Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-14

1G4 14. országos ülés 1882, mftrczins 14-én, hétfőn zeti, hanem idegen járommal fenyeget. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) És lehet-e akár választott, akár a mint önök kívánják, kinevezett tisztviselőkkel ily viszonyok között a közigazgatás javítását reményleni? Á mi közigazgatásunk legfőbb hibája korántsem a tisztviselők képességének a fogyatékossága. Régi megfigyelés után állítom, hogy a közigazgatás szertelen hajainak kútforrása a felügyelet és az ellenzőtzés gyarlóságában rejlik. (Úgy van! a szélső báloldalon.) De lehet e jövőre is várni, hogy a felebbvalók a maguk alárendeltjeire szorosan szigorú felügyeletet gyakoroljanak, azokat pontosabban ellenőrizzék, ha őket a törvény ellenére tiltott korteskedésre használták fel (Igaz! a siélső baloldalon.) és ez által bűnrészeseikké váltak? (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem természetes-e, hogy elnézésre lesznek irányukban hajlandók, részint a tett, részint a tőlük jövőre várható szolgálatok fejében. (Úgy van ! a szélsőbalon.) Ez magyarázza meg egyrészt a sok sikkasztást és mindazon visszaélést, a melyet a közigazgatás terén a nép tapasztalni szerencsétlen. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De vezetni fog ez továbbá, t. ház, arra, hogy jövőre, daczára a sokat hangoztatott demokraticus iránynak, mely állítólag a többséget vezeti, csakis gazdag, vagy legalább vagyonos emberek vállalkozhatnak képviselőségre, (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) azok közül is, a kik győztek, valamint a kik buktak, sokan vagyoni romlásba sodortatván, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) különösen a középosztályból, a melynek pedig, mint a nemzet legéletrevalóbb, legműveltebb elemének, erősen meg kellene állania helyét. (Úgy van! a bal' és szélső baloldal in.) És végre, nem mondom, hogy fog vezetni, de vezethet magának a fenn levő csonka alkotmánynak is megszüntetésére. (Úgy van! Úi/y van! a bal- és szélső baloldalon.) Csak egy hazafiatlan, lelkiismeretlen gonosz kormány kell — a milliók, oh a milliók Bécsből nem fognak hiányozni, — (Úgy van! Úgy van! a hal- és széls'á baloldalon.) hogy, a választók tömege eladó, megvehető lévén, oly törvényhozás, oly képviselőház tákoltassék össze, a me!y a nemzetnek ezer éven át megőrzött jogait az arra vágyó szomszédnak áldozatul képes hozni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az ember, a polgár, a hazafi lelke elszorul, ha ezen állapotokon végigtekint és azon lehetőségre gondol, melyet az imént érintettem. (Úgy van! a szélsőba'on.) A választási törvény revisioja; a választókerületek igazságosabb beosztása; a visszaéléseknek, a melyek már a névsor Összeállításánál követtetuek el, szigorúbb megtorlása; a választási elnökök és közigazgatási tisztviselők hatalmaskodása! ellen szükséges intézkedések megtétele és végre egy független bíróság felállítása, a mely a vitás választási kérdésekben ítéletet mondjon: a raodottaknál fogva halaszthatatlan feladata, halaszthatatlan kötelessége a törvényhozásnak. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház ! A jelen országgyűlés első napján, midőn az ideiglenes korelnök, Madarász József t. barátom még az elnöki székben ült, azt a kérdést intézte a t. ministerelnök úrhoz : vájjon az országgyűlés megnyitása alkalmával, mint a múltban, ezúttal is ki fog-e tűzetni a fekete-sárga zászló és fognak-e azon ünnepélyben idegen, nem magyar méltóságok is részt venni ? A t. ministerelnök úr erre azt felelte, hogy ez alkalommal is azon szertartások fognak követtetni, a melyek 25 év óta követtettek, ő kész lévén, ha a ház megalakul, azért a felelősséget elvállalni. A képviselőház megalakult és én bátor vagyok a t. ministerelnök urat szaván fogni. (Halljuk! Halljuk!) Kérdem azért, mi jogon tűzetik ki a királyi várpalotára, midőn ő Felsége az országgyűlést fogadja, a magyar és a horvát nemzeti zászlókon kívül a fekete-sárga zászló is, még pedig a palotának középső, legmagasabb ormára? És mi jogon vesznek részt a magyar országgyűlésnek a magyar király általi megnyitása alkalmával császári méltóságok? (Úgy van! Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondták ismételve, hogy a feketesárga zászló a kétfejű sassal az uralkodóháznak színe és czímere. Ezen állítás azonban alaptalan és bármely czímertani könyvvel ellenkezik, A Habsburg-dynastiának színei a vörös és fehér, emlékére azon ténynek, midőn egy osztrák herczeg a keresztes háborúk alkalmával megsérült és vére fehér ruhájára omlott. A fekete-sárga zászló a kétfejű sassal a néhai u. n. római szent birodalomnak volt a jelvénye, melyet midőn ezen birodalom I. Napóleon csapásai alatt összeomlott, az akkor uralkodó Ferencz császár az osztrák császárság jelvényéül választott. De lenne bár ágy, mint állítják, miután az 1848-iki törvény a nemzeti lobogót és a nemzeti czímert ősi jogaiba visszahelyezte, azt rendelvén, hogy a nemzeti zászlót minden ünnepélyes alkalommal a középületekre ki kell tűzni: azt kérdezem, vájjon nemzeti ünnepély-e a magyar országgyűlés megnyitása? Vájjon nemzeti épülete a budai királyi várlak ? Ugy olvastam, ha jól emlékszem, Grünwald Béla egyik munkájában, hogy a budai királyi várpalotát a magyar nemesség Mária Teréziának