Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-60
60. országos Ülés vm. m;i|ns 25 611, szerdám 355 Halljuk!) kötelességem még nyilatkozni azon határozati javaslatokra, a melyek be lettek nyújtva. Győrífy Gyula t. képviselő úr határozati javaslatot terjesztett be, melyben utasíttatni kívánja a kormányt egyszerűen arra, hogy az elkeresztelési rendeletet hatályon kivííl helyezze. Ha ezen határozati javaslatnak csak azon első indokát nézem, mely azt mondja, hogy »az elkeresztelési rendelet törvénytelen*, tisztában vagyok magammal az iránt, hogy a határozati javaslat elfogadásához nem járulhatok, mert azt csak természetesnek fogja találni a t. képviselő úr, hogy én ragaszkodom azon állásponthoz, hogy a rendelet törvényes. De van ezenkívül még egy másik ok is, a mely miatt ezen határozati javaslatot nem ajánlom elfogadásra. Ez az, a mit a minapi beszédemben is mondottam, hogy az állam akaratának, a törvény rendelkezésének kétségkívül végrehajtatnia kell és az ezen végrehajtást biztosító rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni particularisticus felfogások, vagy egyesek megnyugtatása kedvéért, ha egy másik út tényleg megvan. Ez a másik út ez esetben a partialis polgári anyakönyv, de ez csak akkor lesz meg, mikor azt a törvényhozás megszavazza. Mindaddig, míg a másik út nincs meg, mindaddig, míg a partialis polgári anyakönyv a törvényhozás által megszavazva nincs, nem lehet mást tenni, mint a rendeletet magát fentartani és végre is hajtani. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbalon: Nem lehet!) Az ettől való eltérés volna az, mely leginkább sértené az állam tekintélyét. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) A másik határozati javaslatot Irányi Dániel képviselő úr terjesztette be. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr bevezeti! szavaibau maga mondotta, hogy 1869 óta, tehát 23 év óta, évév mellett terjeszti be ezt a határozati javaslatot, Ez a körülmény, melyet ő maga felemlített, alkalmat adott nekem annak megállapítására, hogy a t. képviselő úr utolsó határozati javaslatának tartalma bizonyos tekintetben eltér az előbbi években 1 eadott határozati javaslataitól. (Zaj és ellenmondás a szélsőbalon.) Az előbbeni határozati javaslataiban a t. képviselő úr utasíttatni kívánta a kormányt a vallás-szabadság iránti törvényjavaslat beterjesztésére ; az utóbbiban pedig a vallás szabad gyakorlatára és a felekezetek egyenjogúságára vonatkozó törvényjavaslatot sürgeti. Nem tudom, hogy a t. képviselő úr a kettő között különbséget íát-e, vagy sem ? En a magam részéről igen jelentékeny különbséget látok. (Halljuk! Halljuk!) A vallásszabadságról szóló törvény szerintem oly állapotokat teremtene, a melyek nálunk teljesen lehetetlen eredményekre vezetnének. (Helyeslés jobb felől.) Volt szerencsém a minap, habár csak röviden, fejtegetni azt, hogy ily rendszer van Amerikában, vagyis a »szabad egyház a szabad államban*. Az általános vallásszabadság csak ott van ténylegesen életbeléptetve. Az eddig benyújtott határozati javaslatokban contemplált törvényjavaslat alatt mindeddig csak ennek a rendszernek a meghonosítását értettük. Egy ily határozati javaslatot tehát, mely ily rendszer meghonosítását czélozná, én a magam részéről nem fogadnék el és annak elfogadását a t. háznak sem ajánlhatnám. (Helyeslés jobb felöl.) De a mit a t. képviselő úr mostani határozati javaslatába foglalt, szerintem sokkal szűkebb körre szorítkozik. A t. képviselő úr a vallás szabad gyakorolhatását kívánja biztosítani és a felekezetek egyenjogúsítását kívánja törvénybe iktattatni. Ezek, t. képviselőház, a mi törvényeinkben már tényleg benfoglalt, kijelentett és elfogadott elvek, olyanok, a melyeket a kormány és a kormánypárt is mindig magáénak vallott és nem látok nehézséget, hogy ezen elvek alajrján törvényhozási intézkedések tétessenek, természetes, hogy az általános jogegyenlőség elvei alapján. (Élénk helyeslés jobb felől.) És, hogy a t. képviselőháznak arról tudomása legyen, hogy mikép képzelem én magamnak az ily törvényhozási intézkedést, egyúttal fölemlítem, hogy olyan törvénynek kell alkottatni, a mely praecise megszabja azon feltételeket, a melyek alatt vallási szervezetek létesíthetők, imaházak fölállíthatók, istentisztelet berendezhető és az illető még vagyonszerzési jogot is nyerhet, természetesen oly feltételek alatt, hogy az állam érdekei minden tekintetben meg legyenek óva, (Általános helyeslét.) valamint azon másik feltétel alatt is, hogy semminemű vallás fel nem menthet az állam törvényeinek szigorú megtartása alól. (Általános helyeslés.) Önként értetik, hogy a kormány kell, hogy fen tartsa magának a szabadságot az iránt, hogy ilyen javaslatot mikor terjeszszen elő, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ily törvén)javaslat beterjesztése több más törvényhozási intézkedéssel függ össze. De azt mondhatom, hogy az Irányi Dániel t. képviselő úr határozati javaslatában foglalt alapelvek alapján szerkesztett törvényjavaslat beterjesztése, úgy a mint azt most röviden jeleztem, nehézségekbe nem ütközik és ezért a magam részéről Irányi Dánniel t. képviselő úr határozati javaslatának elfogadását nem ellenezhetem. (Helyeslés jobb felöl.) Ezzel befejezem mai felszólalásomat. Meg lehet, hogy a vita folyamán kötelességem lesz még saját nézeteimet a t. há>: elé terjeszteni.
