Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-14

|72 !•** •rwftgw filé* 1892. márczius 14-én, hétfőn. egy szabadelvű és demokratícus kormánynak ac irányt nagy vonásban meg kellett volna jelölni, különösen, midőn feliratába beleszőtt egy passust, a mely így szól: »az egyház és állam magasztos hivatásaikat az eddig fennállott összhangban fogják teljesíteni.« Azt hiszem, t. ház, szabad arra hivatkoznom, hogy semmi sem veszélyesebb a szabadelvű és demokratícus fejlődésre, mintha MZ egyház és állam, a mely a 70 es években — hivatkozom a törvényhozási munkálatokra — soha ily könnyedén nem hangoztatott, mint két egyenjogú szerződéses factor szerepel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az 1848 : XX. tcz. nem beszél az egyházról és államról, hanem az egyházról az államban, (Úgy. van! Úgy van! a szélső baloldalon.) »a vallásokról«. És ezzel, hogy nyíltan beszéljek, a katholikus egyháznak sem tétetik szolgálat, mert épen Magyarország az egyetlen ország, a melyben a kath. vallás is nemzeti irányban fejlődött, a hol a kath. egyház maga, az állam is, mert a király apostoli király, mert itt coneordatum nincs, mert az állam fogalma az egyházat, mint egyik működő és hazafiasán ténykedő factort felkarolja. Magyarországon, a hol a többi felekezetek szabadsági joga is kell, hogy minél inkább biztosítást nyerjenek, tartózkodni kell különösen ilyen államokíratban attól, hogy ily két fogalom, mint egyház és állam, egyenlő factorokként hangoztattassék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) A kath. vallás igen is bír történeti múlttal, a mennyiben nem hogy úgy mondjam uralkodó vallás, hanem az uralkodó vallása. Csak ennyiben látjuk ezt történetileg és törvényeink által is szervezve és megállapítva, de azóta a többi felekezetek is részt kérnek a szabadságjogokból és ezek is az egyház fogalma alá akarják, hogy tartozzanak. Midőn tehát olyan vitánál, mely nemcsak a katholikus egyházat, hanem a többi egyházakat is érdekli, ez a fogalom hódít tért, ez nem felel meg a szabadelvű és demokratícus felfogásnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még csak egyet bátorkodom megjegyezni a nemzetiségekre vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tartozom ezzel nemcsak mint a törvényhozás egyik szerény tagja, hanem mint ember is. A vita folyamán tudniillik nem egyszer különbség tétetett a között, hogy egyik vagy másik párt mennyiben részesült a nemzetiségek szavazatában. 8 egy kijelentés is történt; ha jól emlékszem épen egy horvát képviselő úr részéről: úgy hiszem, nem lehet különbséget tenni abban, hogy valaki milyen nemzetiségű, mert Magyarország alkotmánya értelmében a többi nemzetiségek jogai tekintetében ez nem indokolható. Hát t., ház, én magam is ebben a nézetben vagyok és kell is e meggyőződésben lennem, mert hiszen ezt indokolja az én álláspontom, hogy Magyarország oszthatlan egységes nemzetét az összes polgárok összessége képezi, és hogy ebben különbséget tennünk a polgárok közt nem szabad és nem lehet. (Helyeslés.) Nem szabad útját állnunk ama törekvéseknek, mely a nemzetiségek közeledését jelenti felénk, különösen, ha látjuk, hogy ők a magyar állam supre matiáját, annak oszthatatlan nemzeti egységet akarják a saját alapjukká is tenni. (Élénk helyeslés) És annál inkább híve vagyok ennek, t. ház, mert a mint meggyőződésem, hogy a hazafias és nemzeti érzelmek teljes megóvása mellett a jövendő kor intelligentiája s emberszeretete Agy is lerontja a válaszfalakat, melyek felekezetek és nemzetiségek között léteznek, a szerint kötelességem ezt azért is szóbeszéd tárgyává tenni, mert a nemzetiségi kérdésben a 48-as és függetlenségi párt programmja nyilt kijelentést tett, midőn azt mondta manifestumában, hogy a nemzetiségi törvény végrehajtását óhajtja a nemzetiségek megelégedésére. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon ) De, t. ház, a miért mégis felszólalnak az ezen párthoz tartozó képviselőtársaim épen abban rejlik, hogy nem az a czéljuk, hogy azért gyanúsítsák a más nemzetiséghez tartozó képviselőket, mert támogatják a kormányt, hanem azért, mert az ugyan semmiféle utógondolatnak nem nyit ajtót, ha a, nemzetiségi képviselő urak olyan pártot támogatnak, mely nyilt programmal lép fel a nemzetiségi kérdésben, de mindig utógondolatnak ád helyet, midőn oly pártot támogatnak, mely a nemzetiségi kérdésben rejtett utakon halad. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső haloldalon.) Ezek voltak még aggályaima felírat egyes részeiben s ezek alapján nem fogadom el a válaszfeííratot, hanem csatlakozom Eötvös Károly t. képviselőtársam felirati javaslatához. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Számosan üdvözlik a szónokot.) Szederkényi Nándor jegyző: Várady Károly! (Zaj! Felkiáltások a szélső baloldalon. Holnap ! Mindjárt S

A 2! Felkiáltások a jobboldalon : halljuk a szónokot! Még csak 7

2 2!) Várady Károly: Miután az idő előrehaladt, kérem a í. házat, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet holnapra halaszthassam. (Felkiáltások: Ma ! Holnap!) Elnök: A házszabályok szerint csak 8

A 2 után kérheti a szónok beszédének más napra való áttételét. Méltóztassék a szónokot meghallgatni. Várady Károly: T. ház! Én mint a magyar parlamentnek új tagja, jelen, első felszólalásommal korántsem vágyok szónoki babérokra, hanem felszólalásra egyedül erkölcsi kö-