Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-25

25. országos ülés 1892. márczins 81-én, esütCrtökön. 27 Molnár Antal jegyző: Széll Ákos, az igazoló állandó bizottság előadója! Széll Ákos előadó: T. ház! Az igazoló állandó bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bizottság Erreth János Pécs szabad kir. városban folyó hó 24-én, Justh Gyula JászNagykun-Szolnok megye szolnoki kerületében e hó 26-án, Bartók Lajos Kecskemét szab. kir. város alsó kerületében e hó 27-én és Kovács Albert Háromszék megye kovásznai kerületében e hó 28-án megválasztott orsz. képviselők megbízó levelét vizsgálat alá vette és miután a választási jegyzőkönyvek a törvény rendelkezéseinek úgy alakilag, mint tartalmilag teljesen megfelelnek: a nevezett képviselőket a harmincz napi határidő fentartása mellett igazolta. Elnök: E jelentés alapján Erreth János, Justh Gyula, Bartók Lajos és Kovács Albert orsz. képviselő urakat a szabályszerű harmincz nap fentartásával igazolt képviselőknek jelentem ki. (Helyeslés.) A mennyiben az illető képviselő urak az osztályokba lesznek sorozandók és mivel a legkevesebb tag a VIII., IX., I. és II. osztályokban van, sorsolás útján fognak ezen osztályokba beosztatni. (Megtörténik.) A VIII. osztályba Justh Gyula, a IX-be Erreth János, az I-be Bartók Lajos, a II-ba pedig Kovács Albert osztatik be. (Helyeslés.) Széll Ákos jegyző: Lukács László, a IX. bíráló bizottság elnöke! Lukács Lászlő, a IX. birálő bizottság elnöke: T. ház! A IX. bíráló bizottság Papp Béla képviselő úrnak a csengeri választó kerületben történt megválasztása ellen beadott kérvényt tárgyalván, ezen tárgyalás alapján bizonyos ténykörülmény tisztába hozatala czéljából vizsgálatot rendelt el. A bizottság javaslata oda irányúi, hogy ezen vizsgálat keresztülvitelével Schóber Ernő képviselő úr bízassék meg. Kérem a t. házat, hogy ezen javaslatot elfogadni méltóztassék. Az erre vonatkozó irományokat pedig van szerencsém beterjeszteni. Elnök: Fel fog olvastatni a végzés. Széll Ákos jegyző (olvassa a végzést). : Elnök: A házszabályok 78. §-a értelmében a bíráló bizottság által kijelölt tag lévén a vizsgálatra kiküldendő, a ház ennek értelmében határoz. Kérem a t. házat, szíveskedjék Schóber Ernő esküjét a házszabályok 81. §-a értelmében kivenni. Széll Ákos jegyző (olvassa az eskümintát és Schóber Ernő leteszi az esküt). Elnök: Következik a napirend: és pedig az 1892-ik évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Ki következik? Lits Gyula jegyző: Babó Emil! Babó Emil: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn, mint a t. háznak fiatal tagja, az általános költségvetés tárgyalása alkalmával veszem először igénybe szólási jogomat, akkor igyekezni fogok a szigorú tárgyilagosság keretei között mozogni, mert jól tudom, hogy ha kijelentéseimnek személyes éle lenne, ennek az ódiuma nem azokra, a kiket talán az én kifejezéseim találnának, hanem én reám, a ki azokat alkalmazta, szállana vissza. (Helyeslés.) Ha azonban mindjárt ezen előterjesztésemnél is a jelenleg fennálló rendszer irányában való bizalmatlanságomat fejezem ki, (Helyeslés a szélső baloldalon.) akkor ne méltóztassanak ezt e tárgyilagosság rovására tudni be, hanem méltóztassanak ezt annak tulajdonítani, hogy én akkor, mikor ezt a kijelentést használom, a magyar nemzetnek hazafias, lelkesültségtől áthatott azon polgáraira és azoknak azon többségére támaszkodom, kik tiltakoznak a mai rendszer ellen (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) és kívánják és óhajtják, hogy az a rendszer további fennállásában ne támogattassék és fenmaradhatásában ne biztosíttassák. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Nem értem én ezen többség alatt az úgynevezett csinált többséget, nem a hivatalos apparátus által Összetoborzott nagy többséget, (Mozgás jobb felöl. Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem igenis értem a magyar nemzet azon többségét, a mely öntudatosan, tehát igazságosan bírál és ebből a bírálatból kifolyólag joggal mondhatja ki ezen rendszernek tarthatatlanságát, káros és népszerűtlen voltát. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Én nem kívánok ezúttal a költségvetésnek tisztán és specialiter pénzügyi részével foglalkozni, mert hiszen az előttem felszólalt Helfy Ignácz és Molnár József t. képviselőtársaim azt egész terjedelmesen tárgyalták és kimutatták annak e részben való baj aio es hiányait. Vannak, kik elismerésüket fejezik ki a t. pénzügyminister úrral szemben azért, hogy ezúttal is fentartotta az állami bevételek és kiadások között azt az arányt, a melyet neki már az 1891. évben elérni sikerült. Megy állom, én ezen elismeréshez annak egészében nem járulhatok hozzá, nem, annál is inkább, mert annak, vélekedésem szerint, két sötét foltja van. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis a t. pénzügyminister úr nem biztosított, de nem is biztosíthatott minket a tekintetben, hogy az az egyensúly, a melyre oly önérzetesen hivatkozik, tartós és semminemű esélyek által meg nem változtatható; (Mozgás a jobboldalon.) de másfelől nem hangoztathatja azt sem, hogy az szilárd és egészséges alapokon nyugodnék. Vélekedésem szerint egy államnak pénzügyi politikája azonos és elválaszthatatlan összefüggésben áll annak az államnak külpolitikájával. Hiába rendezi be valamely 4*