Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-10
Í0. országos Blés Í892. márczíus 9-én, sjierdán n valóban loyalisan és őszintén a nemzet elé lép azzal a kérdéssel, hogy a kidomborított, kifejtett s ismert reform-terveit helyesli-e, azoknak keresztülvitelére ad-e neki felhatalmazást, igen vagy nem? (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) S a választ, melyet a nemzet erre az így felvetett kérdésre szabad és tiszta választásoknak alakjában adott volna, bizonyára respectálták volna azok is, a kik különben a reformtervezettel szemben ellentétes állást foglalnak el, de a nemzetnek szabadon nyilvánított akarata előtt, mint alkotmányos polgárok kénytelenek lettek volna meghajolni. Ekképen a t. kormány biztosította volna magának az erkölcsi győzelem esélyeit. Igaz, kitette volna magát annak a lehetőségnek is, a mely minden loyalis megkérdezésnél előfordul, hogy a nemzet az így felvetett kérdésre nemmel válaszolt volna. És épen ez az alkotmányos felfogás az, a melynek magaslatára a t. kormány nem tudott emelkedni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen a t. kormánynál az új választások nem képeznek kérdést a nemzethez, hogy helyeslí-e politikámat, igen vagy nem; hanem hasonlítanak az olyan számtani feladványhoz, a minőt iskolás gyerekeknek adnak fel, mikor a resultatum előre meg van mondva és ennek a resultatumnak kell kijönni, másnak nem szabad. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső balolda ] on.) A kormány hatalma megerősítésének kellett a vála ztások eredményeként jelentkezni, ez volt a főthesis. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A választásokat tehát akképen kellett elrendelni, akképen kellett vezetni, akképen kellett intézni, nem hogy a nemzetnek akarata, bármilyen legyen az, nyilvánuljon, hanem hogy biztosítva legyen a t. kormánynak számára az az igenlő válasz, a melyet per fas et nefas, de valahogyan magának a nemzettől kierőszakolt. (I^az! Úgy van! a szélső baloldalon.) S hogy ez, t. képviselőház, nem alaptalan és hiú vádaskodás, ezt az eseményeknek és tényeknek ecsetelése bizonyítja. Hiszen azok az előzmények, melyek mellett a kormány a koronának a nmlt országgyűlés feloszlatását javaslatba hozta, ezek mind arra mutatnak, hogy ezek a választások nem a nemzeti akarat nyilvánúlására való felhívást, nem a nemzethez intézett loyalis kérdést képeztek, hanem a nemzetnek váratlan megrohanását, (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) hogy a nemzeti akarat meg ne legyen érlelhető és szabadon ne nyilvánulhasson. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mivel indokolták az országgyűlésnek váratlanul és téli időben történt feloszlatását? Azzal, hogy több időt nyerjenek ezzel a reformok keresztülvitelére, holott mindenki, a ki a legkisebb számítást megtenni tudja, kénytelen arról \ meggyőződni, hogy legalább két vagy három hónapot vesztettek el (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) az országgyűlési, a parlamenti munkálkodásnak folytonosságából az által, hogy a választásokat olyan időben rendelték el, a mely az országgyűlés munkálkodására nézve épen a legkedvezőbb; holott máskor a választások abban az időben szoktak végbemenni, a mely alatt az országgyűlés úgy is szünetel. És azután azzal indokolták a feloszlatást, hogy az ellenzék megkezdte szervezkedését. Ebben az indokolásban, t. képviselőház, akaratlan őszinteség rejlik. A t. kormány tehát oly körülményeket tart a választások természetes körülményeinek, midőn az ő kezében meg van a hivatalos apparátusnak egész ereje és állandó I működése, (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) midőn beérkeztek a főispáni jelentések, (Igaz! Úgy van! a bal és szélső baloldalon) megkapták az instructiókat a hivatalnokok egészen az utolsó körjegyzőig. De ezzel szemben a szabad és önálló polgároknak azon része, mely nem vallja a kormánypárt meggyőződéseit, az legyen szervezetlen, az ezzel szemben legyen, mint a tengernek szétfutó homokja, hogy sehol valami komoly ellenállási erő se nyilatkozhassak a hivatalosan szervezett hatalom ellen. De, t. képviselőház, ha a kormány előtt az ellenzéknek szervezkedése elég indok az országgyűlés feloszlatására; ha a kormány azt tartja, hogy a parlamenti tanácskozásoknak nyugodt folytatása lehetetlen oly időben, mikor az ellenzék a vidéken szervezkedik, no akkor kérem önöket t. uraim: (a jobboldal felé mutatva) méltóztass nak rögtön ennek az országgyűlésnek feloszlatását a koronának javaslatba hozni, (Úgy van! Derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon), mert biztosíthatom önöket, hogy hasonló helyzetbe, mint a minőben ennél a választásnál voltunk, soha nem fogunk jutni; biztosítom önöket, hogy ezen támadásnak példáján okulva, a melyet önök ellenünk intéztek, nem holnap, hanem ma kezdjük a szervezkedést. (Hosszantartó élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Meg vagyok győződve arról, hogy azon küzdelmekből, a melyeket a parlamentben folytatunk, még marad elég időnk és energiánk arra, hogy másik kezünkkel a gyeplőt a kezünkben tartsuk és az ellenzéket ne engedjük szétmállani, hanem szervezzük ott is, a hova eddig lábunkat be nem tettük. (Hosszas élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S ha önök magukat ezen öt éven át tartani képesek, a mit én nem hiszek, a mit nem hisz senki, önök maguk sem, (Úgy van! Derültség a bal- és szélső baloldalon.) de feltéve, hogy magukat tartani képesek lennének, a mit én a legnagyobb flegmával vennék: a következő választásnál egész más
