Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-573

im S?S. orsisásros ttté.i lSftl. deeKembeí ?-éu, hétfőn. kiállíttassák. Megjegyzem, t. ház, hogy — ámbár az 1889 : VI. tez. 14. §-a azt mondja, hogy az újonczjutalék kiállítása mindig ;izon számarány ezerint történjék, mely az utolsó népszámlálás adataiból kitűnik, mégis ebben az évben még nem volt lehetséges az 1890. deczember 31-én megejtett népszámlálás alapján ezen számot a törvényjavaslatba beilleszteni, azon egyszerű oknál fogva, mert az Ausztriában foganatosított népszámlálás eredményei és az adatok még nem állnak rendelkezésünkre és csakis februárban lesznek rendelkezésre bocsáthatók. így tehát ebben az évben az ujoncz-létszám ugyanazon számban lesz felveendő, mint tavaly, tudniillik, a mint szerencsém volt felemlíteni: a közös hadseregnél 42.711, a honvédség részére pedig 12.500 főben. A törvényjavaslat továbbá rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az 1892-ik évben az 1871., 1870. és 1869. években született hadkötelesek korosztályai hivassanak fel, továbbá, hogy az általános sorozás az 1892. évi márczius 1-étől április 30-ig terjedő időszakban foganatosíttassák. Miután mindezen intézkedések teljesen megfelelnek az 1889 : VI. törvényczikknek, a magam részéről ajánlom a véderő-bizottság nevében ezen törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés jobb felöl.) Ezen törvényjavaslattal kapcsolatban a honvédelmi minister űr a t. háznak egy határozata alapján benyújtotta azon jelentését, mely a közös hadseregbeli és a honvédségbeli egyéves önkéntesek tiszti vizsgáinak eredményére vonatkozik az 1890/91. évben. Ez a jelentés kimerítő adatokat tartalmaz mindazon kérdő pontokra nézve, melyek az említett határozatban foglaltatnak. Kitűnik a jelentésből, hogy az 1890/91-ik évben az egyévi önkéntesi szolgálat után hivatva volt a tiszti vizsgát letenni 966 önkéntes a közös hadseregnél. Ebből letette a vizsgát: 782, a vizsgánál vissza vettetett: 131, a vizsgát betegség miatt nem tette le: 14, ünként visszalépett: 38. A harmadik kérdőpontra nézve, hogy tudniillik a megbukottak közül az egyéves önkéntesek elméleti oktatásában a második szolgálati évben is részt vehetnek-e és ha igen, mennyi önkéntes vett abban részt, az a válasz adatik, hogy a visszavetett 131 önkéntes közül 117-nek, tehát 89%-nak adatott engedély arra, hogy a második évben is hallgathassák a tisztképző iskolát. Itt javulás mutatkozik, a menynyiben ez tavaly csak 70%-nak volt megengedve. A határozat negyedik pontjára, vagyis hogy nem megfelelő magaviselet miatt, betegség vagy egyéb okok következtében hányan nem bocsáttattak vizsgára, az a válasz, hogy az összes önkéntesek vizsgára bocsáttattak, egynek kivételével, a kiről a jelentésben az foglaltatik, hogy fogságban vau, ez azonban tévedésen alapul és azért van szerencsém ezt oda reetificálni, hogy az az egy önkéntes, a ki állítólag fogságban volt és ezért nem bocsáttatott vizsgára, mint családfentartó mentetett fel a szolgálat alól. A határozatnak ötödik pontja kérdést foglal magában, hogy a közös hadseregnél és a honvédségnél a második évben szolgáló egyéves önkéntesek közül hány jelentkezett tiszti vizsgára? Erre a válasz az, hogy a közös hadseregbeli 114 önkéntes közül a második év végén tiszti vizsgára jelentkezett 86, tehát az összes a második évben szolgáltak 78°/»-a, Ezen 86 közül letette a tiszti vizsgát 49, vagyis 58% s viwszavettetett 37. A honvédségnél szolgált összesen 159 önkéntes a ezek közül letette a tiszti vizsgát 150, tehát 94%. Hét a vizsgán visszavette tett, kettő pedig- betegség miatt le nem tette a vizsgát. A második ével szolgált honvédönkéntesek közül mind a három letette a tiszti vizsgát a második év végén. Ezen adatokból, t. képviselőház, két körülmény constatálható. Az egyik az, hogy azon kedvező eredmény, a mely az új védtörvény hatása alatt a tiszti vizsgák eredménye tárgyában eléretett és tavaly ki lett mutatva, az idén is teljes mértékben előállott; a második pedig

5 az, hogy a második évet szolgált egyéves önkéntesek közül is csaknem a fele letette a tiszti vizsgát. Azt hiszem, hogy ezek mind megnyugtató eredményként constatálhatók és annak következtében, miután a jelentés a szükséges felvilágosításokat megadja, ajánlom a t. háznak, hogy ezen jelentés tudomásul vétessék. (Helyeslés jobb felöl.) Nagy István jegyző: Tóth Ernő! Tóth Ernő: T. ház! A függetlenségi és 48-as párt megbízásából vau szerencsém ezennel kijelenteni, hogy a párt a ház asztalán fekvő ujonczozási törvényjavaslatnak a közös hadsereg jutalékára vonatkozó részét el nem fogadhatja. Nem szavazhatunk meg a közös hadsereg részére ujoncziutalékot, mert a közös hadseregintézménye Magyarország államiságának egyenes negatioja. (tfgy van! a szélső baloldalon.) Egy ország, r. ház, a mely az önálló állam leglényegesebb és legtöbb orgánumával és az államhatalom legfőbb kifejezőjével, hadsereggel nem rendelkezik, nem önálló állam (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) ha önállósága törvényben akár ezerszer ki van is mondva. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De nem fogadhatjuk el, t. ház, a törvényjavaslatnak a közös hadsereg tíjonczjutalékára vonatkozó részét, mert ez és a közös hadsereg intézménye ellenkezik az 1867 : XII. t.czikkel, a kiegyezési törvénynyel is. Az 1867 : XII. tez. 11., illetőleg 12. §-a csakis a magyar hadsereg kiegészítéséről tud valamit, de közöí had-