Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-47

4J. orsüíigos flíés 1882. május 6-án, péntekén. 97 adót fizetnek, a földbirtokos pedig, a ki egy négyszögöl földet sem képes az adó alól kivonni, tiszta jövedelmének 257* százalékát fizeti. Még nagyobb aránytalanság mutatkozik az általános jövedelmi pótadó kivetésénél; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert mindennemű adó az egyenes adóra vettetik ki. Az a kivetési kulcsnak az alapja és miután maga az alap túlságosan terhel bennünket, természetes dolog, hogy a reá épített többi terhek is nagyobb mértékben súlyosodnak reánk, mint a többi direct adót fizető polgárokra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Már oda jutottunk, hogy még az árvédelmi költségeket is a föld tiszta jövedelme után vetik ki, a mi által fordított arány áll elő, a mennyiben mentől több direct adót fizet valaki földje után, annál több szabályozási költséggel van terhelve; pedig azt kell supponáloi, hogy az a föld, mely magasabb direct adóval van megterhelve, kevésbbé van a vizveszélynek, az áradásnak kitéve. (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) Én tehát azt vagyok bátor hangsúlyozni és arra vagyok bátor a mélyen t. minister urat felkérni, hogy kegyeskedjék a mi általános óhajunkat és kérésünket a pénzügyminister úrnál érvényre juttatni, a mely abból áll, hogy a földbírtok consolidálása értelmében és a magyar birtokos közönségnek a végpusztulástól való megmentése czéljából haladéktalanul vétessék az adótörvény revisio alá, a föld- és házadó szállítassék le, az általános jövedelmi pótadó progressive áltapíttassék meg. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ha már bajainkkal foglalkozunk, t. ház, még egy pár oly körülményre leszek bátor a t. ház figyelmét felhívni és az általam mondandókhoz a t. földmívelésügyi minister úrnak hozzájárulását kérni, a melyek különösen minket alföldieket nagyon közelről érdekel. (Halljuk! Halljuk!) Azt méltóztatik tudni, a mint már az előbb voltam bátor illustrálni, hogy nálunk nagy az adó, melyetminden negyedben fizetni kell, mert ha nem fizetjük, az állam hat százalékot vesz rajtunk és azonkívül végrehajtási költséget is kell fizetnünk. A szegény gazda tehát oly jövedelmi forrásokat nyit magának, a melyekből leghamarabb jut pénzhez. Ez az oka annak, hogy az állattenyésztés hanyatlóban van és hogy nekünk a gabonatermelésre kell a fősúlyt fektetnünk, mert ebből beszerezhetjük évenként kiadásainkat, melyek részint az állam s részint családunk iránti kötelességeink teljesítése szempontjából elodázhatlanúl szükségesek. (Igaz! Úgy bal felől.) Ha tehát Magyarországon ma a gabonatermelés ily nagy mértékben jut előtérbe, akkor mindenesetre szükséges, hogy a kormány hozzájáruljon ahhoz, hogy a gabonaárak hullámzása KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. III. KÖTET. és ok nélkül való lenyomása megakadályoztassék. Ennek a megakadályozásához pedig két intézkedés szükséges. Az egyik nézetem szerint az, hogy addig is, a míg a magyar nemzetnek az önálló vámterületet és a külföldön való képviseletét vissza, lehet szereznie, intézkedjék a kormány arról, hogy a külföldi gabonapiaczokon időszakonként beálló árkülönbözetekről a magyar gazdaközönség kellőleg és gyorsan, az igazságnak megfeleíöleg értesíttessék, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert az tűrhetetlen állapot, a mit Magyarországon tapasztalunk, hogy p. o. ha van valakinek 1000 métermázsa gabonája a magtárban, hamarább megtudhatja az az alkusz Karczagon, vagy bárhol, hogy az 5 vagy 20 krral többet ér-e ma, mint ért tegnap 12 órakor, mint megtudja a tulajdonos. (Közbeszólások a szélsőbalon: A lapokból meg lehet tudni!) A lapközlemények sem hitelesek, mert a lap a börze hatalma alatt áll. Ezért én a lapközleményektől eltekintve oly intézkedést kérek, a t. minister úrtól, mely szerint méltóztassék valamely gyakorlatilag helyesnek található módot életbeléptetni arra nézve, hogy a községek értesítve legyenek arról, milyen változások állottak be a gabnaárakban a külföldi piaczokon? (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezzel kapcsolatban bátor vagyok még arra is felhívni a t. minister úr becses figyelmét, hogy a termény statisztikának lelkiismeretes s a valóságnak megfelelő összeállítása iránt is kegyeskedjék intézkedni. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Mert volt idő — s ilyen volt az 1890. év — a mikor a statisztika nagyon sok millió hektárral több bevetett területet mutatott ki, mint a mennyi valósággal be volt vetve s őszszel pedig nagyobb mennyiségű búzatermést jelzett, mint a milyen valóban volt. A ki tehát októberben eladta a búzáját, az azért adta el, mert a statisztikai kimutatások szerint annyi és annyi métermázsa búza esik egy fogyasztóra, tehát úgy számított, hogy nem lehet és nem lesz kilátás arra, hogy a búza, ára emelkedjék és csak akkor jöttünk annak tudomására, hogy nem termett annyi, a mennyi ki volt mutatva, hanem annál sokkal kevesebb s így fel fog menni a búza ára — mikor már a termés az első kézből kiment — (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) az tízérek kezébe. Én azt hiszem, hogy ezen kívánságok nem túlzottak, hogy gyakorlatiak s hogy nem magam vagyok ebben a véleményben, hanem a földmívelő és a birtokos osztály legnagyobb százaléka. Költségbe nem kerül sokba, egy kis költséggel és annyi jóakarattal, a mennyivel a t. minister úr rendelkezik, ezt a. ezélt, melyet is