Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-568

m &6& orsäágos Illés 189Í, november Mn, esütgríököit. Én pedig azt mondom: igenis lehet e mellett helyes pénzügyi politikát követni. De ezzel sem kívánok foglalkozni. Arra pedig, vájjon csak pénzügyi technika-e, a mit mi követünk, vagy valódi pénzügyi politika, engedjen meg egy megjegyzést a t. képviselő úr: azt, hogy ez a pénzügyi technika mellőzhetetlen előfeltételét képezi a helyes pénzügyi politikának; s e mai felszólalásával legalább is e helyes pénzügyi technikának nem sok bizonyítékát szolgáltatta. (Tetszés jobb felől.) A magam részéről is kérem ;i t. házat, hogy az előterjesztett határozati javaslatokat elfogadva, a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék (Élénk helyeslés és tetszés jobb felől.) Baross Gábor kereskedelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Csakúgy pár rövid szóval akarok felelni Beöthy Ákos t. képviselő úrnak, a mennyiben egyik kérdése a vasúti kamatbiztosítás alapján előállott előjegyzésekre vonatkozik. A képviselő úr az általános kimutatásból felolvasta, mennyi szerepel e ezímen az állami követelések közt tőkében és kamatban; és felvilágosítást kívánt az iránt, niikép állhat ez az összeg elő, minthogy tudomása szerint egy némely vasút államosítva van. Hát, t. ház, azon összegek részletezése szempontjából felhozom, hogy az első füzet a következő kamatbiztosítást élvezett vasutakról szól: a pées-barcsi, a kassa-oderbergi, az arad-temesvári és a magyar északkeleti vasútról. E négy vasút szerepel még 1890-ben e ezímen. A magyar északkeleti vasút 1890-ben álíamosíttatott és a törvényhozási intézkedések következtében az 1890. év végéig úgy kezeltetett, a mint régebben: tehát kainatbiztosítási előlegeinek kérdése még bevehető nem volt az 1890-iki zárszámadásba. A pées-barcsi vasút meg van még ma is, a kassa-oderbergi s az arad-temesvári szintén; így tehát ezeknek ügye csak a jövő évben lesz rendezhető. E szerint az első füzet részletezése egyenként szabja meg azon Összegeket, melyeknek sommázatát a t. képviselő úr fölolvasni méltóztatott. Ezek felvilágosításaim a képviselő úr kérdéseire, (Helyeslés jobb felől.) Herman Ottó: T. ház! Egészen röviden, tisztán csak a halasztási indítványhoz kívánok néhány szóval hozzájárulni. Ezt is leginkább azon okból teszem, mert a t. pénziigyininister úr érvei közt azt hozta fel, hogy a ház tagjai az évnegyedes kimutatásokat megkapták. Eu azt hiszem, a tisztelt pénzügyminister úr mégis igazat fog nekem adni, hogy különösen pénz ügyi dolgokban az évnegyedes kimutatások igenis felvilágosítják a helyzetet az évnegyedek végén, de nem alkalmasak arra, hogy egyenként nyújtsanak egyszersmind az egész zárszámadásra nézve világos és félreért hetién képet. En, t. ház, a zárszámadás komoly tárgyalását óhajtom és épen azért pártolom az elhalasztási indítványt s azt hiszem : nemcsak a képviselők érdekében áll, hogy adassék meg a halasztás, hogy e fontos dolgot tanulmányozzák, hanem legelső sorban a kormánynak áll ez érdekében ; mert hiszen nem oly régi idő, midőn a zárszámadások a leghatározottabb ellentétben álltak a pénzügyministeri resuméval és fel van keltve az országban az irreális pénzügyi politika iránti gyanú. Tehát első sorban a t. kormánynak áll érdekében, hogy itt a zárszámadások nem egyes töredékekben, félévi vagy negyedévi kimutatások alapján, hanem egész összességükben komolyan tárgyaltassanak. Azért is óhajtom ezt még különösen, mert — mint Beöthy Ákos t. képviselő úr rá is mutatott — a jelentésben oly csengő és rózsás frázisok foglaltatnak, a melyekben az ellenzéki képviselők, kik komolyan akarnak ellenőrizni, csakugyan nem nyugodhatnak meg. Én tehát hozzájárulok a halasztási indítványhoz. Hogy a zárszámadások tárgyalása a delegatio utánra halasztassék-e, arra

5 nem helyezek semmi súlyt, mert én a delegatiot a ház oly bizottságának tekintem, a mely midőn a ház előtt fontos tárgyak feküsznek, azoknak tárgyalását meg nem akaszthatja. Ugyanezen okokból pártolom a halasztási indítványt, kérvén a t. kormányt, hogy megfelelő időt engedjen nekünk a zárszámadások komoly tanulmányozására, mert minden adatokat egybevetni, fontolóra venni ily rövid idő alatt physicai lehetetlenség- különöseit akkor, ha a ház tagjainak egyebekkel is kötelesség-e foglalkozni épen törvényhozási szempontból. En tehát ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a halasztási indítványt elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister úr kíván szólni. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Kénytelen vagyok Herman Ottó t. képviselő úr megjegyzéseire néhány észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Úgy látszik, a t. képviselőtársam még mindig azon az álláspontom van, mintha itt csak évnegyedes kimutatások alapján hozna a ház határozatot. Bocsánatot kérek, nemcsak évnegyedes kezelési kimutatásokat terjeszt elő a kormány, melyek a bevételeket és kiadásokat feltüntetik ; hanem az államszámvevőszék minden előforduló hiteltúllépésrőí, előirányzat nélküli kiadásról, törvényben meg nem engedett átruházásról tesz évnegyedenként és évenkéut jelentést: ez a zárszámadási bizottságban tár-