Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-560
118 &K0. országos ülés 1891. október 17-én, szombaton. tetszés a jobboldalon. Zajos ellenmondás és mozgás a baloldalon.) Én nagy véleménynyel vagyok t. képviselő úr aesthetikai érzéke felől és hiszem is, a mit mondott, hogy a harmóniában igaz, aesthetikai gyönyörűségét találja, hiszem is, tudom is. Hanem honnan jön az, t. ház, hogy politikai zenéjében időről-időre annyi dissonantia van? (Élénk derültség a jobboldalon.) Es minő alapon, minő vezérmotivum alapján lehet ezen dissonantiákat egymásba beolvasztani? Én azt hiszem, csak azon az alapon,, hogy akkor, a midőn képviselőtársam — a mihez joga van — mindinkább érvényesülő és sikerre törekvő befolyását arra való közelítéssel (a szélső baloldalra mutat.) véli elérni, akkor jön az egyik dissonantia; midőn pedig t. képviselőtársam erre (a jobboldalra mutat.) való közelítéssel véli elérni azt, jön a másik dissonantia. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A magyarázatot pedig az a vezérmotivum adja meg, hogy egyszer így, másszor amúgy gondolja érvényesülése iránt táplált reményének teljesülését. (Hosszan tartó élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondótok és mozgás a baloldalon.) Linder György : De nem hagyja el a pártot! Szilágyi Dezső igazságügyminister: De vegyük t. képviselőtársamnak egy más álláspontját, mely most eszembe jut, de hisz adandó alkalommal — tudom, szívesen látja — a többit is analysis alá fogjuk venni és ez az autonómia kérdésében való álláspontja-. (Halljuk! Halljuk!) Itt is dissonantiákat találunk. Midőn az volt az irány, hogy t. képviselőtársam erre (a jobboldalra mutat.) való közeledésével vélte a helyes politikai irányt felfedezni, akkor az autonómia iránt a függetlenségi párt szónokaival nagy vitába eredt. Gr. Apponyi Albert: Az iránt nem! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérem, úgy nyilatkozott t. képviselőtársam, hogy a függetlenségi párt által előtiintetett autonómia csak »úgynevezett autonómia«, hogy a függetlenségi párt álláspontja, mely annak egyik lényegét ezen idő alatt a választási rendszerben találta, az ál-autonomia, az »úgynevezett autonómia^, az feudalismus. Midőn pedig t. képviselőtársam az időközi jelenségeken okult, akkor Jászberényben megjelenve, úgy nyilatkozott, hogy ő igen sokat tanult, különösen az autonómia becsére nézve a függetlenségi párttól. (Derültség és tetszés a jobboldalon) Én nem mondom önöknek, hogy t. képviselőtársam tanulékonyságát rossz néven vegyék, de vannak jelek és tapasztalatok arra, hogy ő tanul és elfelejt. És azt is kijelenti t. képviselőtársam, hogy abból a vitából politikai hasznot is húz, mert nemcsak okult belőle, de már most az autonómiára nézve a jövő javaslat irányában — az autonómia iránt felvilágosodván — sokkal követelőbb lesz, valami egyebet fog tehát kívánni; vagy részben egyebet, mint a mivel megelégedett. És ha áll az, hogy arra a változásra azon okulásból jött, melyet a t függetlenségi párt előterjesztéseiből merített, akkor valószínűleg azon autonómiához, vagy annak valamely eleméhez fog közeledni, melyet méltóztatott akkor feudális autonómiának mondani. (Derültség a jobboldalon.) Igaz, hogy ezen dissonantiákban is meg tudnám találni a vezérmotivumot, meg tudnám találni abban az ellenvetésben, mely t. képviselőtársain ellen a függetlenségi párt részéről történt. Mert míg szíves volt ellenük felhozni azt, hogy az ő ttgynevezeít autonómiájuk erősen feudális jellegű, addig a függetlenségi párt azt mondta, ho<ry a képviselő úr autonómiája meg reactionarius. Ha már most kölcsönös okulás alapján közeledtek egymáshoz és ha mindkét állítás igaz, akkor a dissonantia valamely harmóniába talán összeolvad. (Élénk derültség és tetszés jobb felől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! B. Kaas Ivor t. képviselőtársam és gr. Apponyi Albert képviselőtársam is bizonyos védő és támadó állásba helyezkedtek, midőn azon szemrehányást vélték innen hallani, hogy a függetlenségi és 48-as párttal való szövetkezésük — időleges-e vagy állandó-e ? . . . Gr. Apponyi Albert: Arról nincs szó! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérem, Kaas t. képviselő úr úgy nyilatkozott . . . B. Kaas Ivor : Igenis, óhajtom, hogy állandó legyen! Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőtársam óhajtása iránt nem voltam tévedésben. Benedek Elek: A minister úr meg az »Egyetértés«-sel van pactumban. (Élénk derültség a bal- és a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Akármilyen bizoirvosan méltóztatik állítani az »Egyetértés«-sei való pactumot, abban egyetlen egy szemere sem foglaltatik a valóságnak és ha t. képviselőtársaim fel akarnak világosodni arról, mi az oka, hogy az »Egyetértés« bizonyos tartalmú czikkeket ír, az okokat azok tartalmából bátran megtudhatják. (Mozgás a balés szélső baloldalon.) Én részemről felvilágosítással absolute nem szolgálhatok, de igenis megmondhatok egyet, t. ház, a mi tulajdonkép nincs senki ellen irányozva, de a mi mutatja azt, hogy mi alapja van annak, hogy ha különböző pártok szövetkezése mintegy elérendő vagy óhajI tandó politikai ezél kívántatik és fejtegettetik.
