Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-15

jgQ 15. orszAgos illés 1892. mirczius 16-án, szerdán. alapján, hanem a nép bizalma alapján — s más részről a főrendiháznak tanácskozásaiban, a hol a születési jog abipján lehetne jelen és kellene jelen lennie, részt nem vesz legnagyobb részt. E körülményt, a mely magában véve sem szemrehányás, hanem inkább a jelenlevő főrendííek eljárásának elismerése és méltánylása, pusztán, mint történeti igazságot érvül hoztam fel, de nem szemrehányásképen és nem osztályharcz jelzésére és nem osztálykülönbség hirdetésére. Ezt akartam mondani. (Helyeslés a szélsőbalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Draku lics Pál! Drakulics Pál: T. ház! (Halljuk!, Halljuk!) Négy felirati javaslat fekszik előttünk, a melyek közül három a legnagyobb őszinteséggel válaszol ő Felsége trónbeszédére, határozottan és szabatosan körvoualozza az illető párt politikai elveit, határozottan és szabatosan jelöli meg, hogy hozzá kíván járulni azon reformokhoz, melyeknek létesítése a trónbeszédben kilátásba helyeztetett, de egyúttal megjelöli azon elveket és módozatokat is, a melyekkel e reformokat létesíteni kívánja; egyúttal felhozza, hogy a trónbeszéd által említett hiányoí pótlásán felül még mely égető hiányok pótlását tartja szükségesnek. Csak a negyedik, vagyis sorrendre nézve az első, a t. ház által a felírat szerkesztésére kiküldött bizottságnak javaslata, melynek ép a legszabatosabbnak és leghatározottabtmak kellene lennie, miután ama kormányt támogató többség nyilatkozata, mely kormány a reformok keresztülvitelét ép a trónbeszédben ő Felsége által kilátásba helyezte s melynek ennélfogva legjobban tájékozva kell lenni, hogy e leformokat mily alapon, mily terjedelemben, szellemben s módozatok mellett kívánja életbeléptetni, (Helyeslés bal felől.) csak e javaslat nyilatkozik delphii jóslat módjára, bölcsen óvakodik megjelölni az irányt és azon módozatokat, melyeket a reformok életbeléptetésénél követni szándékozik. (Igás;! Úgy van! bal felöl.) Eltekintve a bizottsági javaslat egyéb hiányaitól, eltekintve attól, hogy a trónbeszédben fel nem említett hiányoknak pótlását, a melyeket az egész nemzet égetően szükségesnek tart, nemcsak sürgetni, hanem felemlíteni is feleslegesnek tartja, már az általam első sorban felhozott körülmény : tudniillik az őszinteség hiánya, ab ovo lehetetlenné teszi azt hinnünk, hogy a kormány reformtörekvései őszinték és igazak volnának, (Igaz! Úgy van! bal felöl.) különösen pedig hogy e reformokat a — pártjának elnevezéséhez méltó — szabadelvű szellemben kívánják megoldani; (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) mert ha ezen szándék őszinte és komoly volna, úgy nem késnék ennek határozottan kifejezést adni már csak azért is, hogy a jelenlegi kormány iránti megingott bizalmat megint helyreállítsa — (Helyeslés a baloldalon.) és itt nem minket, az ellenzéknek bármilyen árnyalatához tartozókat értem, a kikben ezen bizalom helyreállítandó, illetve keltendő lenne, mert hiszen az eddigi tapasztalataink és különösen az utolsó választásoknak oly páratlan erőszakossággal történt megejtése után ez teljesen lehetetlen ; (Úgy van! a baloldalon.) hanem értem itt a szabadelvű párthoz tartozó híveket, vagyis inkább azokat a választókat, a kik az utoFó választások alkalmával a szabadelvű párt jelöltjeit győzelemhez juttatni segítették: az ezekben keltendő bizalmat értem. Hiába keresnek ellentmondást ezen kijelentésemben, mert én azt egész terjedelmében fentartom, fentartoin pedig azért, mert jól tudom, hogy a túloldalon ülő képviselő uraknak a választások alatt elért többsége nagyrészt nem a szabad meggyőződés nyilvánításán alapszik, hanem hogy azt a nagy választási concertet rendezett hivatalos bandák prímásai páratlan erőszakkal, (Helyeslés a baloldalon. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) részint személyes érdekeknek kielégítésével, részint ez iránt tett Ígéretekkel, részint pedig a választókkal szemben használt erőszakkal mesterségesen teremtették. (Helyeslés a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ezeknek a szánalomra méltó páriáknak, kik meggyőződésük ellenére szavazni kénytelenek voltak, adta volna meg a t. kormány és pártja azt az elégtételt, hogy reformtörekvéseiknek a feliratban is szabatos megjelölése, körűlírása által lelkiismeretüket legalább utólag megnyugtatta volna (Igaz! Úgy van! Derültség a baloldalon.) és egyúttal védelmi eszközt adott volna kezeikbe, hogy magukat az ellenzék alapos támadásaival szemben legalább részbea okszerűen védelmezhessék. (Helyeslés a baloldalon.) Jól tudom, t. képviselőház, hogy a túloldalon ülő urak azt fogják szememre lobbantani, hogy eme kijelentésem által súlyos vádat emeltem az országnak számos polgára ellen, a kik nincsenek jelen a házban (Ellenmondás és derültség a jobboldalon.) és azért ezen vádam ellen magukat nem is védelmezhetik, de higyjék el, hogy azt bizonyára nem tettem volna, ha nem volnék arról meggyőződve, hogy ezen vádam teljesen alapos, sőt még ha ezen vádam alaposságáról meg lennék győződve, még akkor sem tenném ezt, ha épen azokat akarom felelősekké tenni mindazokért, a kik eme nagy bűnt elkövették, t. L, hogy meggyőződésük ellen szavaztak, másokat arra csábítottak vagy kényszerítettek; (Mozgás a baloldalon.) hanem azért teszem ezt, mert mindezen választási visszaélésekért felelőssé teszem azokat, kik az országgyűlésnek idő előtti reloszlattatását kieszközölték és azután eme páratlan választási tragikomődiát inscenirozták (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) és abban a szegény választó pol-