Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-52

j gO 5S. országos Illés 1892. adatok, a melyek közül, hogy a legnagyobbat említsem, egyik a Duna Dévény alatti részének szabályozása. Ugyanis, t. ház, szabályoztatni fog a Duna felső folyása Dévénytől DunaRadványig, valamint a Vaskapunál. Ez történik a hajózás érdekében. És most itt van a Duna középső folyása, a hol olyan nagy hajózási akadályok állanak fenn, hogy kárba veszett munka lenne a felső és alsó rész szabályozása, ha ezen rész szabályozása késleltetik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Azonban, t. ház, itt van a főváros érdeke is. (Halljuk! Halljuk!) Csak tavaly állott ki a főváros egy nagy paniqu-ot s jégtorlódás ismétlődése esetén a legnagyobb eatastrophától lehet tartani. Ezért erre a ezélra a kiadásokat sokáignem lehet halasztani. (Helyeslés a jobboldalon.) Épen ez okból műszaki közegekkel tervet készíttettem, a mely Radványtól egész Báziásig készen is van, valamint Báziástó! 0-Moldváigmintegy 16 kilométer távolságban most vétetik fel. Ezen felvételi munkálatok legkésőbb ez év őszén lesznek készek s akkor az országos nagy műszaki tanács foglalkozhatik azzal. Én aztán abban a helyzetben leszek, hogy valamint a Tiszára vonatkozólag tettem, ágy a Dunára vonatkozólag is benyújthatom az egységes terveket a t. háznak. (Általános helyeslés.) Most, t. ház, fel kell említenem, hogy azon munkálatok, a melyek a főváros biztosítására vonatkoznak, értem foképen az érpatai, továbbá a harta-madocsi részt, mely a hajózás, valamint az ármentesítés érdekében is feltétlenül szükséges, szintágy Bajáinál a szükséges szabályozások körülhelííl 6,400.000 forintra rúg. A Sárkány-Duna rész szabályozása ugyancsak ennyibe kerül, úgy, hogy itt már közel 13 millió kiadással állunk szemben. A Kőrösök szabályozása annyira előrehaladt 1881 óta az egységes tervek alapján, megindult munkálatok folytán, a melyek eddig az államnak körülbelül öt milliójába kei ültek, hogy már most azon feladat, a mely abban áll, hogy a, Kőrös vizének lefolyási viszonyai javíttassanak, hogy a Kőrös vize gyorsabban érkezzék a Tiszába, hogy ez — mondhatni — már el van érve. Azonban a Kőrösöknek végleges szabályozása még mintegy három millió forintot vesz igénybe. Csak most volt a t. ház tanúja Vietorisz Miklós képviselőtársam érdekes és beható fejtegetésének. Es ő itt egy másik feladatot említett fel: a Vág-szabályozást. Elismerem, hogy ez is egy igen fontos közgazdasági feladat. Hogy vájjon a Vágót lehet-e azonnal állami kezelésbe vonni, az más kérdés. Azonban igenis szükségesnek tartom és meg is fogom tenni, hogy az egységes terveket elkészíttetem és akkor lesz a törvényhozás május I4«én, szombaton. abban a helyzetben, hogy tisztán látható tervek és költségvetés alapján áll szembe a kéréssel és határoz a felett, hogy mennyiben tartja indokoltnak az állami kezelést; addig is, ha lehetséges, még fokozottabb mértékben fogok igyekezni az egyes veszélyeztetett községek partjainakhelyi védelméről gondoskodni. Mindez annak szükségét tárja fel, hogy a mint Tisza István t. képviselőtársam a Tiszára vonatkozólag egy fmancirozási tervet hozott javaslatba, ez talán az összes vizi munkákra vonatkozólag létesüljön, mert habár bizonyos sorrend megtartása szükséges és abban példának okáért mindenesetre elsőség illeti a határfolyamokat, a menynyiben pl. a Muránál osztrák részen a szabályozás megindulván, ez szükségessé teszi azt, hogy mink is a szabályozáshoz fogjunk, nehogy a vizet ránk szorítsák és ezért az egységes tervek most készülnek, de a mint ezen tervek a különböző folyókra elkészültek, beáll annak az ideje, hogyha lehetséges, egy időben fogjunk hozzá e munkák keresztülviteléhez. Mert habár el kell ismernem, hogy a szamosi érdekeltség, belátván a helyzetet, bizonyos hazafias resignatioval kénytelen várni, ugyanez nem áll a többi folyó érdekeltségeire, a mennyiben ott hasonló érvek fel nem hozhatók. Azért tehát a megoldás módja az leend, hogy az egységes tervek elkészülte után oly pénzügyi megoldás találtassák, mely az évi dotatio felemelése nélkül a munkáknak gyorsabb keresztülvitelét teszi lehetővé. Ezek azok, a miket a felhozottakra nézve bátor voltam elmondani. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tárgyalás be van fejezve, a kérdés az. elfogadja-e a ház a vizimunkálatok czímén előirányzott 473.100 frtnyi kiadást, igen vagy nem? (Igen!) Ezennel kijelentem, hogy a tétel megszavaz tátik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 960 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Culturmérnöki hivatalok. Rendes kiadások XVIII. fejezet. 22. ezím. Kiadás: culturmérnöki hivatal. Személyi járandóságok 101.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Kassai vízmesteri iskolára 7000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Halászat. Rendes kiadások XVIII. fej. 23. czím. Kiadás személyi járandóságok 2700 frt. Lázár Árpád jegyző: Nedeczky Jenő! Nedeczky Jenő: T. ház! Miután a halászattal a legkevesebben foglalkoznak még ez országban, legyen szabad e tételnél felszólalnom