Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

48. országos ülés 1893. május 7 én, szombaton. 133 jogukat a telekkönyvi betétek szerkesztése alkal­mával a B. lapra bejegyezhessék. E szempontból kívántam a kérvényhez hozzászólani, különben pedig elfogadom a kér­vény! bizottság határozati javaslatát. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Thaly Kálmán képviselő úr kíván személyes kérdésben nyilatkozni. (Nagy zaj.) Thaly Kálmán: T. ház! Személyes kér désben kérek szót; (Mozgás a jobboldalon.) jogom is van hozzá, mert meg voltam nevezve. Körösi t. képviselőtársam, hozzáteszem: speciális képviselőtársam, mert egy törvényhatósá­got képwselünk köríílbelől 10 esztendő óta, szíveskedett engem azzal vádolni, hogy miért nem szólaltam föl a választási dolgoknál, mikor ott jogsérelmekről, választók befolyásolásáról volt szó. Akkor nem volt kötelességem fölszólalni, mert én nem vádoltattam, de most concedálom, ha már képviselőtársam felhozta, azt, hogy szebb választás, mint Debreczenben volt, ahol az egyik párt választói a másik párt választóival karöltve együtt mentek szavazni, nem volt sehol; de ez a nép intelligentiájától és törvénytiszteletétől vár­ható is volt, ez máskor is úgy történt és remé­lem, hogy ezentúl is úgy lesz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztatik a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni ? (Igen !) A hatá­rozati javaslat elfogadtatott. Molnár Antal jegyző: Kecskemét törvény­hatósági város, Szeben és Bács-Bodrogh vármegyék közönségei a vadászat gyakorlásáról szóló 1883. évi XX. tez. némely intézkedéseinek módosítása iránt, különös tekintettel a mezei nyulak pusztí­tására. Perczel Béni előadó: Minthogy hasonló kérvények fölött a képviselőház már folyó évi április 2-án tartott 27-ik ülésében határozott, ennélfogva a házszabályok 195. §-ának rendel­kezéséhez képest e kérvény a háznak tudomás végett bejelentetik. Remete Géza: T. ház! A vadászati tör­vénynek oly irányban való módosítását óhajtom, hogy a kártérítés megállapítása és megítélése rendeztessék, mert valóban sajnálatra méltó hely­zetben vannak azok a szegény emberek, a kik­nek vetéseiben és terményeiben a nagy urak fő vadjai károkat okoznak, hogy ilyen szegény em­ber kénytelen kárát nyoleznap alatt a főszolgabíró­nak bejelenteni A főszolgabíró kimegy hozzá eonstatálni csak annyit, hogy kár okoztatott és felszámít magának a távolsághoz képest napi-és fuvardíj fejében 10 —15 forintot és ezt a sze­gény földmívestől előlegképen követeli. A becs­lést azonban nem akkor, hanem aratás előtt eszközli és megköveteli attól a szegény ember­től, hogy törvény értelmében szakértőt nevez­zen meg, továbbá az a földbirtokos is megnevez egy szakértőt és egyet a biróság kiküldöttje, úgy, hogy három szakértő napidíja és fuvarja a szolgabíró fuvardíjával együtt 40 — 50 forintra rug. A szegény ember csak akkor kezdheti meg aztán a port a hatalmas nagy úr ellen, a mikor előlegképen zsebéből felvett a főbíró 60—70 forintot. Most megállapítanak annak a szegény embernek 20—30 forintnyi kárt. De évekig köteles elvárni míg a pörnek vége lesz, mert kártérítési pöröknél a perrendtartás értelmében a curiáig lehet felebbezni. Hogyan győzze az a szegény ember ezt a perlekedést s hogyan győzze ilyen nagy összegben az előlegezést ? Csodálom, hogy a t. kormány, daczára annak, hogy e tekintetben már oly sokszor felszólaltunk, ezen a kor szellemével meg nem egyeztethető törvény e szakaszát meg nem változtatja. (Helyeslés szélső­bal felől.) Kérem a t. kormányt, hogy e tekintet­ben sürgősen intézkedjék. De igen melegen pártfogolom Kecskemét, városának és más megyéknek azon kérelmét, hogy a nyulak kártételei ellen is tegyünk óvó rendszabályokat. Egyszerű módot látnék árrá, hogyan lehetne a károsodástól megóvni gyümölcsöseinket és szőlőinket. A mostani vadászati törvény kiveszi a gyümölcsösöket és ^szőlőket a vadászati terü­let alól és megengedi azok tulajdonosainak, hogy a vadakat ott lelőhessek; azonban megköveteli azt, hogy az illető vadászjegyet váltson. Már egy szegény embertől azt követelni, a kinek talán egy fél hold gyümölcsöse vagy szőlője van, hogy 12 forintért váltson vadászjegyet és 2 forintért fegyverengedélyt, hogy tehát azért, hogy gyümölcsösét a nyulaktól megvédhesse, kiadjon évenkint 14 forintot: ez nem méltányos dolog. Egyszerűen azt kellene kimondani, hogy a gyümölcsösökbe és szőlőkbe vadászati jegyet megváltani nem kell és hogy az illető tulajdo­nos a nyulakat ott lelőheti. A törvénynek ezzel az egyszerű módosításával nagy károsodástól lehetne megóvni gyümölcsöseinket. Kecskemét városa az iránt panaszkodik, hogy 114 ezer forintnyi kárt szenvedett a múlt évben is a facsemetékben. Ezt egy jogi állam el nem tűrheti, hogy polgárai ily károsodásnak legye­nek kitéve. Nem vagyok a vadászatnak ellen­sége, ősi szokásaink közé tartozik a sport ezen nemének űzése, de a vadállományt sem aka­rom tönkretenni, mert ez is bizonyos jövedelem­forrást képez, hanem egy ilyen egyszerű tör­vényhozási intézkedéssel a két érdeket össze lehetne egyeztetni és valóban a kormányt mél­tán vádolhatom mulasztással, hogy e tekintetben nem tett intézkedést. Különben én e kérvényt pártolólag kérem a pénzügyminister xírhoz áttétetni. Elnök: Kötelességem a t. képviselő urat

Next

/
Thumbnails
Contents