Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45. országos ülés 1892, májas 4-én, szerdán. 37 minister úr e javaslat életbeléptetésekor el fog állni azon szándékától és tervétül, a melyek nyo­mait jelentésében látom s a mely körülbelül abban cnlminál, hogy az érdekképviseletre híva­tott bizottmányok, a kinevezett szakközegek közreműködésével és a kinevezett közgazdasági relátioja alapján fogják a mezőgazdaság egyes ágait fejleszteni. (Helyeslés bal felöl.) Nem látom be, mi szükség volna itt azokra a t. urakra és hogy mi szükség van a szak­értők kinevezésére, mikor a mezőgazdaság ér­dekeinek megvédése és megítélése tekintetében én csak egy szakértőt ismerek és ez épen maga a gazda. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon). Ha a minister úr e czím alatt végrehajtó közegekről akar gondoskodni, méltóztassék ezt így kimondani, mert értékképviselet alatt nem lehet mást érteni, mint a mit a szó maga ki­fejez, azaz, hogy ezen szervezetnek a köteles­sége a gazdaság érdekeit képviselni, tolmácsolni, védeni szemben a kedvezőtlen hitelviszonyokkal, más hátrányos alakulásokkal szemben más osz­tályokkal, társaságokkal; sőt sokszor szemben magával a gazdával is, de mindenkor szemben a hatóságokkal és kormánynyal. (Helyeslés a bal­és szélsőbalon.) Az érdekképviselet feladata volna felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ez vagy amaz irányban törvényhozási intézkedésre vagy ren­deleti úton való közbelépésre vau szükség; kö­telessége volna figyelmeztetni a kormányt, hogy bizonyos törvényi indokolás végső kivitelében e ?y vagy más gazdasági érdekeket sért. (He­lyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az érdekképviselet volna hívatva bizonyos gazdasági érdekek czéljából szövetkezeteket léte­síteni, a közigazgatást ellenőrizni, a szolgabírót vagy a közigazgatás más közegeit tevékeny­ségre felhívni, a községi gazdasági módszert, legelőrendtartást rovar- vagy gyomirtást vagy az apaállatok kezelését a községben figyelemmel kisérni. (Úgy van! bal felöl.) Figyelemmel kisérni a biztosító társaságok ügynökeinek és egyéb ügynököknek eljárását. Szakvéleményeket kel­lene szolgáltatnia akkor, midőn a, forgalmi ér­tékek megbecsüléséről van szó és ez irányban is képviselni a gazdák érdekeit szemben a hite­lező intézetekkel. De lehet a hatásköröket sok­féleképen megszabni, lehet a szervezetet külön­féleképen megalkotni, lehet annak anyagi alap­jairól többféle módon gondoskodni, azonban a kormányközegeknek, kinevezett egyéneknek ezen érdekképviseletbe való delegálása egyáltalán nem szükséges s nem is ezélszeríí. (Helyeslés bal felől.) Én ezt úgy képzelem, hogy a gazdasági érdek­képviseletnek három fokozatra tagolt, a községi, a megyei és az országos tanácsban nyilatkozó bizonyos hatósági jelleggel és sanctioval ellátott és a gazdákból magukból kinövő autonóm tes­tületnek kellene lennie és legfelsőbb fokának az országos tanácsnak véleményét a ministerium ne csak akkor hallgassa meg, midőn esetleg vala­mely javaslata érdekében azt opportnnusnak ítéli, hanem annak szakvéleményéhez, javasla­taihoz és iniciativájához kötve legyen minden intézkedésben. (Helyeslés a baloldalon.) De hát, t. ház, ennyire még nem vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) Ha a ministerium eddigi működésén végigtekintünk, ezen általam jelzett irányban nem találunk egyebet, mint azt, hogy a reform­tevékenység lépcsőjének tulaj donképen még csak legalsóbb fokán a pazar igereteknél időzik, a köz­igazgatásnak, az adókezelésnek, az igazságszol­gáltatásnak pedig olyan viszásságaival szemben, melyek közgazdasági érdekeket érintenek, még mindig a csendes szemlélődés objectiv magasla­tán áll. Ez nem az, a mit mi vártunk. (Úgy van ! bal felöl.) Ez a működés minket természetesen nem elégíthet ki s nem is gyakorol reánk nagyon biztató hatást. De nem nagyon biztat a föld­mívelési ministeriumnak azon tevékenysége sem, melynek adatait a költségvetésből lehet meg­bírálni. (Halljuk! Halljuk!) Igaza volt gr. Csáky Kálmán t. képviselőtársamnak, midőn tegnap kijelentette, hogy rosszabbul dotált tárcza a földmívelésinél nem létezik. Csak egy kiáltó példát hozok fel a, költségvetési adatokból, azt t. i., hogy a gazdasági szakoktatára 661.000 forint van előirányozva és a többi gazdasági ágakra, a selyemtenyésztést kivéve, tehát az állattenyésztés, az állategészség, a tejgazdaságra, a halászatra, borászatra és minden egyéb ter­melési ágra mindössze 482.000 forint van fel­véve egy olyan államban, melynek 46 millió hold termőföldje és közel 700 millió forint értékű állat­állománya van. Egy millió négyszázezer forintot költünk tehát a felsorolt czélokra, holott maga a lótenyésztés majdnem ennyit vesz igénybe, ha az erre kiadott összegekből levonják a bevétele­ket. (Úgy van! bal felöl.) Elismerem, hogy erről a, földmívelési ministerium nem tehet s hogy a tárcza úgy van dotálva, ennek oka a megelőző évek gazdálkodása, általános európai constel­latio, szóval a pénzügyi helyzet, (ügy van! bal felöl.) A ministerium igéri ugyan, hogy fokozottabb tevékenységet fog kifejteni akkor, ha a szüksé­ges tőkéket rendelkezésére bocsátják; de hát a t. minister úr épen úgy tisztában van azzal, mint én, hogy a szükséges pénzösszegeket még nagyon soká nem fogja megkapni, hogy mindezeket megvalósíthassa. (Tetszés a baloldalon.) Annál fontosabb, t. ház, a megosztás kér­dése, hogy miképen osztja fel a földmívelési ministerium azt a kevés pénzt, a mivel rendel­kezik. (Úgy van! a baloldalon.) Ha felosztásra

Next

/
Thumbnails
Contents