Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-12

12. országos Illés 1892, inArcdns 11-én, pénteken. 125 annyiban, a mennyiben, mint ezt a t. ministerelnök úr tegnapi szép lueszedében már említette, gróf Apponyi Albert 20 évi parlamenti működésében egészen a legutóbbi évekig ez a theoria egyáltalában nem szerepelt. Már mondtam egyszer, de azt hiszem, ez csak egy tény, tehát nem is okoskodás, tehát ismételni szabad és czáfolatot nem provocal: ha a t. képviselő úr annyi előrelátással és tehetséggel bír hazánk veszélyeinek és képzelt veszélyeinek felismerésében, bizonyára nem jutott egészen akaratlanul és némi megerőltetés nélkfíl csak az utóbbi években annak tudatára, hogy ez a kiegyezés még nem tökétetes, mert ez a magyarázata és felfogása legújabban, hogy ezt a kiegyezést be kell tölteni és hangoztatták azt a választások alkalmával pártjából többen, hogy nemzeti tartalommal kell betölteni, bár most legutóbb Bujanovics Sándor t. képviselő úr ezt perhorresealja és visszautasítja. (Felkiáltások bal felöl: Nem úgy van az!) Bujanovics t. képviselőtársam visszautasította azt, hogy magát a kiegyezést akarják betölteni, hanem azt mondja, hogy a végrehajtást kell fejleszteni. Ez ugyan már magában véve olyan eontradictio, összeegyeztethetlen tétel, a mely azt bizonyítja, hogy nagyon szerencsétlen dolog a a politikában a hasonlatokkal való élés, mert a végrehajtásban hogyan lehessen fejleszteni, azt nem értem. Azonban az alaptétel (Zaj.) az, a mint felirati javaslatában gróf Apponyi Albert t. képviselő úr mondja — hogy »a közjogi hézagnak a kiegyezés alapfogalma szerint való kitöltése* — a kifejezés, a mint méltóztatott használni ez — ez a feladat, ez politikai törekvésének legújabb czélja. Vártam, hogy fejtse ki azokat az eszméket, intézkedéseket, talán mondhatnám intézményeket, a melyek által ő ezen kitöltést eszközölni akarja. És mi történt'? Tisztelt képviselőtársam elpanaszolta hogy a katonabeszállásolási törvény egy intézkedése helytelen az ő nézete szerint; elmondta, hogy a honvédségnél a jelzőzászló rosszul volt választva; felemlítette, hogy a ezímerkérdés a külügyi hivataloknál még uines megoldva és elpanaszolta, hogy a közös hivataloknál a magyar elem kellően képviselve nincs. És ennek illustrálására és egyúttal a közjogi alap kitöltésére vonatkozólag politikájának igazolására egy hasonlattal él: egy be nem fejezett épülethez hasonlította a müvet, melynek tetőzete nincs egészen kiépítve melynek ablakai még nincsenek betéve. Most kérdem, hogy az általa felemlített dolgok által akarja-e a tetőzetet kiépíteni és az ablakokat becsinálni? Mert a beszállásolási törvény a közösiigyek közé nem tartozik, az egyáltalában Magyarország külön rendelkezése alá tartozik; a honvédség pedig bármely aprólékos intézkedéseiben szintén nem tartozik a közösügyek közé, az Magyarországnak külön önálló hatáskörébe tartozó joga. (Élénk helyeslés jobboldalon ) A.czímer kérdés, végrehajtási kérdés, a mely egészben a közösügygyei semmi összefüggésben nincs. Thaly Kálmán: Hajtsa végre : Hegedűs Sándor: (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) És végre, hogy a közös hivatalokban magyarok kellő számmal nincsenek alkalmazva: ez szintén az alkalmas tehetségnek és a befolyásnak a kérdése, a melynek jelen állapotát helyeselni, vagy rosz-zalni lehet, de a mely magával az institutioval, az alappal absolute nincsen összefüggésben. (Élénk tetszés a jobboldalon. Mozgás a báloldalon.) Ebből méltóztatnak látni, hogy milyen nagy kár az, ha az ember a politikában hasonlatokkal él, mert hogy ha ezt a hasonlatot, a melyet t. képviselőtársam használt, hogy tapsokat arasson, alkalmazni akarnám, oda kellene kilyukadnom, hogy a tetőt a ezímerrel fedjem be, az ablakra pedig egy nemzeti színíí zászlót kössek (Derültség a jobboldalon.) T. képviselőtársam mondja — és itt megint rátérek egy nagy, merész állítására, hogy már csak azért is követeli e tekintetben politikájának érvényesülését, mert azt tapasztalja, hogy mindinkább anyagi függésbe jövünk Ausztriától. (Igás! Úgy van! a bal-szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, de ha t. képviselőtársam e tekintetben adatokat hozott volna föl, concrétan okoskodhatnám; áltanos állítással szemben azonban kénytelen vagyok saját tapasztalataim, alapján körültekinteni. Teszem ezt egészen röviden. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Az utóbbi időben mi történt e tekintetben? Az történt, hogy az ipari fejlesztés szempontjából oly törvényeket hoztunk, a melyek folytán ezer új gyár keletkezett az országban. (Tetszés a jobboldalon.) Az utóbbi időben történt az, hogy a ezukor- és a szeszadót úgy alakították át, hogy äz ország fogyasztási adórendszere és egyúttal versenyképessége is teljesen egyenjogú lehet Ausztriáéval. Az utóbbi időben történt az, hogy a Lloyddal való kereskedelmi szerződést felbontottuk és önálló kereskedelmi hajózást alapítottunk. Az utóbbi időben történt az, hogy vasúti rendszerünket nemcsak a hálózat, hanem a tarifapolitika tekintetében is teljesen önállóan átalakítottuk. Ezek történtek és ha visszapillantunk a társadalom működésére is csak általánosságban : hány pénzintézet alakúit; a meglevő vidéki pénzintézetek hogyan alakultak át; s mindezeknél fogva hogyan alakúit át és önállóbbá hitelünk