnyal szolgálni. Volt szerencsém annak idején, t. ház, itt •— a háznak régibb tagjai tudják — a katonai intézeteknél használt tankönyvekből részleteket előadni, melyek a magyar alkotmányba cs közjogba ütköznek és melyeket az akkori ministerelnök úr annak útja-módja szerint kiigazíttatni, megjavíttatni ígért. Az a kiigazítás, megjavítás részben megtörtént, részben folyamatban van, vagy kilátásban. De ha a mi közös hadseregbeli nevelőintézeteinkben és akadémiákon vannak tankönyvek, melyek a magyar közjogba ütköznek, az, azon idegen elemeket és idegen tendenfiákat tekintve, melyek ott, fájdalom, még most is uralkodnak, inkább meg magyarázható, mintha a magyar kormány által, részben a magyar állam pénzén föntartott intézetekben is alkotmányellenes dolgok fordulnak elő a tankönyvekben, a melyek, mondom, az országos közoktatási tanács kritikáján keresztülmentek. Itt van, t. ház, a kezemben egy, a magyar középiskolák VIII. osztályai számára írt »Magyarok oknyomozó történelme. Irta Varga Ottó tanár. Kiadja a Franklin-társulat. Megjeleni 1885-ben.« Itt már meglehetősen felnőtt ifjakkal, érettségi vizsgára készülőkkel van dolga a tanárnak, kiknek nem annyira az események ehronologiai sorrendben adandók elő, mint inkább a nemzet fejlődésének szelleme, iránya, intézményei, különös tekintettel az alkotmány történetére, előadva és magyarázva. Alkotmányunkról van szó és annál inkább kell vigyáznunk, minthogy épen az ifjúi szellem fejlődésére és az alkotmányosság iránti fogékonyságra igen nevezetes hatást gyakorolnak a tankönyvekből merített tételek s egyáltalán a tankönyvekből merített szellem. Hogy azon szellemnek, mely a magyar oknyomozó történetben nyilatkozik, okvetlenül alkotmányosnak kell lennie, abban, gondolom, pártkülönbség nélkül mindnyájan megegyezünk. 56
