Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

132 48. országos ülés 1892. május 7-én, szombaton. abba, hogy a kérvény a minister úrnak adassék ki, miután bízom a minister úrnak igazságszeretetében s azt várom tőle s arra kérem, hogy figyelmére méltatván a kérvényben felhozottakat, ha valami olyan körülmény fog abból kitűnni, hogy a helyszínelőéi eljárás talán nem egészen az utasításoknak és törvényes eljárásnak inegfelelöleg történt, amennyiben a hibák hatáskörében orvosolhatók, az orvoslást meg fogja adni s meg fogja adni az utat és módot arra, hogy így a becsületes, szorgalmas polgárok ne csalódjanak bizodalmukban, midőn a parlament elé viszik ügyöket, s ez az igazságügyministerhez átteszi azzal a bizodalommal, hogy ahol hiba történt, ő azt meg fogja orvosolni. Kérem az igazságügyminister urat, hogy a mennyiben az ügy hatáskörébe vág, intézkedni méltóztassék, hogy ha az eljárásban valami hiba előfordul s az orvosolható, az orvosoltassék. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Schóber Ernő jegyző: Körösi Sándor! Körösi Sándor: T, ház! Csak röviden kívánok szólani előttem szólt s csakugyan, mondhatom, speciális collegám előadásához. 0 rövid felszólalásában — igaz, hogy egy kissi szó férne hozzá — előadta az ezen kérvényben foglalt kérelem történetét. Nem akarok jogi fejtegetésekbe és különösen ez ügy történeti előzményeibe belebocsátkozni ; csupán csak annyit jelentek ki, hogy az a sajátságos eset fordult itt elő, hogy Debreczen városa mint jogi személy, saját birtokos polgáraival áll szemben magánjogi kérdésben. Arról van szó, hogy bizonyos erdős puszták a városnak, vagy a birtokosoknak képezik e tulajdonát. Nem akarok szólani az 1818-iki szerződésről, mely világosan megmondja, hogy alzálogjog czímén adattak ezek a polgároknak és a tulajdonjog sohasem volt az illetőké, hanem csak a szántóföldnek és kaszálónak a használata illette őket. Utoljára mondom, én itt bírálatot mondani nem akarok, Thaly Kálmán: Hisz a bíró dönt e felett úgy is! Körösi Sándor: Itt egyes birtokosok részéről per folyt; a per felment a curiára . . . Thaly Kálmán: Csak a vadászati jog iránt folyt a per! (Elnök csenget.) Körösi Sándor.* ... és a curia ítélete itt van a zsebemben ... Thaly Kálmán : Az csak a vadászati jogra vonatkozik! Elnök (csenget): Csendet kérek! Körösi Sándor: ... de nem használom fel, mert igenis a sérelmek orvoslása a törvényhozás hatáskörébe tartozik, hanem az enyém és a tied tölötti bíráskodás nem tartozik a képviselőház hatáskörébe. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Már most, hogy Debreczen lakossága példásan törvénytisztelő nép, azt Thaly Kálmán í képviselőtársam után én is nyíltan elismerem. Csak azt sajnálom, hogy t. képviselőtársam akkor nem szólalt fel, mikor itt a két ellenzék részérő! mindig hirdették, hogy erőszakos választások voltak, hogy a törvényt sem a kormány, sem a szabadelvű párt nem tisztelték. Én akkor óhajtottam volna, hogy t. képviselőtársam e vádakkal szemben felemelte volna szavát és elmondta volna, a minek tanúja volt, hogy van Magyarországon törvénytisztelő nép és van választás Magyarországon, a mely a legtörvényesebben folyt le, úgy, hogy Debreczenben a függetlenségi választó polgár a szabadelvű pártival karonfogva ment szavazni, mert a törvényt és egymás véleményét tisztelték. (Helyeslés.) Én elismerem, hogy Debreczen városa csakugyan törvénytisztelő nép és igaz az is, hogy mindé sérelmeket nem lehet másképen orvosolni, ha csak a város saját maga, mint jogi személy a maga polgáraival e tekintetben egyezséget nem köt. Mindkettejük érdeke ezt kívánja; mert a polgárság csak nem kívánhatja azt, hogy a város megfosztassák azon javaitól, a melyekből az iskolát, a közintézeteket tartja fenn és hivatalnokait fizeti; e mellett nincs községi pótadója, mert ezen javak birtokában van és azt a lakosság érdekében használja fel. De a polgároknak sem állana ez érdekükben, mert ha a várostól elvennék e javakat, akkor pótadót kellene fizetnie, ha pedig a város azok birtokában marad, akkor nem lesz erre szükség. Viszont azonban a városnak sem állhat érdekében, hogy polgáraitól el vegye azt, a mi jogosan saját polgárait illeti. Itt tehát a két ellentétes érdek kiegyeztetése máskép, mint egyezség útján nem történhetik, mint az egyezség megkísérlése útján, ha pedig ez czélra nem vezet, bírói úton. Itt van az 1886: XXIX. tcz., mely a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szól. Ebben megadatott a mód azoknak, a kik valamely ingatlanhoz igényt tartanak, hogy ezen igényöket törvényes eljárás árján telekkönyvi betétek szerkesztésénél érvényesítsék. Világosan megmondja ezt a 31. és 39. §. De mivel a kérvényben azt is olvasom, hogy az eljárás nem volt szabályszerű a kiküldött biztos és egyáltalában a helyszínelő bizottság részérői és hogy e polgárok nem értesíttettek arról, hogy mikor fog történni a helyszínelés, sokan nem is tudtak róla, ezt csakugyan sérelmesnek tartom s már ebből a szempontból is helyeslem a kérvényi bizottság határozati javaslatát, mely szerint adassék ki a kérvény az igazságügyministernek, hogy vizsgálja meg, vájjon szabályosan jártak-e el az illetők, a mennyiben pedig nem jártak volna el szabályosan, elég ido volna arra, hogy I az illető polgárok, a mennyiben a kaszálóra ' nézve csakugyan tulajdonjogg il bírnak, tulajdon