Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

48. országos ülés 1893. május 7 én, szombaton. 133 jogukat a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a B. lapra bejegyezhessék. E szempontból kívántam a kérvényhez hozzászólani, különben pedig elfogadom a kérvény! bizottság határozati javaslatát. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Thaly Kálmán képviselő úr kíván személyes kérdésben nyilatkozni. (Nagy zaj.) Thaly Kálmán: T. ház! Személyes kér désben kérek szót; (Mozgás a jobboldalon.) jogom is van hozzá, mert meg voltam nevezve. Körösi t. képviselőtársam, hozzáteszem: speciális képviselőtársam, mert egy törvényhatóságot képwselünk köríílbelől 10 esztendő óta, szíveskedett engem azzal vádolni, hogy miért nem szólaltam föl a választási dolgoknál, mikor ott jogsérelmekről, választók befolyásolásáról volt szó. Akkor nem volt kötelességem fölszólalni, mert én nem vádoltattam, de most concedálom, ha már képviselőtársam felhozta, azt, hogy szebb választás, mint Debreczenben volt, ahol az egyik párt választói a másik párt választóival karöltve együtt mentek szavazni, nem volt sehol; de ez a nép intelligentiájától és törvénytiszteletétől várható is volt, ez máskor is úgy történt és remélem, hogy ezentúl is úgy lesz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztatik a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni ? (Igen !) A határozati javaslat elfogadtatott. Molnár Antal jegyző: Kecskemét törvényhatósági város, Szeben és Bács-Bodrogh vármegyék közönségei a vadászat gyakorlásáról szóló 1883. évi XX. tez. némely intézkedéseinek módosítása iránt, különös tekintettel a mezei nyulak pusztítására. Perczel Béni előadó: Minthogy hasonló kérvények fölött a képviselőház már folyó évi április 2-án tartott 27-ik ülésében határozott, ennélfogva a házszabályok 195. §-ának rendelkezéséhez képest e kérvény a háznak tudomás végett bejelentetik. Remete Géza: T. ház! A vadászati törvénynek oly irányban való módosítását óhajtom, hogy a kártérítés megállapítása és megítélése rendeztessék, mert valóban sajnálatra méltó helyzetben vannak azok a szegény emberek, a kiknek vetéseiben és terményeiben a nagy urak fő vadjai károkat okoznak, hogy ilyen szegény ember kénytelen kárát nyoleznap alatt a főszolgabírónak bejelenteni A főszolgabíró kimegy hozzá eonstatálni csak annyit, hogy kár okoztatott és felszámít magának a távolsághoz képest napi-és fuvardíj fejében 10 —15 forintot és ezt a szegény földmívestől előlegképen követeli. A becslést azonban nem akkor, hanem aratás előtt eszközli és megköveteli attól a szegény embertől, hogy törvény értelmében szakértőt nevezzen meg, továbbá az a földbirtokos is megnevez egy szakértőt és egyet a biróság kiküldöttje, úgy, hogy három szakértő napidíja és fuvarja a szolgabíró fuvardíjával együtt 40 — 50 forintra rug. A szegény ember csak akkor kezdheti meg aztán a port a hatalmas nagy úr ellen, a mikor előlegképen zsebéből felvett a főbíró 60—70 forintot. Most megállapítanak annak a szegény embernek 20—30 forintnyi kárt. De évekig köteles elvárni míg a pörnek vége lesz, mert kártérítési pöröknél a perrendtartás értelmében a curiáig lehet felebbezni. Hogyan győzze az a szegény ember ezt a perlekedést s hogyan győzze ilyen nagy összegben az előlegezést ? Csodálom, hogy a t. kormány, daczára annak, hogy e tekintetben már oly sokszor felszólaltunk, ezen a kor szellemével meg nem egyeztethető törvény e szakaszát meg nem változtatja. (Helyeslés szélsőbal felől.) Kérem a t. kormányt, hogy e tekintetben sürgősen intézkedjék. De igen melegen pártfogolom Kecskemét, városának és más megyéknek azon kérelmét, hogy a nyulak kártételei ellen is tegyünk óvó rendszabályokat. Egyszerű módot látnék árrá, hogyan lehetne a károsodástól megóvni gyümölcsöseinket és szőlőinket. A mostani vadászati törvény kiveszi a gyümölcsösöket és ^szőlőket a vadászati terület alól és megengedi azok tulajdonosainak, hogy a vadakat ott lelőhessek; azonban megköveteli azt, hogy az illető vadászjegyet váltson. Már egy szegény embertől azt követelni, a kinek talán egy fél hold gyümölcsöse vagy szőlője van, hogy 12 forintért váltson vadászjegyet és 2 forintért fegyverengedélyt, hogy tehát azért, hogy gyümölcsösét a nyulaktól megvédhesse, kiadjon évenkint 14 forintot: ez nem méltányos dolog. Egyszerűen azt kellene kimondani, hogy a gyümölcsösökbe és szőlőkbe vadászati jegyet megváltani nem kell és hogy az illető tulajdonos a nyulakat ott lelőheti. A törvénynek ezzel az egyszerű módosításával nagy károsodástól lehetne megóvni gyümölcsöseinket. Kecskemét városa az iránt panaszkodik, hogy 114 ezer forintnyi kárt szenvedett a múlt évben is a facsemetékben. Ezt egy jogi állam el nem tűrheti, hogy polgárai ily károsodásnak legyenek kitéve. Nem vagyok a vadászatnak ellensége, ősi szokásaink közé tartozik a sport ezen nemének űzése, de a vadállományt sem akarom tönkretenni, mert ez is bizonyos jövedelemforrást képez, hanem egy ilyen egyszerű törvényhozási intézkedéssel a két érdeket össze lehetne egyeztetni és valóban a kormányt méltán vádolhatom mulasztással, hogy e tekintetben nem tett intézkedést. Különben én e kérvényt pártolólag kérem a pénzügyminister xírhoz áttétetni. Elnök: Kötelességem a t. képviselő urat