Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-560

560. országos ülés 1891, október 17-én, szombaton. j |Q En, t. ház, semmi bajt nem látok abban, ha az ellenzéki pártok mindegyike, mely a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetik s a kormány képességét is kétségbe vonja, megfeszíti erejét ezen kormány és ezen párt megbuktatására. Ez természetes. De midőn szövetségre lép, egy dolgot minden esetre tudnia kell: azt, hogy három különböző ellenzéki árnyalat van. Ha már most arra szövetkeznek, hogy politikai sikert érjenek el s hogy a kormányt és pártját mellőzzék, a mihez joguk van, azt hiszem, egy dologgal mégis csak szükséges, hogy tisztában legyenek és ez az, hogy a három különböző programm s a három különféle emberek közííl melyiket akarják ide helyezni, (Igaz! Úgy van! jobb felől.) hogy politikájuk következetes, indokolható és ne a tévedések s az utólagos kesergések politikája legyen. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Én ismerek coalitiokat, t. ház s nem is tartom azokat kizártaknak a politikai életből ; de akkor nemcsak egymás közt, hanem meg kell mondani a választók előtt is, a kiktől várják a szövetség támogatását, hogy melyik politikai elvet és irányt akarják tulajdonképen érvényre juttatni. B. Kaas Ivor : A melyet a választók többsége ide küld. Szilágyi Dezső igazságügyminister: De ha közösen akarnak szavazni, közösen akarnak eredményre jutni, akkor a választóknak is tudniok kell, hogy melyik politikai irány az, a melyet közösen támogatnak és minden erőlködésökkel érvényre juttatnak. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Felkiáltások bal felől: Ne gondoljon vele!) Egyáltalában ne méltóztassanak azt hinni, hogy én disvadeálni akarok, de ha ez a kérdés merül fel, akkor ezt igen természetesnek fogják találni, mivel csak ezen felvilágosítás után áll törekvés törekvéssel szemben és csak akkor van felvilágosítva a nemzet, hogy ítélhessen ezen itt is ajánlott coalitio értéke és helyessége felett. Ismerek én coalitionalis törekvéseket, helyeseket, de akkor egy coalitionalis kormányt kell az ügyek élére állítani coalitionalis programmal és akkor nyíltan meg kell mondani azoknak, a kik ily törekvéseket támogatnak, hogy mi az, a mit támogatnak. LukátS Gyula: 1878-ban is így paetált a minister úr ! Elnök: A képviselő úr nincs jogosítva feleselni. Csendet kérek. LukátS Gyula: Azon az oldalon mindig . . . (Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom! (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Lukáís Gyula: Köszönettel fogadom! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Egészen jogosult tehát, ha erről az oldalról ebben az irányban is kritika és tudakozódás történik nem azért, hogy beleavatkozzék ezen oldal, hanem csak azért, hogy ebben az irányban is teljes világosság deríttessék. Mi azonban, t. i. ez a kormány és ezen párt, nem azért, hogy a túlsó oldalon mi történik, vagy mi nem történik, hanem nyíltan hirdetett, minden alkalommal feltárt elveiből és meggyőződéséből — a mely egyedül képezi a megbízás alapját arra, hogy az ország üíryeit vigye — meríti eljárása irányadó szabályait. Ha kétségbe vonják képességét, gyanúsítják motívumait: illetékes bíróul nem politikai ellenfeleinket, hanem a nemzetet ismerjük el. Ez van hivatva dönteni és ha annak ad hitelt, a mit önök állítanak, és ha elfogadja azon erényi és képesítési bizonyítványt, a melyet ömuönmaguknak kiállítottak : akkor döntsön ellenünk ; ha pedig hitelt ad a határozott és nyílt fellépésnek, melyet mi minden körülmények közt tanúsítani fogunk még akkor is, mikor bizonyos nagyhangú jelszavaknak, vagy jogosulatlan várakozásoknak nem felelhetünk meg: akkor a nemzet ítélete fogja továbbra is az alapot szolgáltatni ügyeinek vezetésére (Helyeslés jobb felől.) Legyen szabad ez alkalommal azt is megmondani, hogy a puszta defensivára nem fogunk szorítkozni. (Élénk helyeslés jobb felől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Rég elmultak azok az idők, midőn azt lehetett képzelni, hogy azok a kik az ország kormányát, akár mint párt, akár mint kormány viszik felelősség mellett, minduntalan bocsánatot kérnek a túloldaltól, hogy létezni és akarni merészkednek. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Mi határozottan önállólag. mint meggyőződésünk szerint legjobbat képviseljük a saját politikánkat és nem kérünk ezért semmi elismerést és Iegkevésbbé kérünk azon kétes elismerésekből, a melyeknek czéljuk inkább az, hogy itt megbontást okozzanak, mintsem hogy igazságot szolgáltassanak (Élénk tetszés jobl felöl. Nagy eaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon) és méltóztassanak erről meggyőződve lenni, hogy ezen elismeréseket a saját értékük szerint ítéljük meg. Ajánlom a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobbóldalon. Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom: következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? Ha a törvényjavaslat elfogadtatik, akkor a két ellenindítvány elesik. Kérdem tehát elfogadja-e a ház a szőnye-