Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-580

442 580. országos ülés 181)1. deczember 18-án, pénteken. Miklós, Bárczay Gyula, Beles János, Belitská Béni, Benedek Elek, Beniczky Árpád, Beniczky Miksa, Benkő Sándor, Beöthy Algernon, Beöthy László, Berger Ignácz, gr. Bethlen Ödön, Boda Vimos, Boér Antal, Bohus Lászlő, Bokros Elek, Bolgár Ferencz, Bonczn Miklós, Bornemisza Ádám, Bornemi<zn István, b. Bornemisza Károly, Boros Béni, Bossányi László, Bnlöny Ödön, Csajkos Gyula, C-atár Zsigmond, Gsávolszky JMJOS, Gzirer Ákos, Dániel Ernő, Dániel Márton, Dániel Pál, Detrich Pé'er, Dégen Gusztáv, Dörr Soma, Eitner Sándor, Eötvös Károly, Ertsey Géza, gr. Esterházy Kálmán, Fa.ck't Károly, Fejér Miklós, Fenyvessy Ferencz, Fernbach Antal, Feszty Adolf, Filtsch József, Földvári; Elemér. Elnök: T. ház! A szavazatok összeszámíttatván, kitűnt, hogy 413 magyarországi képviselő közül — minthogy a horvát képviselő urak e kérdésben nem szavaztak — elnök nem szavazott, igen-nel szavazott 119, nem-mel 70, távol volt 223. E szerint a szakasz, szemben a kikagyatási indítványnyal, 49 szótöbbséggel elfogadtatott. Következik a szavazás folytatása. Az első bekezdés nem tárnadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége által elfogadtatik. A második bekezdés helyett Komlóssy Ferenez és Hock János képviselő urak új bekezdést hoztak javaslatba. E szerint az első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a második bekezdést változatlanul a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? Ha az elfogadtatik, mindkét módosítvány elesik. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a, második bekezdést a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem"? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő lírákat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felálkni. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a második bekezdést és így ágy Komlóssy Ferencz, mint Hock János képviselő urak módosítványa elesett. Következik a 11. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a u. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 12.§-t). Madarász József jegyző; Kemény Pál! Kemény Pál: T. ház! Az igen t. cultusminister úr előbbi felszólalásában elismerte, hogy a most már elfogadott 10. §-szal a szülőkre újabb teher rovatik. Ez a szülők vállaira nehezedő újabb teher különösen azért fontos, mert épen azon szülők érzik a csekély összegnek is súlyát, a kik az igazságtalan tanügyi megadóztatással — a párbér kérdését értem — aránytalanul nagy mértékben vannak megterhelve. Megragadom az alkalmat, hogy a t. eultusminister úrnak mindenre kiterjedő figyelmét felhívjam a párbér kérdésének rendezetlenségére és arra, bog}

7 Magyarországon a eultusadó a szegény emberekre a legigazságtalanabbúl van kiróva. De nem ez tnlajdonképeni czélja felszólalásomnak, hanem a 12. §., mely a Í0. §-ban megszavazott 15 krajczáros tótelek beszedésére vonatkozik. Ez a 12. §. azonban oly szerencsétlenül oldja, meg a kérdést, hogy nem hiszem, tesz-e majd annyi hasznot a közoktatási ügynek, mint a mennyi kárt okvetlenül okozni fog. E szakaszban fontos magánjogi és büntetőjogi kérdések foglaltatnak ós érintve van benne egy önkormányzati testűlet: az iskolaszék, a mely eddig önzetlen hazafiságból s a tanügy iránt való lelkesedésből állott a közoktatási ügy szolgálatában. Ma pedig első sorban kimondják a magánjogi szavatosságot az iskolaszékre, másod sorban pedig kimondják a büntetést, elrendelve, hogy ha, a szülőktől e 15 krajczáros tételek kellő időben nem folynának be, az iskolaszék a szavatosságon felííl a közigazgatási bizottság által pénzbüntetéssel is sújtható. Meg vagyok róla győződve, hogy az iskolaszók jelenlegi tagjai, hallva a törvény e rendelkezését, vissza fognak vonulni e térről és ez által csak a közoktatás ügye fog szenvedni. De kivihetetlen e szakasz sok helyen, mert a t. miuister ilr úgy contemplálja a dolgot, hogy Magyarországon mindenütt van iskolaszék, periig igen sok helyütt nincs és ha van is, egyes helyeken az iskolák vagyonkezelésével nem foglalkozik és csak az ellenőrzés gyakorlására szorítkozik. Azokra mondani ki a vagyoni felelősséget, a kik az iskolaügyek vagyoni viszonyaival nem foglalkoznak, szerintem képtelenség. Szerény nézetem szerint e rendelkezés teljesen fölösleges is, mert hogyha egyszerűen meghagyjuk az iskolaszékeknél a felelősséget, megmarad a községi elöljáróságoknak az a kötelezettsége, mely őket mint községi bírósági közegeket kötelezi. Nincs tehát szükség sem az iskolaszékek, sem a községi elöljáróságok külön megbírságolására, mert ha az a községi hatóság nem teljesíti kötelezettségét, majd el fog vele bánni a fegyelmi hatóság. Epén e szempontból bátor vagyok egy módosítványt benyújtani e szakászhoz, a mely szerint a 12. §. ama szavai: »saját szavatosságuk medetU kihagyassanak és egyúttal hagyassák ki a harmadik bekezdés három sora is, mely tárgytalanná válik. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa): »& 12. §. negyedik sorának azou része »saját szavatosságok mellett«, úgy ezen törvényszakasz utolsó három sora hagyassék«. Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Azt hiszem, hogy