Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-31

81 országos ülés 1892. április 7-én, csütörtökön. 167 alapján kérem, méltóztassék a tételt megsza­vazni. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Azt igen természetesnek találom, hogy ezen összeg egy tételben lévén felvéve és hovafor­dítása nem lévén ellenőrizhető, ennek meg­szavazása mindig bizalmi kérdést képezett g az ellenzékek, a melyek a kormány iránt bizalom­mal nem viseltetnek, eddig sem szavazták meg és most sem kívánják megszavazni. Mindazáltal kérem a t. házat, méltóztassék a tételt meg­megszavazni. (Elénk helyeslés jobb felől.) Harkányi Frigyes: A t. ház engedel­mével nem személyes kérdésben, hanem mint az említett társulat egyik elnöke, érdekelve vagyok az osztrák-magyar államvasút ügyeiben és azért bátor vagyok felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Itt ugyanis szóba hozatott, mintha az osztrák állam­vasut-társaság nagyobb összegeket bocsátott volna a ministerelnök, vagy a pénzügyminister rendelkezésére. Én magam előzetesen nem foly­tam be az államosítás ügyébe azért, mert a társaság szervezete szerint ez a közös tanács és a közös tanács elnökének hatásköréhez tartozik és Taussig lovag személyesen vezette azon tárgya­lásokat, de az ügy lefolyásáról tudomásom volt, a mint méltóztattak látni, nevem a szerződésen is szerepel. Az összeg, a melyet az állam a megváltás czímén adott, a mint méltóztatnak tudni, mert hiszen a szerződés a ház elé terjesz- | tetett, 9,685.000 frt évi járadékban volt meg- j átlapítva. Ezen összeg a társaság könyveinek lannsága szerint, mint a részvényesek tulajdona könyveltetett el s abból egy krajczár sem for­díttatott más czélra, mint a hova fordítandó volt; nem is tudom, hogyan és miféle operatio által lehetett volna oly összegeket, a miként Pázmándy képviselő x\r említette, a kormánynak rendelkezésére bocsátani. (Helyeslés jobb felől.) Miután a háznak abban az időben tagja voltam s az államvasút ügyeinek vezetésében részt­vettem, szükségesnek tartottam ezen felvilágo­sítás megadását, nehogy a t. ház téves nézet által vezéreltesse magát. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Csak közbevetőleg kívánok azokra reflectálni, a miket Pázmándy Dénes képviselő ár a pozsonyi választásra^n^zv-e-feihözott, mintha oTF"Yrrbmi--törrásÍr^ mondva apadási százalék engedélyeztetett volna. Ez ellen hatá­rozottan tiltakozom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Pozsony város zárt város s ennélfogva az oda bevitt, szeszes folyadékok, jelesül pedig a bor után nemcsak fogyasztási adót, hanem italmérési adót is, inint kapuadót kell leróni, a mennyi­ben pedig szemleív mellett viszi be valaki, le­írásnak nincs s nem volt helye, mert az ital­mérési adó az egész bevitt bormennyiség után terhére íratott. Nagyon természetes, hogy miután apadék nemcsak a fogyasztási adónál, hanem az italmérési adónál is áll elő, ezen apadék enge­délyezése iránt folyamodtak a pozsony városi szőlőtermelők. Hosszas tárgyalások folytak ez iránt, a pénzügyi közegek nem javasolták ennek engedélyezését, mert mindig azon íriszemben voltak, hogy valamennyi kistermelőnek eviden­tiaban tartásáról van szó. Midőn azonban a tár­gyalások során kiderült az, hogy a termelők nagyobb szövetkezetével van dolgunk és nem lenne méltányos ezeket mostohább elbánásban részesíteni, mint a borkereskedőket, akkor igenis engedélyeztem az apadékot. De az ellen a leg­határozottabban tiltakozom, mintha ez bárminemű, akár közvetett, akár közvetlen összeköttetésben lenne a választásokkal, (Élénk helyeslés jobb felől.) sőt hogy nincsen összeköttetésben a választások­kal, annak igazolásául csak azt hozom fel, hogy miután az italmérési jövedék nem az állam által kezeltetik, hanem ha jól tudom, bérlet utján Pozsony város bevételét képezi, az ez által elő­álló kisebb bevétel nem is az állampénztár, hanem a város pénztárát fogja terhelni. Gr. Károlyi Gábor: Hát akkor a várossal fizettetik ki! Wekerle Sándor pénzügyminister: De nem azért az egy eset miatt szólalok fel, t. ház, hanem felszólalok azon tendentia ellen, mely a felszólalásban nyilvánult, mintha a pénüzgyi ad­ministratio úgy Pozsonyban, mint az egész országban pártezélokra felhasználtatott volna. Én többszörösen kijelentettem e házban, hogy a pénzügyi administraíioval korteskedni sem pro, sem contra nem lehet (Igaz! Ügy van! jobb felől. Zajos ellenmondások a bal- és szélső haloldalon.) és ez ígéretemet a leghatározottabb következe­tességgel, a legnagyobb szigorral érvényesítet­tem s egyforma mértékkel mértem akkor, mikor ennek a pártnak s akkor, midőn a túloldalon ülő pártnak érdekeiről volt szó. Bizonyos ked­vezményeket, melyek indokolva voltak, az adó­zóknak megadtam és megadok, akár ezen párt, akár más pártról van a sző. Tehát a leghatá­rozottabban kénytelen vagyok tiltakozni azon feltevés ellen, mintha a pénzügyi administratio­ban a pártatlanság egész azon mértékig, a melyet egy ministertől méltányosan és jóhiszemííleg követelni lehet, ne lenne keresztíílvíve. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsőbalon: A többi azt nem mondhatja!) A t. képviselő úr felszólalásának második része az osztrák-magyar államvasút társulatra vonatkozik s azt kérdi, vájjon e vasút megvál­tása alkalmával nem köttetett-e ki bizonyos összeg pártezélokra? A pénzügyi bizottság tárgyalásai alkalmával a leghatározottabban nyilatkoztam e

Next

/
Thumbnails
Contents