Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-25

38 25. orszftpos ttlc*. 1S!)2. niärezinä 31 én, csutCrtököii. az előirányzat közgazdasági és társadalmi helyzetünk felett képez, kissé meglebbentem. (Halljuk ! Halljuk!) Teisíem ezt sine ira et studio, nem azon czélból, hogy a közgazdasági és társadalmi téren mutatkozó bajokat érvekííl használjam arra, hogy a költségvetést visszautasítsam, mert ha azt nem fogadom is el, kizárólag azon okoknál fogva teszem, a melyeket előttem szólott igent, képviselőtársam gr. Apponyi Albert határozati javaslatában és beszédében kifejtett. Egészen tárgyilagosan kívánok mind a két tárgyra vonatkozólag nyilatkozni és mind a kettőre nézve tartózkodás nélkül leszek bátor elmondani véleményemet. (Halljuk! Halljuk!) A mi közgazdasági helyzetünket illeti, ágy vagyok meggyőződve, hogy az tulajdonképen sem nem jó, sem nem rossz, hanem mindenekfelett bizonytahin. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Maga az a körülmény, hogy daczára mindannak, a mit az ipar fejlesztése tekintetében eddig a kormány és társadalom tett, túlnyomólag földinívelő állam vagyunk, kellőleg indokolja ezt a bizonytalanságot. Ehhez azonban , hozzájárul még az is, hogy klímánk bízhat;: dánabbak közé tartozik. A continentalis fekvésű országok és általában a földmívelési országok soha sincsenek abban a helyzetben, hogy pénzügyeiknek biztos alapot nyújtsanak; és igazán meglepő az a közönyösség, melylyel ezt a fontos szempontot tekinteni szokták. Hozzá vagyunk úgyszólván szokva és nem veszszük észre, mint a közöttünk terjengő levegőt, pedig épen a legutóbbi időben a tudománynak ulyan vívmányai vannak e tekintetben, a melyek méltán gondolkozóba ejthetnek minden közgazdát, 3Őt többet mondok, minden hazafit. A legutóbbi időben ugyanis constatáltatott az, hogy az éghajlati változások tekintetében bizonyos szabályszerűség észlelhető az egész világon. Nem régiben jelent meg a tudományos világban nagy feltűnést keltett egy kiváló munka, a mely az e részben létező összes adatokat tartalmazza 1700 óta. Ezen kivííl több száz állomáson évtizedek óta gyűjtött adatokat combinálva, a következő eredményekre jut. Az érintett felvételek első sorban a jégmezők terjedelmére, azután a lefolyás nélküli tavak vízmennyiségére és végre a tengerek sótartalmának változásaira vonatkoztak. Az tapasztaltatott ugyanis, hogy mindhárom tekintetben észlelhető változások összefüggésben vannak egymással és bizonyos törvényszerűségen alapszanak. Kisült, hogy a jégmezők terjedelme és a lefolyás nélküli tavak, tengerek, nevezetesen a Kaspi-tenger vizbősége, nedves esztendőben nő, száraz esztendőben fogy; ellenben a tenger sótartalma nedves esztendőben kevesebb, száraz esztendőben több. Ebből combinálva az összes felvételek adatait, arra a meggyőződésre jutott a tudomány, hogy a száraz és nedves esztendőknél bizonyos egymásután észlelhető és az a hullámzás, a mely e tekintetben mutatkozik — a legmélyebb pontokat véve szemügyre — mintegy 35 esztendőt tesz. A berni egyetemnek egy tudós tanára bocsátotta közzé a jelzett munkát, a tudományos világban feltűnést keltve azzal. Én akkor szintén figyelmessé lettem reá és megszereztem magamnak. De megvallom, bizonyos kételylyel fogadtam azon jóslatszerű kijelentését, hogy nem sokára, mivel újból a száraz esztendők felé haladunk, Közép Európában és különöseu a continens continentalisabb éghajlattal biró vidékein olyan szárazság fog bekövetkezni, a mely a lakosság legnagyobb részét érzékenyen fogja sújtani. S ime, ajig telt el egynéhány esztendő és a jóslatszerű kijelentés beteljesült, mert ime Oroszországban az aszály oly mélyre ható társadalmi, közgazdasági, pénzügyi és politikai hatással bírt, mely annak alapjait is megrendítette. Vájjon miféle talismannai rendelkezünk mi, a mely meg fog menteni bennünket hasonló bajoktól és hasonló természetű csapásoktól, midőn az a velünk sok tekintetben azonos éghajlati viszonyok közt élő nagy birodalmat oly érzékenyenillette? így fogva fel a közgazdasági helyzetet, mindenesetre kétség fér ahhoz, vájjon a mi pénzügyi helyzetünk biztos alapra van-e fektetve. A mi gazdaközönségünk úgyszólván ösztönszerűen érzi, hogy e tekintetben valamit tenni kell, mutatja ezt az is, hogy nemrégiben az alföld azon részén, a mely legutóbb a szárazságnak leginkább volt kitéve, Arad és Csanád megyében a birtokosok egyesültek arra, hogy a Maros termékenyítő vizének felhasználásával oly öntöző csatornát létesítsenek, mely minden körülmények között biztosítaná a szükséges talajnedvességet. E csatorna körülbelül a létesítés stádiumába jutott már. Én annak minden tekintetben nagy fontosságot tulajdonítok. Ha e mű létesül, nemcsak azon vidék alakúi át valódi Kánaánná, hanem ez Magyarország földmívelésének történetében is korszakot fog alkotni. Ennélfogva már előre is kérem a kormány támogatását e mű létesítéséhez, mert ez nemcsak az említett vidéknek, hanem az egész ország földművelésének is érdekében áll. (Helyeslés bal felől.) E törekvések különben nem egyedül a gazdasági alap szilárdítása, hanem a mezőgazdaságnak belterjessé alakítása tekintetében is rendkívül fontosak. ( Úgy van ! bal felöl.) Hogy mezőgazdaságunk mily visszás körülmények között van, azt annak minden közelebbi ismerője el fogja ismerni és egyet fog velem érteni abban, hogy gazdasági bajaink főoka