Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-584

51 f 684, ersséges ülés 1891. deciember 28-án, szerdán. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az egyik. Szerintem emberietlenség, kegyetlenség a választásokat olyan időre kitűzni, a melyben tulajdonképen előre tudjuk, hogy a választások nagy részben nem is fognak megtartathatni, illetőleg a választók nem lesznek abban a hely­zetben, hogy a választói székhelyre mehessenek, mert hiszen tudjuk, hogy még olyan városok közt is, a melyek direct vasúti összeköttetéssel bírnak, akárhányszor előfordul tél idején, hogy a közlekedés egy-két-három napra megszakad. Hát még olyan vidéki kerületekben, a milyenekre Irányi Dániel t. barátom hivatkozott s a melyek számosan vannak az országban, a hol folyók metszenek át egyes választókerületeket, úgy, hogy egyik részük nem is közlekedhetik a másikkal. Hiszen ez a választói jog világos megsemmisí­tése, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) nem is szólva arról, hogy a jelöltek nagy számának, különösen a korosabbaknak, physice lehetetlenné teszik, hogy választóikkal érintkezzenek, hogy programmjukat kifejtsék. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De van egy más kérdés. Beöthy Ákos t. képviselőtársam igen helye­sen reámutatott arra a nem is törvénytelenségre most már, de mégis alkotmánytalanságra, hogy a költségvetés megszavazása előtt akarja a kormány az országgyűlést feloszlatni. Igaz, hogy 1867-ben a kormánynak ejíyik legsürgősebb dolga volt — és ez nem is egyik legutolsó bűne — eltörülni az 1848 : IV. tcz. 6. §-át, a mely­ben világosan ki volt mondva, hogy az évi költségvetés megszavazása előtt az országgyűlést feloszlatni nem szabad. De az is igaz, hogy 25 esztendő alatt egyetlenegy kormánynak sem jutott eszébe a korona ezen praerogativajával visszaélni. Az első a t. ministerelnök úr, a ki teszi. (Zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) B. Kaas Ivor: Mit várhatunk még tőle, ha többsége lesz! (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: Hivatkozhatom Európának akárhány államára, a hol törvénybe iktatva csakugyan nicsen, a mint ninesen mostani tör­vényünkbe sem beiktatva, hogy az évi költség­vetés megszavazása előtt nem szabad az orszá­gyfílést, feloszlatni; de minden országban világ szerte ezt olyan magától értetődő alkotmányos fogalomnak tekintik, hogy nem is tartották szükségesnek beiktatni és csak rendkívüli ese­tekben, úgy tudom, csakis háború közbejötte alkalmával tettek kivételt egy pár országban. De tovább megyek. Merem állítani, hogy a mit a t. kormány bejelentett, az egyenesen törvényeinkbe ütközik, (Halijuk! Halljuk! a bal­és szélső baloldalon.) fennálló törvényeinkbe üt­közik; ha nem is egészen betű szerint, de a törvény értelme, szándéka szerint ezt nem csele­kedheti a kormány. Az 1848 : IV. tcz. 1. §-a így hangzik: »Áz országgyűlés jövendőben évenkint és pedig Pes­ten tartván üléseit, évenkinti ülésére az ország rendéit ő Felsége minden évben és a mennyire a körülmények engedik, a téli napokra hívandja össze.« Méltóztassanak jól megfontolni eme szava­kat és azok értelmét, mely azokban rejlik. A törvény tehát világosan kimondja, hogy az országgyűlés üléseit kell, hogy lehetőleg a téli hónapokban tartsa. Mit jelent ez a »lehetőleg« ? Azt, hogy jöhetnek közbe rendkívüli események, melyek szükségessé tehetik azt, hogy az ország­gyűlés nyáron át is együtt legyen. De első sorban mindenesetre elrendeli a törvény azt, hogy az országgyűlés akként hívassék össze, hogy a téli hónapokban ülésezzen. Tehát ha világosan nincs is elrendelve az, hogy a válasz­tások nyáron tartassanak meg, de az minden­esetre ki van zárva a törvény szelleme által, hogy a választások télen tartassanak meg, miután épen erre az időre van elrendelve az országgyűlés ülésezése. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kétséget nem szenved, t. ház, hogy itt világos erőszakkal állunk szemben. Nem tehe­tünk ellene semmit. Természetes, ha ő Felsége elfogadja a ministertanácsnak előterjesztését, az előtt meg kell hajolnunk; mert hiszen azzal együttért mindenki, hogy a koronának teljes joga van az országgyűlést feloszlatni. De hogy vájjon jó szolgálalot tesznek-e a királynak azzal, hogy oly lépésre bírják, mely a törvény betűjébe nem ütközik ugyan, de az alkotmányos foga lommal, eljárással nem egyezik meg, a felett bírálatot mondani nem az én feladatom. (Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Egyre előre is figyelmeztetem a t. kormányt — nem tudom, leszek-e én abban a helyzetben, hogy magam emlékeztessem rá — meg fognak arról emlékezni, hogy nemcsak hogy nem nyert semmit, hanem azzal az új parlamenttel, a me­lyet magának össze fog állítani, nagyon, de nagyon gyöngíteni fogja állását. (Helyeslés a bal­és szélső bal felől.) Ne méltóztassanak elfeledni, hogy az a parlament, mely ide fog jönni, az az ellenzék, mely egybe fog gyűlni, mert remélem, hogy az csak nem fog sikerülni a kormánynak, minden kiirtási vágyának daczára, hogy az egész ellenzéket elpusztítsa, (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) kötelességszerűleg erélyesen felelősségre fogja vonni a kormányt azért, a mit tett és hogyha találkozott a minis­terelnök úr ebben a parlamentben nehézségek-

Next

/
Thumbnails
Contents