Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-51

51. országos ülés 1892. májns 18-án, pénteken. 149 tudniillik, hogy a totalisateurből való jövedelem lótenyésztési czélokra fordíttassák. A totalisateur korlátozására vagy eltiltására ugyanis sporadicus példákat látunk, de jelenleg még fennáll ezen intézmény, mely a lótenyésztés érdekében szükségesnek mondható, Olasz-, Orosz-, Németországban, Belgiumban, Dániában, Hannoverában, Svájczban, Észak- és Dél-Amerikában és Franeziaországban; de bizonyos az, hogy ezen államok is, különösen Németország, a totalisateur megadóztatásából befolyó jövedelmet lótenyésztési czélokra fordítják. S azt hiszem, ez lenne az a mód, melylyel nálunk is megoldatnék az a nehéz kérdés, hogy a totalisateur — hogy egyenesen kimond jam — mint szükséges rossz, lehetőleg productivvá tétessék a lótenyésztés emelésére (Helyeslés.) és azt hiszem, hogy ebbenLitsGyulát képviselőtársául, a ki mint a lótenyésztés igaz barátja tündököl, szintén megnyugszik. (Helyeslés.) A t. képviselő úr még egy kérdést említett föl múlt szombaton, a melyre a felelettel szintén nem akarok adós maradni s ez az, hogy miért vannak alkalmazásbaji közös hadseregbeli katonák a ménes-intézetekben és a „méntelepeken. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Habár készségesen elismerem azt, hogy úgy a tisztikar, mint a legénység teljesen megfelelőleg és hazafias odadással működnek az illető intézeteknél és telepeknél, mindazáltal szívesen látnám, ha lehetséges lenne, ha ezen intézeteknél a honvédség is igénybe vétethetnék. Azonban mellőzve azt, vájjon czélszerű lenne-e a szükséges három ezernyi létszámot elvonni a honvédségtől, a főakadály e tekintetben ott rejlik, hogy a honvéd három évi szolgálatra nem kötelezhető. Ha védtörvényünket ily irányban módosítanók, akkor, azt hiszem, ez a kérdés is meg lenne oldható. Most pedig köszönöm a t. ház tagjainak, hogy méltóztatott ezen tétel elfogadása iránt készségüket nyilvánítani. (Élénk helyeslés.) Széll Ákos jegyző (olvassa): Lótenyésztési jutalmak 15.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Közös csikó legelők előmozdítására 15.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Tenyészanyag vásárlására és a, káposztásmegyeri kanezatelep szükségletére — a lótenyésztési alap jövedelméből — 15.370 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dániel Ernő előadó: T. ház! Mint a mult években, jelenleg is a pénzügyi bizottság azt ajánlja, hogy ezen czím kiadásainak 4. és 5. rovata köít au átruházási jogot megadni méltóztassék. Elnök: Méltóztatik az átruházási jogot megadni? (Megadjuk!) É szerint a 4. és 5-ik rovat közt az átruházási jog megadatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel. Ménesbirtok-gazdaságok 2.363,141 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Ménesek 549.690 frt Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Méntelepek 478.270 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : A lótenyésztési alap jövedelme 15.370 frt. Elnök: megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa):_ Mezorcndőrség és mezőgazdasági statisztika. Kiadás 32.600 forint. Lázár Árpád jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. ház! A költségvetésnek ezen fejezete alatt foglaltatik az országos meteorológiai intézet tétele is, melynél a t. minister űr és a pénzügyi bizottság 2000 frt többletet kíván felvenni, még pedig a meteorológiai és földdelej ességi intézetnél felállírandó időjárási osztály költségeire. T. ház! Nekem semmi kifogásom az ellen, hogy a meteorológiai intézet e czélra dotált«ssék, de szeretném, ha a t. minister úr oly módon dotálná ezt az intézetet és úgy intézkednék, hogy a meteorológiai értesítések különösen a gazdaság érdekében adatnának ki. (Helyeslés bal felől.) Általában tudvalevő, t. ház, hogy ma már a, meteorológiának jelen feljődött stádiumában lehetséges, ha nem is hosszú időre, de legalább néhány napra előre megmondani a bekövetkezendő időváltozásokat. Nem akarom itt érteni azokat az időjóslatokat, a melyek századokról századokra mindig meg szoktak újulni, a menynyiben mindig támadnak egyesek, a kik mindenféle természeti jelenségekhez fűzve, évekkel előre megmondják azon bizonyos határnapokat, a mikor nagy természeti események fognak fejlődni és előállani; hanem a meteorológiának azon szűkebb körű munkálkodását akarom említeni, a mely a beállott és tényleg létező légköri viszonyokból egyes napokkal előre majd^ nem egész bizonysággal meg tudja határozni, 1 ogy mikor, milyen időben és milyen helyen micsoda légköri változások fognak előállani. így pl., t. ház, (Halljuk! Halljuk!) ha egész határozottsággal tudjuk, még pedig telegraphieus úton tudjuk, hogy a minket környező vidéken milyenek a légköri viszonyok ma, pl. milyenek a légköri viszonyok Gralieziában, Erdélyben, Bukovinában, a Balkánon, Ausztriában és a szomszédos országokban, abból körülbelül egész bizonyossággal meg lehet állapítani azt, hogy Budapesten vagy pedig Brassóban, Kolozsvárott vagy