Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-55

56. országos Més 1892, • május lS.än, szérián* 239 De az a másik állítás sem való, mintha én eltiltottam volna a múzeumból való temetést; mert arra szintén csak annyi befolyásom volt, hogy a történt megállapodások után tegnap felmerült azon eszmére nézve, hogy a múzeumból történjék a temetés, azon aggályomat fejeztem ki, hogy a múzeum előcsarnoka, a honnan már két temetés történt ugyan, de most egy nagy szobor által el lévén foglalva, nem alkalmas, hogy a holttest ott állíttassák ki. Kijelentettem ez alkalommal azt is, hogy az intézkedések egy irányban már megtörténvén, ne változtassuk azt meg minden perczben. Én tisztán csak ennyi befolyást gyakoroltam ez ügyre. De hogy én ezt eltiltottam volna, az semmiképen nem áll. Gr. Károlyi Gábor: Hát mégis befolyt! (Nagy zaj.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Ha gr. Károlyi Gábor úrnak valami észrevétele van, méltóztassék majd annak idején elmondani. Én most egészen nyíltan és őszintén elmondom a tényállást, úgy, a mint van. Ezzel tartozom a ház iránti tiszteletnek és én e részben kötelességemet egész loyalitással teljesítem. (Élénk helyeslés jobbról) A mi a teendő intézkedéseket illeti, teljes készséggel kijelentem, hogy a temetés rendezésére nézve semmiféle akadályt támasztani nem akarok és nem is fogok. (Általános élénk helyeslés.) Azt hiszem, teljesen kielégítő lesz, ha annak fentartásával, a mit a ház már tegnap tudomásul vett és a mit megváltoztatni nem tartok szükségesnek, fognak megtörténni a további intézkedések. Meg vagyok arról győződve, hogy a történt felszólalások után a honvédegyletek választmánya, illetőleg annak elnöksége tudomást vévén a képviselőház kívánságáról, mely főkép arra irányúi, hogy a temetés a főváros egyik középületéből történjék, figyelembe fogja venni ez óhajtást és ennek megfelelőleg fog intézkedni. (Élénk helyeslés jobbról.) Kérem, méltóztassék e nyilatkozatomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: A házszabályoknak általam máiidézett szakasza értelmében a napirend előtt fölmerült kérdések vita és határozathozatal nélkül lévén elintézendők, azt hiszem, a t. ház belenyugszik a napirendre való áttérésbe. (Helyeslés.) Következik a XX. fejezet b) czíme és pedig a dologi kiadások. Olay Lajos: T. ház! (Zaj.) Elnök: A napirenden levő tárgyhoz kíván szólni a képviselő úr? (Zaj.) Olay Lajos: Én már előzőleg fel voltam írva! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Elnök: Mihez kíván szólni a képviselő úr ? Olay Lajos: A Klapka-féle dologhoz! (Zaj.) KÉPVH. NAPLÓ 1892—97.111. KÖTET. Elnök.' Bocsánatot kérek, ez a kérdés el van intézve. (Nagy zaj és félkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Klapka tábornok temetésének kérdését, melyet Horváth Gyula képviselő úr hozott szóba, elintézte a ház. Most már a napirenden lévő tárgyra tértünk át. (Helyeslés jobb felöl. Zaj.) Molnár Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 1,504.074 frt. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bevétel 75.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Országos fegyintézetek, kerületi börtön, közvetítő intézet és állami fogház. Rendes kiadások: XX. fejezet, 7. czím. Rendes bevételek : IX. fejezet, 6. ezím. Illava 129.730 frt. Körösi Sándor: T. ház ! Az igazságügyi tárcza költségvetésének e tételéhez már előzetesen felírattam magamat, de megvallom, midőn felszólalok, lehetetlen ki nem jelentenem, hogy a jelen perczben elfogulva vagyok, elfogult érzés támad bennem (Zaj. Halljuk! Halljuk!) azon jelenet fölött, a mely e képviselőházban a mai napon kifejlődött. (Folytonos nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbalon.) A mint fájdalommal vettem egyik vezérünknek elhalálozása hírét (Felkiáltások a jobboldalon: A tárgyhoz! HalljukJ Halljuk! a szélső baloldalon.) Én a tárgyhoz szólok, mert méltóztassanak nekem megengedni, hogy mint volt 48—49-iki honvédnek, (Élénk tetszés és éljenzés a szélső baloldalon.) van legalább annyi jogom, hogy fájdalmamat jelentsem ki ez alkalommal; de egyszersmind kifejezzem azon örömemet is, hogy az ország képviseletéből nem halt ki a kegyelet nagyjaink iránt (Igaz! Úgy van!) és hogy sem a képviselőház, sem a kormány nem rendelkezett kicsinyléssel azon nagy férfiú tisztességes temetéséről, hanem rendelkezett úgy, a mint azt e kiváló hazafi megérdemli és a mint ez a képviselőházhoz illik. (Helyeslés.) Elfogultságomban talán nem is szólnék már, de méltóztassanak megengedni, hogy ha már egyszer felírattam magamat, (Derültség.) ne mondják azt, hogy megszöktem a beszéd elől és nem mertem ahhoz a tárgyhoz szólani, mely a napirenden van, t. i. az országos letartóztatás! intézetek állapota, sorsa, jelene és jövőjére vonatkozó észrevételeim előadásához. (Halljuk!) Ne méltóztassék nagyon kicsinyleni ezt a tárgyat, mert készíthetünk itt akármiféle törvényeket, előmozdíthatjuk anyagi jólétünket, de az, a mi egy országot rendezett országgá tesz, az a jog és jogrend. (Igaz! Úgy van!) A mi a jogrendet ebben az országban fentartja, az a büntető törvény és ennek folytán azon intézetek 31