Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-14
14. országos illés 1892. nt&rezlng 14éu, hét 16 u. 171 legnagyobb fiainak, a hazafias működésükben elesett martyroknak a magyar nemzet szobrot emelt ; volt módunkban tapasztalni azt a sajnos, azt a szomorú körülményt, melyet semmi külföldi ember meg nem értene, (Úgy van! Úgy vem! a szélső baloldalon.) hogy ezen ünnepélyen sem a magyar király, sem a törvényhozás, sem a kormány nem vett részt. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) A mikor tehát elérkezik az alkalom, hogy ünnepélyes hangulatot lehet kelteni minden magyar ember lelkében, mert hiszen azt kibékülés ü jelenlegi magyar nemzet és a magyar király közt, azt hiszem, hogy ezt az alkalmat, ha befolyásával képes lett volna a magyar kormány kivívni a koronánál, minden körülmények közt ki kellett volna vívnia és annak a trónbeszédben helyet kellett volna adni. (Élénk helyeslés bal felől.) Madarász József: Conticuere omnes! (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Visontai Soma: Kifejtettem, legalább igyekeztem kifejteni, nem tudom, mennyiben sikerült, hogy az 1867 : XII. tcz.nek abban a részében, a melyben az 1848-iki törvényeket helyreállította, egy bizonyos hasist képez a fejlődésre, abban az értelemben, a melyben reánk közösügyeket mház, tőlünk áldozatokat követel. Ebben eltérhetnek Magyarország fiainak nézetei; mi más nézeteket vallunk, más álláspontot foglalunk el, mint a többség, a mely a 67-iki alapra helyezkedett, de a jelen nemzedéknek, bármily álláspontot foglal is el, oly elveket, oly tanokat, melyek a jövő fejlődést megbénítják, a melyek lemondást tanácsolnak, hazafias meggyőződésük megtagadása nélkül, hirdetnie nem szabad. Ezeket voltam bátor előadni azokra nézve, a miket Tisza Kálmán képviselő úr előadott. Gr. Károlyi Gábor: Úgy „sem veszi komolyan senki, a mit ö mondott! (Elénk derültség bal felől.) Visontai Soma: T. házi E felirati javaslat nemcsak a közjogi kérdést karolja fel, hanem egyéb kérdéseket is befoglalt a szövegbe, mert hiszen nagyon természetes, hogy a t. kormány, vagy talán a kormánypárt is azzal mintegy programmját akarta jelezni. Bármit mondanak is arra nézve, hogy mennyire meddő dolog felirati vitákat folytatni, feliratokat írni, mert a t. kormány készíti a trónbeszédet és felelős azért s ugyanaz a kormány és pártja felel rá, de ebben az országban, a hol annyira nélkülözzük minden alkalommal a kormánypártnak programmját; a hol az összetartozóságnak tisztán physicai törvénye hangsúlyoztatik mindenkoron; a hol maga a programú), maga a ezél nem egyéb, mint összetartozni; (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) a hol akár ministeri programmbeszédeket tekintünk, akár politikai banquette-beszédekre figyelünk — mert hiszen nekünk érdekünkben áll megtudni, hogy az a kormány, mely a kormányzásra vállalkozott és az a párt, a mely háta mögé ült, mennyire érzi magát hívatva nemcsak törvényeket, hanem liberális törvényeket alkotni és mennyiben érzi magát hívatva a magyar demokratiát demokraticus alapon és demokraticus törvényekkel kiépíteni; és minthogy ily programmnyilvánulásókra és azok megfigyelésére az ellenzéknek oly ritkán nyílik alkalma: a felirati javaslat alkotóira nézve csak hízelgő lehet, hogy a javaslattal oly bőven és kellő alapossággal igyekeznek foglalkozni. (Úgy van! Úgy van! bal felől) És minthogy e párt vezérszónoka mindazt, a mi egyrészt magát a felirati javaslatot, másrészt azzal szemben a független és 48-as párt által készített javaslatot illeti, kimerítette, csak két-három pontra vagyok bátor szorítkozni. (Halljuk! Halljuk!) Az első az, hogy csodálatos módon, épen ott, a hol Magyarországon a legszabadabb állapotokat élvezik — mert azt senki sem tagadhatja, hogy az egyesületi és gyülekezési jog Magyarországnak tényleg minden polgári szabadsági biztosítékaival összeegyeztethető — csupán csak épen ott látjuk a jogrendet és a polgári szabadság biztosítását hangsúlyozva; de, t. ház, a többi törvényjavaslatok bejelentésénél, ilyen a polgári eljárás és a magánjogi rendezés codificatioja, ilyen a bűnvádi eljárás, ilyen a vallás, az állam és az egyház közti ügyek rendezése, a melyre bátor leszek később áttérni, oly kijelentésekkel, a melyek a közjogi alapra való tekintet nélkül, minden szabadelvű, minden demokrata embernek ragaszkodását és tetszését kivívhatná, nem találkozunk. Pedig azt hiszem, t. ház, hogy különösen akkor, midőn ily conservativ természetű kijelentés tétetik, hogy gondos figyelem fog fordíttatni arra, hogy az átmenet rázkódtatás nélkül történjék, a szabadelvű párt felirati javaslatának nem lett volna szabad elmulasztani, megnyugtatni a törvényhozást az iránt, hogy mindazon törvényhozói cselekedetek, amelyekezen országgyűlési cyclusra vonatkoznak, szabadelvű és demokraticus irányban fognak megoldatni. Mert az benne van a felirati javaslatban hogy lesz polgári törvénykönyv, de hogy lesz-e abban köszönet, hogy szabadelvű irányban fog az megalkottatni, az iránt a kormány garantiát nem nyújt. (Mozgás a jobboldalon.) Azt is ki lehetett volna nagy vonásokban fejezni, hogy a bűnvádi eljárás által mennyiben fog a személyes szabadság, a védelmi jog megóvatni. Ha elismerem is a ministerelnök úr azon kijelentésének helyességét, hogy a felirati javaslatban részletekbe menni nem lehet, azt hiszem, hogy 22*