Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-559

659. orszógos Blés 1891. ökíóltei- IG-áu, pénteken b'9 Linder György: Az obstructio alatt mért nem beszélt? (Mozgás jobb felől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: A mi a képviselő úr szerint nem volt, arról ne beszéljünk. (Zajos derültség.) A másik igen téves felfedezése előttem szó­lott t. képviselőtársamnak az — és ebben ismét eltér Apponyi Albert t. képviselő úrtól, a kit különben nagy buzgalommal követ — hogy azt mondja, azért sem volt obstructio, mert minden majoritás akaratának érvényesítése záros határ­időhöz van kötve. Ki kell jelentenem, hogy ezt a mély és az államjog és politikában szokatlan kifejezést nem értem. (Derültség jobb felől Fel­Máltások bal felől: Az ellenkezőt mondta!) Beöthy Ákos: Kőrösi Sándor képviselő­társamnak gondolatát fejeztem ki! Kőrösi Sándor: Olyan nincs! (Zajos derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: De t. képviselőtársam segítségemre jött és meg­magyarázta azt, hogy azt a két szakaszos tör­vényjavaslatot, melyet ők még a főrendiházban is üldözőbe vesznek, a t. képviselő urak, pedig ha egyetlen kis mondat benn lett volna, akkor itt is megszavazták volna, sőt meg is énekelték volna, hogy az milyen jeles ; (Derültség jobb felől.) mondom, Bt öthy Ákos t. képviselő úr megmagya­rázta, hogy milyen helyes lett volna, ha nem­csak ezen törvényjavaslat megbukik, hanem helyes lett volna, ha az egész közigazgatási reform — mint ő mondja — megbukott volna, mert előbb meg kellett volna kérdezni a nem­zetet választások útján, mielőtt az előterjeszthető és tárgyalható lett volna. Azt gondolom, ez talán a bomlás jele azon a párton, mert annyibizonyos — vagy talán ennek a legújabb transformatio az alapja — senki ezt az álláspontot azon a pár­ton így nem képviselte. Ha már most t. képviselőtársam azon érveit veszem, a melyek a többi ellenzéki szóno­kokkal közösek, azt kell találnom, hogy azok már nézetem szerint jobban előadattak. És miben van ezen közös érv? Van-e annak valami súlya? Van-e annak olyan súlya, hogy a ház elhatáro­zására döntő befolyást gyakoroljon? Az, hogy Beöthy Ákos t. képviselőtársam költségvetési dietaturáról beszél, lehet nagyot mondó kifeje­jezés, de szeretném tudni, mi van alatta, miért dictatura ? A ház ellenőrzési joga lényegé­ben semmivel sem kisebb a felhatalmazási tör­vény mellett, mint a megszavazott költségvetés mellett. Azért nem, mert rem általányösszegek bocsáttatnak a kormány rendelkezésére, a melye­ket a kormány elkölt belátása szerint és utólag elszámol, hogy mire költötte, hanem az ország­jövedelmének minden krajczárja egy már rész­leteiben megvitatott és megállapított törvény rész­KÉPVH. NAPLÓ 1887—92, XXVII. KÖTET. leges korlátai között folyik be. (Úgy van! jobb felől.) Hogy ebben semmi dictatura nincsen, hogy ez lényegében nem egyéb, mint a jelen 1891-ik évi törvényben megállapított költségvetésnek meghosszabítása néhány hónapra és hogy ezt sem önkénynek, sem dictaturának mondani nem lehet, az — gondolom — egyszerű kézen fekvő dolog. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) De ellenvetést csinálnak a t. képviselő urak abból és ebben valami ármányosságra, valami eddig nem ismert terv jeleire vélnek ráismerni, hogy most tárgyaltatik a felhatalmazási törvény­javaslat és nem deczember végső napjaiban. Egy okot volt szerencsém előhozni, maga a pénzügy­minister is rámutatott: de ugyan kérdem: vájjon abban a körülményben, hogy mi most tárgyal­juk ezt a javaslatot, a midőn előkészítik a költségvetést, most, midőn ideje van a háznak ezen ideiglenes felhatalmazási törvénynyel foglal kőzni, van-e valami, a mi ezen törvényt vesze­delmesebbé, aggályosabbá teszi, mint ha deczem­ber végén tárgyalnák ? (Igaz! Úgy van! jobb felől. Helyeslés.) Hiszen ugyanazon hatalmat adja a kor­mánynak; a jogi korlátok, a melyekhez a kor­mányzás kötve van, ugyanazok; hatályba lépése a törvén}"nck és hatályának megszűnése ugyan­akkor történik. Kérdem tehát, milyen képzel­hető alkotmányos aggodal oiii lehet itt, ha a javaslatot ma, midőn a háznak ideje van és nem akkor tárgyaljuk, a midőn egyéb tárgyalásainkat kellene megszakítanunk? (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Előttem szólott í. képviselőtársam még azt is felhozta, hogy a kormány fogyatkozásának a jele ;iz, hogy a költségvetés nem jöhet létre az új pénzügyi év kezdete előtt. Nálunk, a hol évi | költségvetések vannak, ez csak a pénzügyi évnek megváltoztatása által válnék lehetővé. E tekin­tetben hallottuk ugyan t. képviselőtársain véle­ményét, de sohasem emlékszem, hogy a pénz­ügyi év áttételére ebben a házban positiv indít­vány terjesztetett volna elő. Helfy Ignácz: De igen! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Talán a bizottságban: az máa! És az, hogy a kormány részéről ez most nem kezdeményezte­tett és különösen most nem, gondolom, nem foffv a tkozásnak, hanem a, helyzet helyes meg­ítéléséi ek tekintendő, a midőn ilynemű nagyobb mérvű, a fenforgó tárgyhoz szükségkép nem tartozó indítványnyal nem áll elő és magának a felhatalmazási törvény egyszerű kérdésének minden más kérdéssel való összebonyolításától épen a ház szükségszerű feladatai könnyítése szempontjából óvakodni kell. (Helyeslés jobb felöl) Ha, t. ház, mindezen szempontokat össze veszem, azt gondolom, igenis lehet azt mondani, 12

Next

/
Thumbnails
Contents