Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-584

51 f 684, ersséges ülés 1891. deciember 28-án, szerdán. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az egyik. Szerintem emberietlenség, kegyetlenség a választásokat olyan időre kitűzni, a melyben tulajdonképen előre tudjuk, hogy a választások nagy részben nem is fognak megtartathatni, illetőleg a választók nem lesznek abban a helyzetben, hogy a választói székhelyre mehessenek, mert hiszen tudjuk, hogy még olyan városok közt is, a melyek direct vasúti összeköttetéssel bírnak, akárhányszor előfordul tél idején, hogy a közlekedés egy-két-három napra megszakad. Hát még olyan vidéki kerületekben, a milyenekre Irányi Dániel t. barátom hivatkozott s a melyek számosan vannak az országban, a hol folyók metszenek át egyes választókerületeket, úgy, hogy egyik részük nem is közlekedhetik a másikkal. Hiszen ez a választói jog világos megsemmisítése, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) nem is szólva arról, hogy a jelöltek nagy számának, különösen a korosabbaknak, physice lehetetlenné teszik, hogy választóikkal érintkezzenek, hogy programmjukat kifejtsék. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De van egy más kérdés. Beöthy Ákos t. képviselőtársam igen helyesen reámutatott arra a nem is törvénytelenségre most már, de mégis alkotmánytalanságra, hogy a költségvetés megszavazása előtt akarja a kormány az országgyűlést feloszlatni. Igaz, hogy 1867-ben a kormánynak ejíyik legsürgősebb dolga volt — és ez nem is egyik legutolsó bűne — eltörülni az 1848 : IV. tcz. 6. §-át, a melyben világosan ki volt mondva, hogy az évi költségvetés megszavazása előtt az országgyűlést feloszlatni nem szabad. De az is igaz, hogy 25 esztendő alatt egyetlenegy kormánynak sem jutott eszébe a korona ezen praerogativajával visszaélni. Az első a t. ministerelnök úr, a ki teszi. (Zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) B. Kaas Ivor: Mit várhatunk még tőle, ha többsége lesz! (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: Hivatkozhatom Európának akárhány államára, a hol törvénybe iktatva csakugyan nicsen, a mint ninesen mostani törvényünkbe sem beiktatva, hogy az évi költségvetés megszavazása előtt nem szabad az országyfílést, feloszlatni; de minden országban világ szerte ezt olyan magától értetődő alkotmányos fogalomnak tekintik, hogy nem is tartották szükségesnek beiktatni és csak rendkívüli esetekben, úgy tudom, csakis háború közbejötte alkalmával tettek kivételt egy pár országban. De tovább megyek. Merem állítani, hogy a mit a t. kormány bejelentett, az egyenesen törvényeinkbe ütközik, (Halijuk! Halljuk! a balés szélső baloldalon.) fennálló törvényeinkbe ütközik; ha nem is egészen betű szerint, de a törvény értelme, szándéka szerint ezt nem cselekedheti a kormány. Az 1848 : IV. tcz. 1. §-a így hangzik: »Áz országgyűlés jövendőben évenkint és pedig Pesten tartván üléseit, évenkinti ülésére az ország rendéit ő Felsége minden évben és a mennyire a körülmények engedik, a téli napokra hívandja össze.« Méltóztassanak jól megfontolni eme szavakat és azok értelmét, mely azokban rejlik. A törvény tehát világosan kimondja, hogy az országgyűlés üléseit kell, hogy lehetőleg a téli hónapokban tartsa. Mit jelent ez a »lehetőleg« ? Azt, hogy jöhetnek közbe rendkívüli események, melyek szükségessé tehetik azt, hogy az országgyűlés nyáron át is együtt legyen. De első sorban mindenesetre elrendeli a törvény azt, hogy az országgyűlés akként hívassék össze, hogy a téli hónapokban ülésezzen. Tehát ha világosan nincs is elrendelve az, hogy a választások nyáron tartassanak meg, de az mindenesetre ki van zárva a törvény szelleme által, hogy a választások télen tartassanak meg, miután épen erre az időre van elrendelve az országgyűlés ülésezése. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kétséget nem szenved, t. ház, hogy itt világos erőszakkal állunk szemben. Nem tehetünk ellene semmit. Természetes, ha ő Felsége elfogadja a ministertanácsnak előterjesztését, az előtt meg kell hajolnunk; mert hiszen azzal együttért mindenki, hogy a koronának teljes joga van az országgyűlést feloszlatni. De hogy vájjon jó szolgálalot tesznek-e a királynak azzal, hogy oly lépésre bírják, mely a törvény betűjébe nem ütközik ugyan, de az alkotmányos foga lommal, eljárással nem egyezik meg, a felett bírálatot mondani nem az én feladatom. (Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Egyre előre is figyelmeztetem a t. kormányt — nem tudom, leszek-e én abban a helyzetben, hogy magam emlékeztessem rá — meg fognak arról emlékezni, hogy nemcsak hogy nem nyert semmit, hanem azzal az új parlamenttel, a melyet magának össze fog állítani, nagyon, de nagyon gyöngíteni fogja állását. (Helyeslés a balés szélső bal felől.) Ne méltóztassanak elfeledni, hogy az a parlament, mely ide fog jönni, az az ellenzék, mely egybe fog gyűlni, mert remélem, hogy az csak nem fog sikerülni a kormánynak, minden kiirtási vágyának daczára, hogy az egész ellenzéket elpusztítsa, (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) kötelességszerűleg erélyesen felelősségre fogja vonni a kormányt azért, a mit tett és hogyha találkozott a ministerelnök úr ebben a parlamentben nehézségek-