Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-38

336 88. orsüágos fllcs 1892. április 26-án, kedden. annak börtönében voltak 7 vagy 8 napig, azután elszálíttattak a pestvidéki kir. törvényszékhez, a hol a vizsgálatot ez ügyben dr. Búcz Lajos törvényszéki bíró vezette s miután itt 28 napig le voltak tartóztatva s a legkisebb bűnjel sem volt ellenük felderíthető, mert a rablógyiikosság idejére nézve alibijüket igazolni tudták, a menynyiben az egyik még akkor Zemplénmegye Varannó községében mint üzletvezető volt alkalmazva, a másik pedig, mint tartalékos katona, a pozsonyi háziezredben szolgált. {Mozgás.) így tehát 35 napi börtön után (Mozgás a balés szélső baloldalon.) egyszerűen szabadon eresz tették őket. Az ilyenektől tartózkodni kell, mert ez, mondom, a csendőrség ellen ellenszenvet kelt és így őket sok esetben hátráltathatja sikeres működésükben. Bátor vagyok a belügyminister úrnak (Halljuk! Halljuk!) az idevágó fenyítő törvényszéki végzésekkel szolgálni. Az egyik törvényszéki végzés száma 2420; a kir. ügyészi beszüntető végzés száma 3214, végre azon törvényszéki végzés száma, a melynek erejével az illetők ellen elrendelt fenyítő zárlat feloldása elrendeltetett, 2540. Ezeket voltam bátor megjegyezni, egyébként elismervén, hogy a csendőrség nagyban hozzájárult közbiztonsági állapotaink javulásához. Ezért elismerés illeti a csendőrséget, de egyes hatalmi visszaéléseket már magának az intézménynek érdekében is megszüntetendőknek tartok. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A ministerelnök úr kíván szólani! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A most lefolyt vita folyamán leginkább két kérdés volt hangsúlyozva. Az egyik a csendőrség kérdése, a másik a vándorczigányok kóborlásának megszüntetése. E két kéidésre kívánok nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Azt — úgy hiszem — ez országban senki sem tagadja, hogy a csendőrség intézményének felállítása óta közbiztonsági állapotaink a múlthoz képest kétségtelenül javultak. (Helyeslés a jobb felől.) Hogy a csendőrség korteskedésben venne részt, azt egész határozottsággal tagadni merem, (Zaj a szélső baloldalon.) s merem állítani, (Nagy zaj a bah és szélső baloldalon.) hogy részrehajlatlansággal járt el akár a választásoknál, akár bármi más természetű ügyekben. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Egy hang: Az egyéni nézet!) Ha egy speciális ügyben, a minőt az előttem szóló t. képviselő úr említett, hoszszabb letartóztatás történt, az bizonyosan nem politikai szempontokból és nem azért történt, mert az illetők ellenzékiek, hanem történt az illető csendőrök meggyőződése szerint és lelkiismeretes eljárásuk folytán. A dolgot tovább vinni, mint az illetőket letartóztatni és a bíróságnak átadni: ez már nem tartozik a csendőrség feladatkörébe és ha a felmentő ítélet meghozatala több időt — akár 28, akár 35 napot — vett igénybe, ezért sem a csendőrséget, sem a belügyministert felelősség nem terheli, (Nagy zaj a szélső baloldalon.) De beismerem, hogy a csendőrség intézménye, daczára azon eredményeknek, melyek elérettek, még fejlődésképes és áll ez különösen a legénység létszámának szaporítása szempontjából. A csendörségnek mai létszáma kerek összegben 5200. Ez még nem éri el azon létszámot, a mely az egész országban szükséges s azért a csendőrség évről-évre fokozatosan szaporíttatik. E szaporításnál két kérdés az, melyet szem előtt kell tartani. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik, a pénzügyi kérdés, de ez még a kisebb kérdés, a nagyobb fontosságú kérdés az, hogy a csendőrség tagjainak helyes megválasztása és kiképzése, mert nem lehet a csendőrségnél akárkit alkalmazni, hanem a létszám szaporításánál is helyes arányt kell tartani. Ezeknek figyelembe vételével a csendőrség létszáma ez idén is 158-czal szaporíttatott, s ebben a mértékben fog a szaporítás tovább is folyni, továbbá kötelességemnek fogom ismerni, hogy az intézményt az eddiginél is jobbá tegyem, hogy az feladatának minél inkább legyen képes megfelelni. (Helyeslés jobb felöl.) Arról biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy sem bennem, sem másban nincs az a szándék, hogy a csendőrség intézménye katonai szervezetéből kivétessék, vagy hogy erre bármi más befolyás is érvényesüljön. A fegyelmi ügyekben ezentúl is kizárólag a katonai eljárás fog figyelemben tartatni. (Helyeslés.) Igaz ugyan, hogy beadatott annak idején ez ügyben egy javaslat — ámbár ez nem czélozza azt, a mit a képviselő úr jegyzett, hanem csak bizonyos tekintetben akarta a csendőrséget a főispán alá helyezni — de az a javaslat az illető bizottságban a kormány hozzájárulásával módosíttatott s így került a t. ház elé. Már most igazán nagyon különös eljárásnak tartom azt, ha valamely képviselő nem azt a javaslatot veszi elő, a mely a közigazgatási bizottság és a kormány módosításával került a ház elé, hanem azt, a mely állításának indokolásához jobban hozzáülik. (Tetssés jobb felől.) Ezeket voltam bátor a csendőrségre nézve elmondani azon határozott kijelentéssel, hogy ez az intézmény szívemen fekszik s hogy annak helyes irányban való fejlesztését előmozdítani kötelességemnek ismerem. (Helyeslés.) Áttérve, t. képviselőház, a czigány-kérdésre, abban igazat fog adni a ház minden tagja, hogy ez nem könnyű, hanem igen nehéz kérdés. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Azért tér