Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-45
45. országos ülés 1892, májas 4-én, szerdán. 37 minister úr e javaslat életbeléptetésekor el fog állni azon szándékától és tervétül, a melyek nyomait jelentésében látom s a mely körülbelül abban cnlminál, hogy az érdekképviseletre hívatott bizottmányok, a kinevezett szakközegek közreműködésével és a kinevezett közgazdasági relátioja alapján fogják a mezőgazdaság egyes ágait fejleszteni. (Helyeslés bal felöl.) Nem látom be, mi szükség volna itt azokra a t. urakra és hogy mi szükség van a szakértők kinevezésére, mikor a mezőgazdaság érdekeinek megvédése és megítélése tekintetében én csak egy szakértőt ismerek és ez épen maga a gazda. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon). Ha a minister úr e czím alatt végrehajtó közegekről akar gondoskodni, méltóztassék ezt így kimondani, mert értékképviselet alatt nem lehet mást érteni, mint a mit a szó maga kifejez, azaz, hogy ezen szervezetnek a kötelessége a gazdaság érdekeit képviselni, tolmácsolni, védeni szemben a kedvezőtlen hitelviszonyokkal, más hátrányos alakulásokkal szemben más osztályokkal, társaságokkal; sőt sokszor szemben magával a gazdával is, de mindenkor szemben a hatóságokkal és kormánynyal. (Helyeslés a balés szélsőbalon.) Az érdekképviselet feladata volna felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ez vagy amaz irányban törvényhozási intézkedésre vagy rendeleti úton való közbelépésre vau szükség; kötelessége volna figyelmeztetni a kormányt, hogy bizonyos törvényi indokolás végső kivitelében e ?y vagy más gazdasági érdekeket sért. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az érdekképviselet volna hívatva bizonyos gazdasági érdekek czéljából szövetkezeteket létesíteni, a közigazgatást ellenőrizni, a szolgabírót vagy a közigazgatás más közegeit tevékenységre felhívni, a községi gazdasági módszert, legelőrendtartást rovar- vagy gyomirtást vagy az apaállatok kezelését a községben figyelemmel kisérni. (Úgy van! bal felöl.) Figyelemmel kisérni a biztosító társaságok ügynökeinek és egyéb ügynököknek eljárását. Szakvéleményeket kellene szolgáltatnia akkor, midőn a, forgalmi értékek megbecsüléséről van szó és ez irányban is képviselni a gazdák érdekeit szemben a hitelező intézetekkel. De lehet a hatásköröket sokféleképen megszabni, lehet a szervezetet különféleképen megalkotni, lehet annak anyagi alapjairól többféle módon gondoskodni, azonban a kormányközegeknek, kinevezett egyéneknek ezen érdekképviseletbe való delegálása egyáltalán nem szükséges s nem is ezélszeríí. (Helyeslés bal felől.) Én ezt úgy képzelem, hogy a gazdasági érdekképviseletnek három fokozatra tagolt, a községi, a megyei és az országos tanácsban nyilatkozó bizonyos hatósági jelleggel és sanctioval ellátott és a gazdákból magukból kinövő autonóm testületnek kellene lennie és legfelsőbb fokának az országos tanácsnak véleményét a ministerium ne csak akkor hallgassa meg, midőn esetleg valamely javaslata érdekében azt opportnnusnak ítéli, hanem annak szakvéleményéhez, javaslataihoz és iniciativájához kötve legyen minden intézkedésben. (Helyeslés a baloldalon.) De hát, t. ház, ennyire még nem vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) Ha a ministerium eddigi működésén végigtekintünk, ezen általam jelzett irányban nem találunk egyebet, mint azt, hogy a reformtevékenység lépcsőjének tulaj donképen még csak legalsóbb fokán a pazar igereteknél időzik, a közigazgatásnak, az adókezelésnek, az igazságszolgáltatásnak pedig olyan viszásságaival szemben, melyek közgazdasági érdekeket érintenek, még mindig a csendes szemlélődés objectiv magaslatán áll. Ez nem az, a mit mi vártunk. (Úgy van ! bal felöl.) Ez a működés minket természetesen nem elégíthet ki s nem is gyakorol reánk nagyon biztató hatást. De nem nagyon biztat a földmívelési ministeriumnak azon tevékenysége sem, melynek adatait a költségvetésből lehet megbírálni. (Halljuk! Halljuk!) Igaza volt gr. Csáky Kálmán t. képviselőtársamnak, midőn tegnap kijelentette, hogy rosszabbul dotált tárcza a földmívelésinél nem létezik. Csak egy kiáltó példát hozok fel a, költségvetési adatokból, azt t. i., hogy a gazdasági szakoktatára 661.000 forint van előirányozva és a többi gazdasági ágakra, a selyemtenyésztést kivéve, tehát az állattenyésztés, az állategészség, a tejgazdaságra, a halászatra, borászatra és minden egyéb termelési ágra mindössze 482.000 forint van felvéve egy olyan államban, melynek 46 millió hold termőföldje és közel 700 millió forint értékű állatállománya van. Egy millió négyszázezer forintot költünk tehát a felsorolt czélokra, holott maga a lótenyésztés majdnem ennyit vesz igénybe, ha az erre kiadott összegekből levonják a bevételeket. (Úgy van! bal felöl.) Elismerem, hogy erről a, földmívelési ministerium nem tehet s hogy a tárcza úgy van dotálva, ennek oka a megelőző évek gazdálkodása, általános európai constellatio, szóval a pénzügyi helyzet, (ügy van! bal felöl.) A ministerium igéri ugyan, hogy fokozottabb tevékenységet fog kifejteni akkor, ha a szükséges tőkéket rendelkezésére bocsátják; de hát a t. minister úr épen úgy tisztában van azzal, mint én, hogy a szükséges pénzösszegeket még nagyon soká nem fogja megkapni, hogy mindezeket megvalósíthassa. (Tetszés a baloldalon.) Annál fontosabb, t. ház, a megosztás kérdése, hogy miképen osztja fel a földmívelési ministerium azt a kevés pénzt, a mivel rendelkezik. (Úgy van! a baloldalon.) Ha felosztásra