Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-581

581. ör»rógos fllés 199Í deezemfeer 19-én, ssomfosten. 455 ez által legalább annyit nyer, mint az iparezikkeket szállító Németbirodalom és sokkal nagyobb veszélynek volna ezen kölcsönösség kikötése nélkül kitéve, mint az, mert a vasúti tarifa-politika útján a szerződésekben foglalt összes kedvezményeket nemcsak most, hanem jövőre is nyersterményeink számára teljesen iilusoriusokká lehetne tenni. Ily körülmények közt azt hiszem, hogy egyáltalában nem volt ok arra, hogy a német birodalmi gyűlésen gyanúsíttassék Magyarország nak szerződési hűsége, (Helyeslés bal felöl.) hiszen arra mindig mindenki számíthat általában, ha annak megtartása áldozatba kerül is, most pedig még érdekünkben sem áll, hogy azt megszegni Törekedjünk. Ezen előterjesztéseknek tehát nem azon közvetlen haszon miatt tulajdonítok nagy közgazdasági jelentőséget, a melyet az országnak most hamarjában fognak szerezni, hanem azon távolabbi előnyökért, a melyekre nézetem szerint kisebb, vagy nagyobb mértékben, de csaknem biztosan lehet számítani. A közgazdasági jelentőségnél azonban, felfogásom szerint, nagyobb ezen előterjesztések politikai jelentősége. Teljesen igaza volt Bismarck herezegnek, midőn azt mondotta, hogy nem szükséges, hogy a politikai szövetségesek gazdaságilag is szövetkezzenek egymással; igaza volt, mert hiszen a legközelebbi múlt ezt bebizonyította. De abban már egyáltalában nem volt igaza, hogy a gazdasági szövetség árthatna a politikainak. Ellenkezőleg, az csak megerősítheti ez utóbbit. A népek ép úgy, mint az egyének mindenféle félreértések következtében keletkező áramlatoknak lehetnek kitéve, a népeknél nagyon veszélyes dolog ezen felííl az az aberratio, a melybe az élükön álló államférfiak eshetnek. Az ily félreértések alapján keletkezett áramlatok és az államférfiak aberratioja esetleg próbára tehetik a politikai szövetség szilárdsá gát, a magasabb és műveltebb rétegek körében azoknak talán nincs talaja, de az alsóbb osztályok körében bizonyos mozgalmat és elkedvetlenedett, elhidegűlést idéz elő, a mi szintén nem kívánatos. Mind ennek útját állja az, ha mi gazdaságilag is benső viszonyban élünk politikai szövetséges társainkkal, mert akkor mindegyik éreztetni fogja a másikkal, hogy az ő boldogulása a másiknak is gyarapodását, jelenti és hogy a másiknak erősödése az ő hatalmának növekedését és gyarapodását is képezi. (Helyeslés.) Lehetetlen, hogy az ilyen kölcsönös jóakarat mindennap észlelt jelenségei igazán meg ne kössék — mint/-a birodalmi cancellár NémeTörszágban mondta —- nemcsak a nemzeteket képviselő kormányok, hanem a népek szívei közt is a nem jogilag, de tényleg felbonthatatlan kapcsolatot. (Tetszés.) Ezen kivííi, t ház, még egy irányban lehet politikai jelentősége ezen előterjesztéseknek és pedig a keleti államok irányában. Most már lehetetlen, hogy a keleti államok a mi fejünk fölött kössenek a nyugoti államokkal kereskedelmi szerződéseket. Ha pedig a mi gazdasági érdekkörünkben vannak, akkor a keleti államokkal szemben is bizonyos mértékben ugyanaz a hatás fogja magát éreztetni, melyet az előbb vázoltam Mert ma nemcsak az egyénnél, hanem a nemzeteknél is ;i megélhetés a döntő mozzanat, azért remélem, hogy ezen úton fogjuk elérhetni lassankint azt, a mit Deák Ferencz annak idején jósolt, hogy valamint a biblia és imádságos könyv nem választja el az embereket egymástól, úgy el fog jönni az idő, midőn a szótár és a grammatika sem fogja őket elválasztani, mert a megélhetés súlyosan nehezedvén minden egyénre és államra, első sorban ennek parancsait é* követelményeit lesznek kénytelenek szemük előtt tartani. (Tetszés.) Mindezek folytán, t. ház, én az előttünk fekvő előterjesztéseket közgazdasági és politikai szempontokból egyaránt előnyöseknek tartom magunkra nézve. Azt hiszem, hogy e hónap 6-dik napja nagy históriai dátum, melynek jelentőségéből bármit is levonni, legalább én a magam részéről, még ezen a helyen sem tartom feladatomnak, mert arról vagyok meggyőződve hogy az igazságnak őszinte és útógondolat nélkül történő elismerése minden álláspontnak nem gyöngítésére, hanem erősítésére vezet. (Élénk helyeslés.) ilyen felfogástól lévén áthatva, a magam és igen tisztelt elvbarátaim nevében kijelentem, hogy az előttünk fekvő előterjesztéseket általánosságban és, miután természetüknél fogva azokat módosítani nem lehet, részleteikben is elfogadom. (Általános élénk helyeslés.) Dárdai Sándor jegyző: Mudrony Soma! Mudrony Soma: T. képviselőház! Ily nagyfontosságú ügyben, a mely — mint az előttem szólott t. képviselő úr, valamint a közgazdasági bizottság előadója kifejtette „— kihat közgazdasági életünk minden ágára, irányt fog adni termelésünk minden ágának évtizedekre, a mely valóságos forduló pontot képez közgazdasági politikánkban s a mint a t. előadó úr is kifejtette, egy új közgazdasági aera alapját veti meg: ily nagyfontosságú ügyben én a magam részéről nem tartom elégségesnek azt, hogy egyszerűen kinyilatkoztassam, vájjon elfogadom-e vagy nem, hanem szükségesnek tartom, hogy egé-zen tiszta világításba helyezzem álláspontomat s egyszersmind a kormány álláspontját is, hogy az minden irányban objectiv kritika tárgya lehessen. (Halljuk! Halljuk!)