Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-35

256 35. orszílgos Filés 1892. április 22-én, pénteken. Bethlen Gábor volt (Éljenzés a haloldalon.) gr. Bethlen Gábor 1890. év vége felé állásától fel lett mentve és ha jól emlékszem, 1891. év elején, ugyanod?! főispánná a bizalom hatványozott fokának kijelentése mellett Horváth Mihály akkori fogára sniegyei főispán lett áthelyezve. És 1891. vége felé abban az időben, a melyben az országgyűlési képviselőválasztásnak előcsatározásai megkezdődtek, Horváth Mihály főispán akarata ellenére ezen állásától fel lett mentve. Ezen főispáni menesztéseknek eredménye az volt, hogy Kis-Küküllő varmegyének 15 éven át főispánja gr. Bethlen Gábor, az az egyén, a kinek tiszteletére még akkor is, a midőn már állásától fel lett mentve, a vármegye székhelyén bankettet és fáklyásmenetet rendeztek, kénytelen volt az általa képviselt balavásári kerületből eltávozni, kénytelen volt Erdély e kiemelkedő vezérférfia az erdélyi niagy, r közművelődési egyletnek elnöke, azon vármegyétől megválni, a mely neki köszönheti — nem mondom egész létét — de előrehaladását. De, t. ház, a főispán változásoknak nem volt meg a kellő eredménye. Erzsébetváros nemzeti párti képviselőt küldött ezen t. házba. Én, t. ház, nem akarom a választási mozgalom idejében elmondott kortesbeszédeket ismételni; nem akarom azért, mert azok nem hivatalos alakban történtek, tehát mint nem hivatalos actusok a t. ház elé nem tartoznak. (Helyeslés.) De, t. ház, abban az alakban, melyben ezen nem hivatalos úton történt fenyegetések és kortesbeszédek hivatalos alakban megvalósítva lettek, abban az alakban igenis tartoznak ezen t. ház elé. (Helyeslés a baloldalon.) Kötelességemnek tartom előre bocsátani még azt, hogy Erzsébetvárosnak közel 300.000 frt értékű papirjai vannak ma a cassájában, hogy Erzsébet városnak erdői, nagy jószága, közjavadalmai vannak, hogy Erzsébetváros egy millió törzsvagyon felett rendelkezik ; 50.00Ö"frt évi kiadást fedez, fedezi ezt a polgárok minden megterheltetése nélkül, pótadók nélkül. (Felkiáltások bal felől: Éljenek!) Es, t, ház, ezen városra, a mely a múlt évben a vallás- és közoktatási kormány kötségvetése javára, az állami gymnasiumra, tehát enlturalis czélra újólag 5000 frt terhet vállalt, mely ez újabb teher elvállalását is pótadó kivetése nélkül teljesíti; azt hiszem, e városra, melynek 80 ezer forintot alig üt meg az adóssága és mely az adósságot laktanya, iskola, gőzmalom építésére, szóval beruházásokra vette föl, azt mondani, hogy a vagyoni bukás szélén áll, — nem lehet. (Helyeslés lal felöl.) De elismerem, hogy a t. belügynűniter ár se volt e nézeten, midőn megtetette törvényellenes intézkedését. Felolvadom Kis-Küküllő vármegye alispánjának 1892. április 9-ről, 3307. sz. a. kelt e részbeli értesítését, mely így szól. (olvassa): szám 3307/892. Erzsébetváros sz. kir. város t. közönségének Erzsébetváros. Főispán úr ő méltósága mai napon 129. sz. a. kelt hivatalos leiratával arról értesített, hogy Belügyminister úr ő nagyméltósága folyó évi márczius hó 28-án 17.939. szám alatt leadott rendeletével szab. kir. Erzsébetváros vagyonkezelését főispán úr ő méltóságának a tapasztalt szabálytalanságok, mulasztások és visszaélések tárgyában tett jelentése következtében az 1886. évi XXII-ik törv.-ezikk 117. és 125. §-ai alapján idézett magas rendeletének keltétől számítandó egy év tartamára zár alá helyezte és az alkalmazandó zárgondnok kinevezésével főispán úr ő niéltóságát megbízta. T. ház! Ez értesítésnek van alaki hiánya is. Áz 1886: XXII. törvényezikk 165. §-a világosan ftZt mondja, hogy mindazon ügyekben, melyek vagyonkezelésre vonatkoznak, azon városok, melyek az 1876: XX. törvényezikk alapján vesztették el törvényhatósági jogukat, közvetlen a belügyminister alá vannak rendelve és a felügyeleti jog közvetlenül a főispán által gyakorolható. Tehát nem az alispánnak, hanem a főispánnak lett volna feladata a belügyministeri rendeletet a város tudomására hozni. De nem akarok ez alaki szabálytalanságon fennakadni. Van itt törvényellenes dolog a lényegben is. A minister a tapasztalt szabálytalanságok, mulasztások és visszaélések ezíinén rendeli el a zár alá vételt. Az 1886: XXII. törvényezikk 117. §-a azt mondja: ha valamely község a képviselőtestület, vagy elöljáróságának rossz gazdálkodása, elemi csapás, vagy balsors folytán a vagyoni bukás szélére jut, rendelhető el a zár alá vétel. A mennyire tehát én fel bírom fogni a törvény szellemét és a mennyiben az én jogérzékem azt mondja, hogy közigazgatási kérdésekben és különösen ott, hol közjogokról, különösen ott, hol önkormányzati jogokról van szó, nem szabad a törvényt kitérjesztőleg magyarázni : (Igaz! Úgy van! bal felöl.) akkor az én igénytelen felfogásom szerint a t. belügyminister úrnak, ha a főispán által tapasztalt szabálytalanságokat, mulasztásokat és visszaéléseket orvosolni akarta volna s nem akart volna Erzsébetvárossal szemben, mint boszuló angyal föllépni : kötelessége lett volna elrendelni a vizsgálatot, (Élénk helyeslés bal felől.) a szabálytalamíl eljáró közegek, a mulasztást elkövető hivatalnokok és mondjuk, a visszaéléseket esetleg támogató képviselőtestületi tagok ellen. (Igaz! Úgy van! bal felől.) De nem volt joga a rnimsterelnök úrnak, mint belügyministernek a város képviselőtestületének önkormányzati jogát felfüggeszteni, mert ezen önkormányzati jognak felfüggesztését a törvény csak kivételes esetekben, a salus reipub-