Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-31

166 Kl> omiffos Illés 1992. április 7-én, cstttfirtfikfin. is fentartassék és erre nézve Pozsony város és a kereskedelmi minister ár között huzamosabb idő óta tárgyalás volt folyamatban. A kereskedelmi minister úr által 1890 ben adott válasz az volt, hogy ő egy esztendeig kísérletet fog tenni az iránt, hogy a gyalog hídvám után befolyó jövedelem mily összeget tesz ki. E kísérlet az 1891 iki év folyamáu tétetett meg, a mely idő alatt erre nézve adatok gyűjtettek és constatáltatott az, hogy ezen összeg nem oly óriási, mint állíttatott, hanem mindössze évi 6.000 forintot tesz ki. Lejárván a kitűzött határidő, ezen constatált eredmény alapján Pozsony városának azon kívánsága, hogy a gyalogosoknak hídvámot fizetni ne kelljen, teljesíttetett. (Helyeslés jobb felől.) Ez az, a mi történt és ha ezt még bővebben szükséges lenne indokolni, úgy azt a kereskedelmi minister úr által nyert adatok alapján lesz szerencsém még megtenni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ép így, t. ház, határozottan tagadom Pázmándy Dénes képviselő úr azon második állítását, mely az osztrák-magyar államvasút államosításakor a társulat által állítólag rendelkezésre bocsátott összegre vonatkozik. Fázmándy Dénes: Nem a vasúti társaság által; hanem ezen operatioból kifolyólag. (Mozgás és zaj bal felől. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Sem a vasúti társaság, sem egyesek, sem senki részéről és részére ily kikötés nem történt. (Zaj a szélsőbalon.) Minthogy itt méltóztatott reám hivatkozni s azt mondani, hogy úgy a pénzügyminister úr, mint a kereskedelmi minister úr erről talán tudomással nem bírhat, mert külön folytak be a tárgyalásba, az állítólag rendelkezésre bocsátott összegre nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy ezen egész tárgyalás alatt sem a társulattal, sem egyesekkel, sem közvetve, sem közvetlenül semmiféle ily összeköttetésben nem állottam s nem is volt módomban bármiféle kikötéseket tenni. Határozottan állítom, hogy sem a kormány, sem a kormánypártnak bármely tagja, sem a társulat, sem egyesek részéről senki sem nagyobb összegeket, sem egy krajczárt nem kapott. (Nagy zaj és mozgás bal felől.) Olay Lajos: Honnan vették akkor azt a két milliót?! (Nagy zaj és felkáltások jobb felöl: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem Olay képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólaui. (Helyeslés jobb felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök:... és igen fogok örülni, ha a t. képviselő úr erre vonatkozó adatait a háznak rendelkezésére bocsátja. Mert ha ilyen állítást az ország színe előtt koczkáztat, legyen szíves azt adatokkal is bebizonyítani. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Egy más esetet is hozott fel Pázmándy Dénes t. képviselő úr, a mely szerint a gyöngyösi szabadelvű párt jelöltje bizonyos ígéreteket tett, a melyek abban az esetben fognának érvényesülni, ha Gyöngyös városában a szabadelvű párt jelöltje lesz megválasztva. Erre nézve is határozottan ki kell jelentenem — és nem hiszem, hogy az illetékes földmívelési minister által más nyilatkozat fog tétetni, méltóztassék a kérdést hozzá is intézni — hogy sem a képviselőjelölt, sem bárki más nem volt feljogosítva a kormány részéről a legkisebb ígéretet is tenni az esetre, ha akár ez, akár az a jelölt választatik meg. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsőbalon: Hát a doktor ?) A doktorra vonatkozó részleteket nem ismerem. Méltóztassék az idevonatkozó részletek iránt a kereskedelmi ministerhez kérdést intézni. Szederkényi Nándor képviselő úr kérdést intézett hozzám az iránt, vájjon adtam-e én utasítást a hevesmegyei vagy más főispánnak pártszervezési e? A t. ház méltóztatik emlékezni arra, hogy a mikor azon, nem akarom mondani fenyegetés, hanem azon kijelentés tétetett a túloldalról, hogy hogyan fogják majd az egész országban a nemzeti pártot szervezni . . . Gr. Apponyi Albert: Ez csak szabad!? Gr. Szapáry Gyula ministerenök: Kétségkívül szabad!. . . akkor kijelentettem, hogy ezt mi magunk is fogjuk tenni és fentartom magamnak ezentúlra is ez irányban a szabadságot. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azonban határozottan állítom, hogy sem a hevesmegyei, sem más főispánnak utasítást nem adtam arra, hogy pártot szervezzenek, vagy a párt szervezését vezessék és nem is akarok erre utasítást adni. (Helyeslés jobb felöl. Ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassék arról meggyőződve lenni, hogy a pártszervezés megtörténhetik és meg is fog történni, de igen természetes, hogy abból sem a főispánt, sem tisztviselőt nem lehet kizárni. (Közbeszólások a szélső baloldalról: A főispánt ki kell zárni!) Akkor méltóztassanak ugyanezt az alispánokra is kimondani s meg vagyok róla győződve, hogy akkor az országban igen sok alispán ki lesz zárva. Gr. Károlyi Gábor: Nem korteseket fizet az ország! (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ne méltóztassanak minduntalan közbeszólni! (Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Visszatérve a tételre magára, a rendelkezési alap létezése kormányzati szükség, minden államban megvan és minden államban szükség van arra: nálunk pedig, tekintettel az ország fekvésére és viszonyaira, még talán nagyobb szükség vau arra, mint más országokban. Ezek