Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-15

182 15. országos filés 1892 ntárczins 16-án, szerdán. óta nyilatkozott és eme hiányok pótlását kívánja. (Úgy van! Úgy van! hal felöl) Mielőtt állításaim beigazolására áttérnek, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a bizottsági javaslatban foglalt és a 67-iki kiegyezésnek miként történt alkotása, életbe léptetése és mi módon vaió megtartására vonatkozó kijelentéseket bírálat tárgyává tenni nem akarom, mert e tekintetben mélyen t. képviselőtársam és pártvezérem oly beható kritikát mondott, hogy ahoz nemcsak szerény személyiségemnek, hanem bármily szakavatott politikusnak akár hozzáadni, akár módosítani valója nem lehet. Áttérek ezért mindjárt a bizottsági javaslat ama passusára, melyben a kilátásba helyezett belügyi reformok létesítésének első és változhatatlan feltételéül a pénzügyi egyensúly fentartását köti ki. (Halljuk!) T. ház! Mindnyájan helyesnek tartjuk eme kijelentést, mert jól tudjuk, mily nagy áldozattal volt ez az eredmény elérhető és épen azért feltétlenül óvakodnunk kell attól, hogy ezt meg. zavarjuk. Ámde ha a bizottsági javaslat ezen egyensúly fentartását a belügyi reformok létesítésének megmásíthatlan feltétele gyanánt tűzte ki, miért nem tette ugyanezt a költségvetéssel szemben; (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) miért nem adott ennek határozott kijelentést, hogy a közösügyi költségvetést is csak úgy fogja megszavazni, ha az szintén nem veszélyezteti az egyensúly fentartását; vagy miután számos tapasztalatok után megszoktuk, hogy a hadügyi budgetben évről évre számos millióra terjedő rendkívüli kiadás van felvéve, miért nem intette a koronát legalább némi takarékosságra, mert az eddigi tapasztalatok után ezt megtehette volna és a korona nem is vette volna rossz néven ? Szerintem ebből az az aggodalom merül fel, hogy a t. kormány mindannyiszor, valahányszor valamely belügyi reform keresztülvitelét magára nézve kényelmetlennek fogja találni, azzal fog előállani, hogy arra nincs pénze-, (Úgy van! Úgy van! bal felöl) azonban nem fog késni tízszer annyit is minden aggodalom nélkül megszavazni, midőn az a közösügyi kiadások fedezékére szükséges : (Úgy tan! Úgy van! bal felől.) ennek folytán könnyen megtörténhetik, hogy a mindig növekedő közösügyi kiadások folytán a belügyi reformokat ad graeeas calendas elodázza. Ha tehát a t. kormánynak a reform-törekvések életbeléptetésére vonatkozó szándéka komoly, nem fog késni ennek határozottabb kifejezést adni és fel lógja cserélni felirati javaslatának erre vonatkozó kijelentéseit a mi kijelentéseinkkel, mely szerint a mi válaszfelírati javaslatunk határozottan a legnagyobb takarékosságot hangsúlyozza a hadügyi költségvetéssel szemben, okadatolván ezt különösen avval, hogy a belügyi reformok létesítése époly szükséges, mint a hadsereg mintaszerű felszerelése, sőt egye* belügyi reformjainktól függ épen ezen utóbbi is. Az adóreform tekintetében jónak látta a t. bizottság a válaszfelírati javaslatban pártuuk választási manifestumában letett elveket egyszerűen átvenni, csak azzal a változtatással, hogy a fősúlyt nem az adóteher könnyítésére, hanem arra fektette, hogy a jövedelmek apasztását semmi körülmények között ne vonhassa maga után. Ily körülmények közt oly adóreformokban, a melyek a nemzet hasznára lennének, hinnem nem lehet. Áttérek a felirati javaslat azon részére, mely a közigazgatás újjászervezésével foglalkozik. (Halljuk! Halljuk!) A bizottsági javaslat a fősúlyt nem az önkormányzat biztosítására, hanem arra fekteti, hogy mindazok a nagyobb tisztviselői állások, melyek eddig választás útján töltettek be, ezentúl kinevezés útján betöltessenek és csak ott, hol az egyesülési és gyülekezeti jog rendezéséről szól, tesz említést arról, hogy a közigazgatás ezekkel egyetemben a jogrend és polgári szabadság biztosítását is magában kell, hogy foglalja. Ez a kijelentés szép, de tekintve ama körülményt, hogy a fősúlyt nem erre, hanem a tisztviselők kinevezésére fekteti, önkénytelenül arra a consequentiára jutok, hogy szükségesnek tartja ugyan a tisztviselőket biztosítani arról, hogy az utolsó választások alkalmával különösen tett szolgálataiért a jutalmat kinevezési okmányok alakjában megkapják, de fölöslegesnek tartja közelebb meghatározni azon módozatokat, melyekkel az önkormányzati jogok biztosítatnának, pedig erre a múlt évi kudarez után moraliter kétszeresen kötelezve volna. (Úgy van! bal felől.) A t. kormánypárt csak akkor tudna a nemzetben bizalmat ébreszteni törekvéseinek tisztasága iránt, ha feliratában erre vonatkozólag oly kijelentéseket alkalmazna, mint a milyeneket mi a mi feliratunkban alkalmazunk, a melyben egyebet mi sem kívánunk, mint a mit a kormány elvileg, csak kissé burkoltan igér, elvi eltérés tehát abban nem volna. (Helyeslés bal felöl.) Át kell még térnem, t. ház, a választási törvény reformjára. (Halljuk! Halljuk! bal felől.) A javaslat kilátásba helyezi, hogy a kormány az országgyűlés színe elé fogja terjeszteni ugyan azon törvényjavaslatot, mely még a múlt ülésszak bezárása előtt a ház elé terjesztetett;. de a melyet a választások előtt letárgyalni czélszerűnek nem tartott. Igaz, hogy a törvényjavaslat a mi viszonyainkhoz képest némi javulást igér, de a választásoknál elterjedt corruptioval szemben ez vajmi kevés. E törvényjavaslat ezért senkit sem elégít ki, miért is új, a választásnál követendő eljárást egészben felölelő intéz-