Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-31

168 31. országos ülés 18»2. április 7-ón, csütörtökön. tekintetben s nem a formát kerestem, hanem a legvilágosabban kinyilvánítottam, hogy az osztrák-magyar államvasút államosítása alkalmával nagy árt adtunk a vasutért s pedig azért, mert közlekedési s nemzeti érdekeket akartunk megvalósítani s mert az adott viszonyok közt azokat máskép megvalósítani nem tudtuk, de azt a leghatározottabban ismételve kijelentem s arról biztosíthatom a t. házat egész politikai reputatiomma] és mint magánember szavammal. (Zajos tetszés és éljenzés a jobboldalon.) hogy az osztrák-magyar államvasút államosítása alkalmával sem közvetve, sem közvetlenül, semminemű módon, mellékczélokra semmi ki nem köttetett. Azt hiszem, hogy e kijelentésem határozott. (Zajos helyeslés, taps és éljenzés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! Személyes megtámadtatás czímén'óhajtok pár szót a t. urinisterelnök úrnak válaszolni. A t. ministerelnök úr a gyöngyösi placatumról azt mondotta, hogy annak közzététele a kormány tudta nélkül történt és azt hiszi, hogy az illető szakminister, tehát a földmívelési minister sem adott arra felhatalmazást. De abban a plíieatiimban, a mely voltaképen sürgöny s a melyet Matlekovics Sándor volt államtitkár adott fel, világosan meg van mondva, hogy: Matlekovics ő nagyméltóságának közbenjárására a m. kir. földmívelési ministerium 1000 frt állami segélyt és 16.000 újabb fajú biztos szőlővesszőt engedélyezett és még az is van mondva, hogy »újolag felkérjük tehát higgadtan gondolkozó polgártársainkat, hogy a megváltás felé vezető ezen csillagot kövessék.« (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Egy hang a jobboldalon.: És az aláírás?) Ez január 25-én, három nappal a választás előtt történt és kibocsátatott egy belső titkos tanácsos érdekében egy oly végrehajtő bizottság által, melyben egy rakás hivatalnok volt. Ha ezek nem voltak erre felhatalmazva, akkor méltóztassék az államügyészt felhívni és azon egyéneket megbüntetni. (Úgy van! a balés szélső baloldalon.) A mi a t. pénzügyminisíer úr válaszát illeti, az bizonyos, hogy az ő administratioja részéről általában kevesebb ilyen visszaéléssel találkozunk, de itt is előfordult az, hogy épen csak a gyöngyösi választásnál maradjunk, hogy Sándor Béla pénzügyőri biztos január 27-én Mertitz János, Birnhaum és Schmer János gyön gyösi lakosoktól megvonta a trafik-engedélyt. Wekerle Sándor pénzügyminister: Vizsgálatot is rendeltem ellene ! Pázmándy Dénes: Ismétlem, megengedem, hogy kevésbbé fordul elő ilyen beavatkozás a pénzügyi administratio részéről, de volt szerencsém egy pénzügyi igazgatóval egy sátorban ülni, a ki a kormánypárt bizalmi férfia volt és a legnagyobb erőszakoskodásokat követte el. Felhozzuk azokat és nagyon köszönjük, ha. a t. pénzügymiűister úr e visszaéléseket orvosolni fogja. És most engedje meg a t. ház, hogy válaszoljak Harkányi t. képviselőtársamnak az osztrák-magyar államvasuttársaságot illetőleg. Az lehetséges, hogy az osztrák-magyar állainvasuttársaság qua ilyen társaság és Tauszig qua Bodencredit-Anstalt elnöke, választási czélokra pénzt nem adott, de annvi bizonyos, hogy ezen operatioval összefiiggőleg a bécsi hitelintézetnél, a bécsi börzén és kereskedelmi körökben igen alapos, igen szakavatott egyéneknél ez a hit volt elterjedve. (Mozgás és derültség jobb felöl és, felkiáltások: Az a hit!) Bocsánatot kérek, ily dologra nyilt bizonyítékokat oly egyének nem adnak; de kérem, nagyon könnyű annak végére járni. Méltóztassék egyszer a parlamentnek egy enquetet, vizsgáló bizottságot kiküldeni (Derültség a jobboldalon.) s meg fogják akkor látni, hogy ha egyik-másik adatom téves is, de száz adatot tudok felhozni és kilenczvenkilenczre be fogjuk bizonyítani, hogy igazak. Ne méltóztassék a bizonyítás elől elzárkózni és akkor adatokkal fogok szolgálni. Ezt akartam felhozni. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Harkányi Frigyes: A ház engedelmével szükségesnek tartom ismét felszólalni; mert itt hivatkozás történt arra, hogy az osztrákmagyar államvasút államosításakor más intézet, így a hitelbank valami üzletet csinált volna, mihez nekem semmi közöm. Tudtommal — e tekintetben én is szavamat adhatom — nemcsak én nem, de sem az igazgatóság, sem a választmány tagjai semmiféle ilyen operatioban részt nem vettünk, egy garast sem kapott senki. Azon részvényeket, melyek tulajdonomat képezik, 25 év előtt kaptam örökség útján, de semmiféle ily pénzügyi operatioban nem vettem részt és semmiféle hasznot nem húztam és így a kormánynak rendelkezésére semmiféle összeget nem lehetett juttatni. (Helyeslés jobb felől.) Olay Lajos: T. képviselőház! Eddig ugyan gyakorlatban nem volt, hogy komoly közbeszólásért, kérdésért, mely az illető tárgyra vonatkozik, rendreutasítsák a képviselőt, de miután a t. elnök úr rendreutasított, kötelességemnek tartom azt ugyan tisztelettel elfogadni, másrészt azonban kötelességemmé vált, hogy én már most azt, a mit csak nyilt kérdésként, közbeszólásként tettem, azt most rövid beszédben tegyem fel. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) T. ház! Nyilt titok, senki meg nem tagadhatja, a képviselői körökben nyíltan beszélték, midőu az ominosas 700.000 forintos liszta a