Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-58
58. országos iilós 189'2. május 23-iin, hótfőu. 309 oldási módúi, mint a mely addig, míg a gyökeres megoldás be nem következik, számunkra a megélhetést biztosítja. Megmondottam, t. ház, hogy én ennek írtjában nem állok. De gondolkozván a partialis polgári anyakönyvek behozatalának kérdéséről, merem állítani, hogy nincs kizárva az a lehetőség, hogy bekövetkezhetik — és sajnos, talán be is fog következni — egy olyan felekezeti és civilis complicatio, a mely talán nem lesz kisebb baj és veszedelem, mint a minő volt az elkeresztelési rendelet formai része. T. ház! Rendkívül számos és részletes kérdések azok, melyeket fel kell ölelniük a partialis anyakönyveknek, ha azok a kellő kibontakozásra akarnak vezetni. Csak néhányat leszek bátor ezek közül felemlíteni, a melyek két kategóriába tartoznak. Az egyik kategori mely ismét igen könnyen felekezeti bajokhoz vezethet; a másik pedig- az, a mely az állam polgárai részére olyan helyzetet teremt, hogy e mellett az ő egyéni és polgári jogaik, az ő magánjogi viszonyuk rendezése majdnem lehetetlenné válik. A partialis polgári anyakönyvek behozatala esetén felfogásom szerint nyilván kell tartani a vegyes házasságok eseteit, ha azok az anyakönyvek arra a czélra, a melyre behozatnak, szolgálni is kívánnak. Már most az a kérdés: miként fogja törvény, a mely e tekintetben megalkotandó lesz, a vegyes házasságok j eseteit eruálni, mert hiszen csak ezek sanálásáról van szó. Az a kérdés: ki fogja, nyilvántartani a vegyes házasságok kötését, polgári vagy felekezeti hatóság? Az a kérdés, vájjon a pap, a ki esetleg felhasználtathatik arra, hogy a vegyes házasságok evidentiában tartassanak, hajlandó lesz-e az erre vonatkozó hiteles bizonylatokat kiszolgáltatni és nem fogunk-e abba a helyzetbe jutni, a melybe jutottunk az anyakönyvek kiszolgáltatása tekintetében? Továbbá, ha a vegyes házasságból való születés nem fog bejelentetni, daczára mindenféle büntetőjogi sanctionak, miként fognak az ily esetek nyilvántartatni akkor, midőn ezek lesznek az egyedül hiteles lajstromok? Mert nyilván kell ezeket az eseteket tartani, az egyszer bizonyos. Büntetések által fogják-e megkísérteni; hogy e büntetések elég hatályosak lesznek- e; hogy ezek daczára a nyilvántartás nem lesz-e hézagos: azt én hirtelenében meg nem tudnám mondani. Hogy miféle kényszereszközök fognak alkalmaztatni a felekezetiség tekintetében ; hogy miféle üldözések fognak életbeléptettetni: mindezek oly kérdések, a melyek e törvény megalkotásánál nagyon is megfontol and ók lesznek. Sőt tovább megyek. Az 1868-iki törvénynek más rendelkezései is vannak, melyek az elkeresztelések tekintetében megfontolást igényelnek. Így például mi fog történni a törvénytelen gyermekkel, ha azt atyja elismeri és mi fog történni, ha nem ismeri el és a gyermek, az anya vallását követvén, esetleg elkereszteltetik? Sőt ha csak az elkeresztelés kérdése lebeg előttünk: mi fog történni, ha mindkét házasfél egy valláson van és gyermekök mégis elkereszteltetik? Mert hiszen itt a vezető gondolat nem az, hogy polgári anyakönyv legyen, hanem hogy elkeresztelés ne legyen és a felekezeti status nyilvántartassék. Vájjon nem fognak-e a panaszok megújulni ebben az utóbbi esetben, ha tudniillik mind a két fél egy valláson van és az elkeresztelés esete mégis fenforog? Mi fog történni, ha törvénytelen ágyhói származó gyermekek később megtörténő házasság által fognak törvényesíttetni, midőn a gyermekek — meglehet — már 14 —16 evőket elérték"; midőn már nevelésüknek a felekezeti charactere be van fejezve és meg van adva és bizonyítványokat is nyertek, melyek qualificatiojukmik alapját képezik ? Mi fog ezekkel történni ? Ezek mind oly kérdések, melyeket ezen partialis anyakönyveknek kell felölelniök, melyek — merem állítani az 1868: L1II. tczikket — a 12. §-ban foglalt elvi kijelentésen kivííl minden részében szét fogják bontani, mert minden részében külön provisiot kell létesíteni. Megérdemli-e az ideiglenes jelleggel bíró partialis anyakönyv a törvényhozásnak azt a működését, hogy a, felekezeti kérdések ismét kigyuladjanak és a maguk elementáris erejével lépjenek előtérbe, megzavarják állami közéletünket teljesen: ezt a t. ház bölcs inegbírálására bízom. Előttem tiszta és világos, hogy ezen kérdéseket annak idején gyökeresen meg kell oldani és ha a gyökeres megoldás előtt állunk, a megoldás könnyebb is lesz, mert az egész vonalon rendelkezhetünk és a rendezés nem fogja maga után vonni azon súlyos bajokat és complicatiokat, melyeket szemei:;! előtt látok és melyeket, ha egyéb kibontakozási mód megnyugtatókig lehetséges, a magam részéről minden körülmények között kikerülni óhajtok. (Helyeslés hal felöl.) Mi fog történni azután a halálozásokkal azon gyermekekre vonatkozólag, kik ilyen vegyes házasságból születvén, részökre ily anyakönyv vezettetik. A halálozást sokféleképen lehet nyilvántartani, de bizonyos összhangnak mégis kell lenni, azon szempontból, hogy az állam polgárai ne persequáltassanak ezer felé, midőn magánjogaikban részint a születést, részint a halálozást bizonyítani kívánják. (Helyeslés hal felöl.) Azután még egyet jegj-zek meg és ezen szempont már eminenter politikai. Az az összeforradás, az az együvé tartozandóság, a mely ennek az országnak egyik legnagyobb czélját