Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-568

264 SOS. orw&fos ülés 1891. november 5-éu, csatSrtÖkM. képesek nyújtani. Akkor tehát, a mikor a t. ház évnegyedenkint foglalkozik e zárszámadási eredményekkel: mikor, hogy másra ne utaljak, alig néhány hete, itt az ellen merült fel panasz, hogy ne foglalkozzunk ennyire e kérdésekkel, felesleges a házat minden negyedévben ennyire fárasztani és határozatokat provoéálni: akkor azt hiszem, nem lehet azt az ellenvetést tenni hogy a zárszámadási eredményeket rögtönösen kívánjuk a ház elé terjeszteni azért, hogy a felmentést hamarosan kieszközöljük. Igaz, hogy a zárszámadási bizottság jelentése csak az utóbbi napokban osztatott ki, de azt hiszem, hogy azt azok, a kik komolyan akartak vele foglalkozni, megkaphatták, mert a múlt hetekben megmondatott, hogy a napokban napirendre fognak kerülni: tehát mondom, ezen forrásokat bárki megkaphatta. De akku . a mikor az egész kezelés menetéről hónapok előtt azon jelentésben, a melyet e tekintetben a ház elé terjesztettem, a legalaposabb tájékozást nyújtottam: azt hiszem, nem lehet minket azon váddal illetni, hogy elhamarkodva akarunk a kérdés tárgyalásába belemenni. (Helyeslés jobb felől.) A mi Beöthy Ákos t. képviselő urnak hozzám intézett kérdéseit illeti, bocsánatot kérek, de azt hiszem, ő nem foglalkozott az utóbbi időben zárszámadásaink berendezésével, mert különben ezen kérdések nagy része elmaradt volna. Minden kereskedőnél, t. ház és a mi háztartásunknál is, nagyon természetesen kétféle mérleg van. Az egyik az előírási mérleg, a másik a lerovási, azaz a tényleges mérleg. Ez van a mi zárszámadásunkban is keresztűlvive. Egyrészt költségeinknél a kiadásoknak utalványa képezi az összehasonlítást és ez okozza a t. képviselő úr által nem értett egyik tényezőt, hogy t. i. az 33 milliónyi fölösleget matat fel az előirányzathoz képest: másrészt pedig a tényleges pénzbevételek és kiadások — hogy kerek összegben szóljak — 32 milliónyi fölösleget mutatnak fel. De miután ebben benne van az átfutó kezelés, ha ezt kihasítjuk és azt kérdezzük, vájjon bevételi forrásainkból menynyire teljesítettük kiadásainkat: akkor a zárszámadási bizottság jelentésének 11 -ik lapja tünteti fel, hogy az előírásnál 27 millió lerová sánáí 28 millió fölösleg mutatkozik. De még ennél is szigorúbb, a lehető legszigorúbb összehasonlítást tettem exposémban, midőn egyrészt összehasonlítottam az utalványt a tényleges pénzbevétellel: és azt mondtam, ha még ezen a legrigorosusabb adatok helyett, mert nem egyenlő alapon történik az összehasonlítás, más módon vonnám le a következtetést, akkor is hét és fél millió fölösleg mutatkozik. Ha már most a t. képviselő úr azt kérdi tőlem, mi tehát az az összeg, a mi a pénzügyminister rendelkezésére áll, akkor arra megadja neki a választ a zárszámadási jelentés 11-ik lapján foglalt azon jelentés, hogy miután bevételi forrásainkból a szükségleteket fedezzük, marad 28 millió frt fölösleg; ez lenne az az összeg, a melynek hováfordítása iránt a törvényhozásnak intézkednie kell. (Helyeslés a jobb felöl.) A képviselő úr azt mondja, ő hiába kereste az 1892-ik évi költség előirányzatban azt, hogy mire fordítjuk mi ezt az összeget? Az igaz, az 1892-ikiben hiába kereste; de ha a kérdéssel behatóbban foglalkozott volna, megtalálta volna az 1891-ik évi költségvetésben, mert ott méltóztatik látni, ezen összeg jelentékeny részét az államadósságok apasztására fordítottuk; és itt államadósságok alatt nem azt a hét és fél milliónyi összeget értem, melyet minden törlesztési rentének kibocsátása nélkül törlesztettünk 1890 ben saját rendes bevételeinkből : hanem értem azt a másik hét millió frtot, a meíylyel a kincstári utalványokat apasztottuk. A másikra vonatkozólag nem a zárszámadásokban — mert nem itten lenne helyén — hanem exposémben jeleztem a t. háznak, hogy az elért jövedelmi fölöslegeket, miután azokat nem tartom olyanoknak, a melyeket ilyen méretékben jövőre is el fogunk érni, nem kívánnám külön intézkedés tárgyává tenni, hanem a pénztári készlet szaporítására kívánnám felhasználni azért, hogy más, nagyobb pénzügyi műveletek foganatosíttathassanak. A mint már is jeleztem, nagy összeget kell készenlétben tartanunk, hogy a valuta rendezése megkezdhető és sikeresen keresztülvihető legyen. (Élénk helyeslés jobb felől) Ezek azok, a miket a t. képviselő úrnak erre vonatkozólag megjegyezni kívántam, ha nem ismeri ki magát a tekintetben, hogy tulajdonképen itt mi a költségvetés Ezzel kapcsolatosan még egy másik megjegyzésére is reflectálnom kell és ez az, hogy nem tekintheti az államháztartás viszonyait consolidáltaknak azért, mert az előirányzathoz képest ágy a kiadásoknál, mint a bevételeknél óriási eltérést mutat fel a zárszámadás. Bocsánatot kérek, a képviselő úr akkor consolidáltaknak tarthatná az államháztartás viszonyait, ha nem oly kedvező fölösleg-eredménynyel találkoznék? Hiszen természetes, ha nagyobb a bevétel, a kiadásoknál is nagyobb eltérésnek kell lenni az előirányzathoz képest; miután ezen bevételek jelentékeny része olyan üzemi természetű, a melynél a nagyobb bevétel nagyobb kiadással is jár, avval közvejlen összeköttetésben van; de még a közszolgáltatások terén is kétségtelen levén, hogy a nagyobb bevételek ! előállítása nagyobb kiadásokat involváh nagyon természetes, ha ily nagymérvű eltérések van! nak az előirányzathoz képest és a bevételek