Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-16
16. ©rszilgos ülés 1892. márcrius 17-én, csütörtökön. 209 vényjavaslatot, mely a dualismussal ellentétes és ezt elfogadná az osztrák felsőház és az osztrák császár, akkor, lia a dualismusnak nem volna nemzetközi vonatkozása, az a törvény eo ipso érvényes volna Ausztrián). íme, t. ház, itt következnék be azon elmélet, melyet Polónyi Géza t. képviselő úr kifejtett. Ebből azonban csak az következik, hogy nem szabiid könnyen és könnyelműen közjogi elméleteket gyártani (Helyeslés hal felől) és az, hogy nem szabad folyton a dilalismust bolygatni. (Helyeslés.) De hogy ismét visszatérjek a nemzeti eszméhez, ki kell jelentenem, hogy ennek többé közjogi gátjai nincsenek. A nemzeti eszme többé ezen gátakba nem ütközik. És a t. ellenzék mindenik pártja mégis a közjoggal fűzi össze a magyar nemzet politikai eszményét. De, t. ház, én a függetlenségi párton nem csodálkozom. E pártnak politikai autecedentiái egy oly régi történeti pártra vezethetők vissza, a meby párt valódi, vagy pedig képzelt közjogi sérelmekről panaszkodott, junctimot állított fel és azon szempontnál fogva, mert nem akart belemenni a kormány előterjesztésének tárgyalásába, mindaddig míg ezen sérelmek orvosolva nem voltak, hajlandó volt egyszersmind az obstructiora. Ellenben igenis csodálkoznom kell a t. nemzeti párton, melynek politikai autecedentiái épen más pártra vezetnek vissza, mely nem is olyan régen volt, visszavezetnek egy párthoz, melynek a dualismus nem hogy kevés lett volna, de sok volt. Beöthy Ákos: Melyik volt az a párt ? Beksics Gusztáv: A Sennyei-párt. Beöthy Ákos: No hát az elfogadta a dilalismust teljesen jóhiszeműleg. Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Méltóztassék a szónokot beszélni hagyni. Beksics Gusztáv: Azon párthoz, a mely holmi külsőségeken nem ütközött meg a hadsereg körében, hanem el akarta törülni még a honvédséget is és azon párthoz, melynek egyes tagjai egy új közösügyet akartak teremteni, a fogyasztási adó közösügyét. Meszlény Lajos: Szabadelvű párt lett az is ! Beksics Gusztáv: És most a nemzeti párt bizonyos közjogi ehauvinismus által engedi magát elragadtatni. (Derültség bal felől. Halljuk! Halljuk!) És e közjogi chauvinismusnak egész füstfel hőjével veszi magát körűi, ebben a füstben minden homályos és bizonytalan. (Egy hang bal felől: Az igaz!) Bizonytalan a nemzeti párt egész közjogi programmja, mert vannak egyes tagjai, a kik a vezéren túlmenve, az összekötő kapcsot képezik a független és nemzeti párt között, kik nem elégednek meg azon kijelentésekkel, melyeket el kell ismerni, hogy vezérük KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. I. KÖTET. legutóbbi beszédében correcten tett, hanem azon túlmenve, nemcsak fejleszteni, hanem esetleg ki akarják igazítani a közjogi kiegyezést. (Egy hang bal felől: Ki mondta azt ?) Hát, t. ház, ez a közjogi bizonytalanság, ez a közjogi zűrzavar, mely ott lebeg a t. nemzeti párt feje felett, mit jelenthet mást és mi czélja lehet annak egyéb, mint hogy a nemzeti és független párt már itt a házban összetévesztessék, de leginkább az, hogy ezen homályban megtévesztessenek a választók, hogy tévedésben legyenek az iránt, melyik a függetlenségi és melyik a nemzeti párt jelöltje. (Egy hang bal felől: Borzasztó!) És ezen politikai tévedésnek köszönheti a t. nemzeti párt ; hogy nemcsak régi számában, hanem megnövekedett számban került vissza a parlamentbe. Ép azért el lehetne nevezni a t. nemzeti pártot helyesebb néven (Halljuk! Halljuk! bal felől.) a tévedések és tévelygések pártjának (Igaz! Úgy van! jobb felől. Nagy derültség a bal- és szélső baloldalon.) és politikáját a tévedések játékának, (Tetszés jobb felöl.) ha ez a tévedés, mikor a közjogi térre kerül, nem volna annyira veszedelmes; mert midőn a t. nemzeti párt a szélső baloldallal egyetértve beviszi a fejlődés darwini theoriáját a közjogba, ezzel veszedelmes irányba tereli a magyar közvéleményt. Mert ez a darwini theoria, t. ház, (Zaj a baloldalon.) nem lehet csak egyoldalii s nem szól csak a mi javunkra. Ha mi azt mondjuk, mi a dualismus alapján fejlődtünk, tehát most tágítsuk a dualismus falait, akkor ugyanezen elmélet Ausztriában egész más hatást fog felidézni. Történhetik például, bár nem valószínű, az, hogy fejlődni fog a centralisatio s akkor a centralisták azt mondják majd, hogy fejleszteni kell a duálisamat a centralisatio irányában, vagy ha foederalismus fog fejlődni Ausztriában, akkor a foederalisták azt mondják, ezen fejlődéshez képest fejleszteni kell a dualismust a feederalismus irányában, a trialismus, esetleg a quadralismus felé. (Tetszés jobb felöl. Mozgás a bal és szélső baloldalon.) íme tehát ily veszélyes a fejlődési theoria, ha belevetetik a közjogba. (Zaj bal felől.) Elnök: Csendet kérek! Beksics Gusztáv: A nemzeti eszmét, t. ház, egészen a belügyi organisatio és a magyar cultura alapjára kell helyezni, belügyi reorga nisationktól és culturánktól fog függni kibonta kozásunk és itt nyiltan és határozottan kell kimondani, (Halljuk! Halljuk!) hogy nemzeti czélunkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha culturánkat hatalmassá és egységessé tudjuk tenni; (Igaz! Ügy van!) mert lehet ugyan államot alapítani különböző culturák alapján, de az államot különböző culturák alapján fentartani soká nem lehet. És ha Magyarország meg nem tudja oldani azt a feladatát, hogy belü>yi2?
