Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-31
81 országos ülés 1892. április 7-én, csütörtökön. 167 alapján kérem, méltóztassék a tételt megszavazni. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Azt igen természetesnek találom, hogy ezen összeg egy tételben lévén felvéve és hovafordítása nem lévén ellenőrizhető, ennek megszavazása mindig bizalmi kérdést képezett g az ellenzékek, a melyek a kormány iránt bizalommal nem viseltetnek, eddig sem szavazták meg és most sem kívánják megszavazni. Mindazáltal kérem a t. házat, méltóztassék a tételt megmegszavazni. (Elénk helyeslés jobb felől.) Harkányi Frigyes: A t. ház engedelmével nem személyes kérdésben, hanem mint az említett társulat egyik elnöke, érdekelve vagyok az osztrák-magyar államvasút ügyeiben és azért bátor vagyok felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Itt ugyanis szóba hozatott, mintha az osztrák államvasut-társaság nagyobb összegeket bocsátott volna a ministerelnök, vagy a pénzügyminister rendelkezésére. Én magam előzetesen nem folytam be az államosítás ügyébe azért, mert a társaság szervezete szerint ez a közös tanács és a közös tanács elnökének hatásköréhez tartozik és Taussig lovag személyesen vezette azon tárgyalásokat, de az ügy lefolyásáról tudomásom volt, a mint méltóztattak látni, nevem a szerződésen is szerepel. Az összeg, a melyet az állam a megváltás czímén adott, a mint méltóztatnak tudni, mert hiszen a szerződés a ház elé terjesz- | tetett, 9,685.000 frt évi járadékban volt meg- j átlapítva. Ezen összeg a társaság könyveinek lannsága szerint, mint a részvényesek tulajdona könyveltetett el s abból egy krajczár sem fordíttatott más czélra, mint a hova fordítandó volt; nem is tudom, hogyan és miféle operatio által lehetett volna oly összegeket, a miként Pázmándy képviselő x\r említette, a kormánynak rendelkezésére bocsátani. (Helyeslés jobb felől.) Miután a háznak abban az időben tagja voltam s az államvasút ügyeinek vezetésében résztvettem, szükségesnek tartottam ezen felvilágosítás megadását, nehogy a t. ház téves nézet által vezéreltesse magát. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Csak közbevetőleg kívánok azokra reflectálni, a miket Pázmándy Dénes képviselő ár a pozsonyi választásra^n^zv-e-feihözott, mintha oTF"Yrrbmi--törrásÍr^ mondva apadási százalék engedélyeztetett volna. Ez ellen határozottan tiltakozom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Pozsony város zárt város s ennélfogva az oda bevitt, szeszes folyadékok, jelesül pedig a bor után nemcsak fogyasztási adót, hanem italmérési adót is, inint kapuadót kell leróni, a mennyiben pedig szemleív mellett viszi be valaki, leírásnak nincs s nem volt helye, mert az italmérési adó az egész bevitt bormennyiség után terhére íratott. Nagyon természetes, hogy miután apadék nemcsak a fogyasztási adónál, hanem az italmérési adónál is áll elő, ezen apadék engedélyezése iránt folyamodtak a pozsony városi szőlőtermelők. Hosszas tárgyalások folytak ez iránt, a pénzügyi közegek nem javasolták ennek engedélyezését, mert mindig azon íriszemben voltak, hogy valamennyi kistermelőnek evidentiaban tartásáról van szó. Midőn azonban a tárgyalások során kiderült az, hogy a termelők nagyobb szövetkezetével van dolgunk és nem lenne méltányos ezeket mostohább elbánásban részesíteni, mint a borkereskedőket, akkor igenis engedélyeztem az apadékot. De az ellen a leghatározottabban tiltakozom, mintha ez bárminemű, akár közvetett, akár közvetlen összeköttetésben lenne a választásokkal, (Élénk helyeslés jobb felől.) sőt hogy nincsen összeköttetésben a választásokkal, annak igazolásául csak azt hozom fel, hogy miután az italmérési jövedék nem az állam által kezeltetik, hanem ha jól tudom, bérlet utján Pozsony város bevételét képezi, az ez által előálló kisebb bevétel nem is az állampénztár, hanem a város pénztárát fogja terhelni. Gr. Károlyi Gábor: Hát akkor a várossal fizettetik ki! Wekerle Sándor pénzügyminister: De nem azért az egy eset miatt szólalok fel, t. ház, hanem felszólalok azon tendentia ellen, mely a felszólalásban nyilvánult, mintha a pénüzgyi administratio úgy Pozsonyban, mint az egész országban pártezélokra felhasználtatott volna. Én többszörösen kijelentettem e házban, hogy a pénzügyi administraíioval korteskedni sem pro, sem contra nem lehet (Igaz! Ügy van! jobb felől. Zajos ellenmondások a bal- és szélső haloldalon.) és ez ígéretemet a leghatározottabb következetességgel, a legnagyobb szigorral érvényesítettem s egyforma mértékkel mértem akkor, mikor ennek a pártnak s akkor, midőn a túloldalon ülő pártnak érdekeiről volt szó. Bizonyos kedvezményeket, melyek indokolva voltak, az adózóknak megadtam és megadok, akár ezen párt, akár más pártról van a sző. Tehát a leghatározottabban kénytelen vagyok tiltakozni azon feltevés ellen, mintha a pénzügyi administratioban a pártatlanság egész azon mértékig, a melyet egy ministertől méltányosan és jóhiszemííleg követelni lehet, ne lenne keresztíílvíve. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsőbalon: A többi azt nem mondhatja!) A t. képviselő úr felszólalásának második része az osztrák-magyar államvasút társulatra vonatkozik s azt kérdi, vájjon e vasút megváltása alkalmával nem köttetett-e ki bizonyos összeg pártezélokra? A pénzügyi bizottság tárgyalásai alkalmával a leghatározottabban nyilatkoztam e
