Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-42

442 42. arsaágos ölés 1892. április ÍÓ-áu, szombaton. ként fogom hozzáfűzni feleleteimet. (Halljuk

I Sálijuk !) Az első kérdés abban áll, van-e tudomásom arról, hogy a Havas Imre főügyészi helyettes vezetése alatt álló budapesti királyi ügyészségnek a dolog természete, de bírói gyakorlatunk szerint is hivatalos titkot képező indítványai újabban több esetben, így különösen Kosztics Simon görögkeleti lelkész ügyében is nyilvánosságra hozattak, mielőtt az illetékes büntető bíróság határozatot hozott volna? T. ház! Arról, hogy ez újabb időben több esetben történt volna, nincs tudomásom, de igenis tudom, hogy abban az esetben, melyet a képviselő úr fölhozott, t. i. Kosztics Simon gör. kel. lelkész ügyére nézve jelent meg egy hírlapi közlemény, a mely nem szórói-szóra ugyan, de lényegében megegyezik azzal az ügyészi indítványnyal, a mely felett a hírlapi közlemény megjelenésének időpontjában a bíróság még nem határozott; erről van tudomáson; de újabb időben felmerült több esetről, melyben indítvány, elintézés előtt, budapesti ügyészség köréből, újságban közöltetett volna, nincs tudomásom. (Egy hang a középen: Kókáu-ügy!) Az nem ügyészi indítvány volt. Polóliyi Géza: Mi az a Kókán-ügy? Fenyvessy Ferencz: A Kökán-ügyben közölték a lapok. Szilágyi Dezső igazságügyminister: A második kérdés az, hogy: »Megengedhetőnek és a büntető igazságszolgáltatás czéljaival megegyezőnek tartja-e a minister az ily eljárást, különösen akkor, midőn az ügyészi indítványban, mint az adott esetben, valamely szabad lábon levő, még vád alá nem helyezett polgárnak letartóztatása, vagy vizsgálati fogságba való helyezése kéretik ?« Erre feleletem az, hogy sem akkor, sem máskor absoíute nem tartom megengedhetőnek azt, (Helyeslés.) hogy vizsgálat körében az ügyészség részéről teendő indítvány, mielőtt a bíróság által elintéztetett volna, akár részben, akár egészben, nyilvánosságra hozassék. (Általános helyeslés.) A harmadik kérdés következőkép szól: » Hajlandó-e a minister úr főfelügyeleti jogából folyolag vizsgálat elrendelésével kideríteni, mily módon és ki által tétetett közzé a kérdéses indítvány akkor, midőn az még a törvényszéknél benyújtva sem volt?« Erre a kérdésre feleletem az, hogy a vizsgálatot elrendeltem és az azt derítette ki, hogy ezen közlemény legelőbb a »Magyar Hiradó« kőnyomatú lapban jelent meg és abból vétetett át a többi lapokba, többek közt az »Egyetértés«-be, a melyből a képviselő úr itt a házban azt felolvasta. A vizsgálat folyamán a »Magyar Hiradó« törvényszéki tudósítójának nyilatkozatából kiderült az is, hogy az illető ügyészi indítvány tartalmáról Semmi tekintetben sem az ügyészség tagjai vagy hivatalnokai részéről nyerte értesülését, tehát az ő nyilatkozatai szerint ezen közleménynek nem képezte alapját hivatali visszaélés. Ezt megerősíti a budapesti ügyészség vezetőjének jelentése, a ki nyomozást tartott és az eredmény az, hogy a közlemény nem hivatali visszaélés alapján került az illető lapba. De abban a nyilatkozatban, a melyet a »Magyar Hiradó« törvényszéki tudósítója tett, egyenes czélzás van arra, hogy az ilynemű közleményeknek forrása nem szükségkép az ügyészség és ügyészi hivatalnokok indiscretäoja. Igen sokszor a védők, vagy azok környezetéből kerülnek ki az ilyen közlemények, különféle indokokból. De nyíltan ki kell mondanom, hogy az ilyen, akár a hivatalnokok köréből, akár a védők, vagy akár más, sem az egyikhez, sem a másikhoz nem tartozók köréből származik is, határozottan nagy visszaélést foglal magában. (Élénk helyeslés.) Részemről még csak annyit akarok a í. ház előtt elmondani, hogy szükségesnek tartom ezt a vizsgálatot tovább folytatni, (Élénk helyeslés.) ennyi eredmény után is még tovább kutatni, hogy akár hivatali felelősséggel tartozó, akár ezzel nem tartozó személyek részéről, de hogy mégis közelebbről meghatározható legyen, honnan és mi módon jutott ezen közlemény ama lapba, (lilénk helyeslés.) Ez a harmadik kérdésre adott válaszom. A negyedik kérdés azt mondja : »mily intézkedést szándékozik a minister úr foganatosítani az iránt, hogy a budapesti kir. ügyészségnél ily esetek a jövőben ne ismétlődjenek ?« Hát, t. ház, a budapesti ügyészségnél külön intézkedést tenni egyáltalán nem szükséges, mert ezen intézkedésnek ki kell terjednie általában minden ügyészségre és nemcsak az ügyészségre, hanem ki kell terjednie egyúttal az összes hivatalokra is, mert törvényeink s a a szokás által elfogadott eljárás szerint is mindaz, a mi a bíróságok nyilvános ülésében történik, közölhető és privilégiált közlemény; de hogy olyan egyének, a kiknek semmi hivatalos közük hozzá nincs, a büntető bírósághoz bejárnak hírlapokba szánt közlemények szerzése végetf, különösen hogy a büntető bíróságoknál vizsgálat alatt levő ügyekről — ha nem is mindig rosszakaratból, de abból a czélból, hogy hivatali titkot képező bűnügyi adatok, indítványok és intézkedések közzététel czéljából megszereztessenek — ez olyan visszaélés, a melyet nem mondom, hogy intézkedésekkel ki lehet irtani, hanem hogy tetemesen korlátozni lehet és kell, azt igenis, állítom és ebben az irányban hajlandó vagyok megtenni az intézkedéseket, de