Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

J30 48- orszásros illés 1892. lnéjns J-ón, szombaton. mert a havasi legelők csak arányosítva lévén, csak nyáron tarthatják oít marháikat, télen azután, minthogy a falu határa nincs tagosítva, nem képesek annyi takarmányt előállítani, mint a mennyire szükségük volna. Hogy e baj megszűnjék, kérik a t. házat a határok tagosításának hivatalból való elrendelésére, mert akkor minden gazda beoszthatná marhaállományát és az ő birtokának arányához annyi takarmányt termelne, a mennyire marhaállománya szerint szüksége volna. (Helyeslés.) A kérvényi bizottság indítványa a következő : Jelen kérvény az igazságügyministernek adatik ki. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatik és a kérvény az igazságügyministernek kiadatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Ori Mihály és társai debreczeni lakosok, Debreczen szab. kir. város törvényhatósága által kaszáló birtokaikon elkövetett sérelem tárgyában. Perczel Béni előadó: T. ház! Őri Mihály és társa dehreczeni legelő birtokosok egy 47 oldalra terjedő, jogtörténeti szempontból is igen érdekes memorandumot adnak be a t. házhoz, melyben leírják a debreczeni kaszáló birtokok, különösen az erdős kaszálók történetét. Részletesen leírják, mint került a nagy Hortobágy Debreczen tulajdonába, mint vette meg az egyes birtokosok tulajdonát a mobil is persona, a város és mily phasisokon ment keresztül e birtoklás egészen 1882-ig. Ekkor ugyanis Debreczen városa a következő határozatot hozta, melyet az ügy megérthetése szempontjából felolvasok (olvassa) : a) A kaszálók területének az ideiglenes szerződés értelmében kiadására: az e czélra készült Katona-féle térkép fog szolgálni. b) A földkönyv erdőnkint és egyénenkint elkészíttetvén, a kaszáló boglyasa 3600 négyszögölével adassék ki s a kinek kezén több S600 négyszögöl van, mint a hány régi boglyasainak a száma, az a többletet 40 p. frt, vagyis 42 o. írtjával utána fizetni tartozik s s ez a vételár s ennek 6% kamata a telekkönyvbe minden más terhet megelőzőleg bekebeleztetik. c) Az erdőségi összes parcellák s a vacans kaszálók a város nevére telekkönyveztessenek. És főképen ezt tartják sérelmesnek a kérvényezők. d) A makk- és gubics-tennés a várost illesse, azt haszonbérbeadás, illetőleg sertések felfogadása által használhassa; a fákat a város vágatván, annak a kaszáló birtokosok lerakó helyet, a fahordó szekereknek, a bérlők sertéseinek szabad járás-kelést s ha a fahordás végett esetleg vasút építtetnék: annak építési vonalat engedjenek, a birtokosok a közös téli legeltetést megengedni tartozzanak, jogában állván a birtokosoknak a felnőtt városi erdőrészekben, mint eddig kaszáltatui, télen legeltetni, a vadászati jog pedig az egész területen —t. i. a magán tulajdont képezőkön is — a várost fogván illetni. E határozat Ori Mihály és társaira nézve sérelmes lévén, felfolyamodást intéztek a belügyniinisteriuinhoz, mely a főispánt kormánybiztosi joggal ruházta fel és felhívta, iparkodjék ez ügyet .a város és az érdekeltek között egyezség útján tisztázni. Hat évig húzódott a dolog; de az egyezség nem sikerült, ekkor a belügyminister jóváhagyta a közgyűlési határozatot. Debreczen e jóváhagyott közgyűlési határozat értelmében kérvényt adott be az igazságügyministerhez, a melyben kérte a parcellák helyszínelését és telekkönyvezését. Ez a helyszínelés és telekkönyvezés eszközöltetett is s jelenleg az ügy oly stádiumban van, hogy most folynak a reclamatiok ezen helyszínelés és telekkönyvezések ellen. A mint a t. ház rövid előadásomból is meggyőződni méltóztatott, oly kérdésről van szó, a mely administrativ úton nem orvosolható, a mennyiben itt jogok, tulajdon és birtoknak elbírálásáról tétetik említés, mégis, minthogy a kérvényezők oly nagy számmal vannak, hogy a debreczeni kaszáló birtokosoknak V» részét képezik és panaszolnak sérelmeket, a melyek akkor követtettek el, midőn a helyszínelés foganatosíttatott s a melyeket az igazságügyminister administrativ úton is orvosolhat, a kérvényi bizottság határozati javaslata oda irányúi, hogy ezen kérvény az igazságügyminister úrnak adassék ki. (Helyeslés jobb felöl.) Molnár Antal jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. képviselőház! A t. előadó úr által főbb vonásaiban ismertetett kérvény, magában véve, de tárgya minemuségének és aláíróinak számánál fogva is épen nem tartozik a közönséges kérvények közé, a menynyiben itt 44—45 ezer hold földnek a tulajdonjogáról és ugyanazon földekre vonatkozó egyéb fontos körülményekről van szó. A birtokosok közül — a város által bérbeadott boglyásokat és nyilasokat is ide értve — összesen 7 — 800 birtokosa van ezen területnek s ezen kívül még 500 birtokos írta alá ezen kérvényt. Méltóztatik látni, hogy a nagy érdeklődéstől eltekintve, mely azon a vidéken mutatkozik, a kérdésnek substratuma is mutatja, hogy itt nem csekély dologról van szó és minthogy ezen földek Debreczen városának 14 négyszögmértföl dnyi határával összeköttetésben vannak, az ottani különböző gazdasági ágazatokba, mintegy szervesen beleillesztve: ebből láthatjuk, hogy nem közönséges érdekkel bír az ilyen nagy