Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-533
588. országos filés 1891. jollus ll-én, pénteken. SS keresztül a megyei élet minden mozzanatában, úgyszólván napról-napra resztvettek. A mint említeni voltam bátor, a ministerelnök ár és a szabadelvű párt és kormány, nagyon bevette Metternieh herczeg tanításait és különösen felfogta vele együtt annak véghetetlen fontosságát, hogy csak többség kell, aztán minden meglesz. Más tehát nem kell, mint többség és ha ennek megszerzése rendes utakon nem megy, vannak mindenféle módjai. PL a vármegyében csinálnak egy pártot s miután nem merik arra azt mondani, hogy főispáni párt, azt még kevésbbé, hogy kormánypárt: az egyik helyen elnevezik haladópártnak ; mikor pedig a haladópárt tógájából kilóg a lóláb, azt mondják, hogy közigazgatási párt; s csinálnak alapszabályokat, mely felmegy a ministeriumhoz, a hol azt nagyon gyorsan helyben hagyják. Ebben az alapszabályokban benne van egy szakasz, mely szerint megyei tisztségre csak azok választatnak, kik e pártnak tagjai. így természetes, hogy a hivatali aspiransoknak és a már hivatalban levőknek összes komája és sógora mind oda megy. Rendesen a közgyűlés előtt való nap tartatván meg a párt gyűlése, akkor még igen kevés ember van jelen. Az intimusok legintimusabbjai összegyűlnek és pártkérdést csinálnak a másnapi választásból. Másnap megjön 80 — 90 jegyző s megjönnek azok, a kiket gróf Hadik Sándor t. képviselőtársam az állandó elemnek tart: a Weiszok, Bergerek, Kohnok, Schlesingerek; és így aztán meg van a pártnak a többsége. Ez a többség aztán megválasztja a saját maga édes képére a közigazgatási bizottságot: és akkor milyen lesz az a megválasztott? Gronoszabb lesz a kinevezett alispánnál, de nem azért, mert választották, hanem azért, hogy miképen választották. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nevezetes ezen közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tervezetében a bírói hatáskör, melyre vonatkozólag a többek között az van mondva, hogy a közigazgatási bíróság előtti eljárásra a törvény, a ministeri rendelet vagy a jogérvényes szabályrendelet szolgálhat alapúi. Azt hiszem, t. ház, hogy velem együtt nagyon kevesen fogjuk megérteni azt, hogy miképen szolgáltathat a ministeri rendelet egyáltalában jogalapot? Hisz ez az ország nem azért szenvedett annyit; nem azért küzdött szabadságáért Századokon keresztül, hogy a ministeri rendelet jogalapot képezhessen. Törekvéseinknek egyik főczélja mindig az volt, hogy ezen országot pátensekkel kormányozni nem lehet és nem szabad. És mi következik be most? Bekövetkezik az, hogy a minister egy egyszerű rendelettel a törvényt érvényen kívül helyezheti, de nem csak kisebb moinentuosus ügyekben, hanem a KKPvm INAPLO. 1887 -92. XXVI KÖTET. nagyobb fontosságú kérdésekben is. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mä már oda jutottunk, hogy pl. az igazságügyminíster úr egy egyszerű rendelettel érvényen kivtíl helyezte az úrbéri ügyekbeni eljárásról szóló törvény világos rendeleteit. Ily körülmények közt tehát, midőn jogalapot bármely ministeri rendelet fog képezni, azt hiszem, hogy a közigazgatási bíróság sem nekünk, sem a túlnyomó többségnek biztosítékot szolgáltatni sohasem fog, (Igaz! Úgy van! a szélső balon.) Ezek volnának, t. ház, (Halljuk! (Halljuk!) melyek mellett az előttünk fekvő törvényjavaslat a túloldalon, és sokak szerint elfogadható lenne. Minthogy azonban ezen javaslat közjogunkat alapjában változtatja meg; minthogy ez megsemmisíti önkormányzati rendszerünket, a mely szerintem nemcsak a törvények meghozásában, hanem azok végrehajtásában is nyilvánul; a mely tekintetben alig tudnám megkülönböztetni, hogy a kettő közül melyik fontosabb; a törvény meghozása, vagy pedig annak saját magunk által való végrehajtása : én mindazon lépésekhez, a melyek e javaslatnak káros kinövéseit annyira a mennyire gyöngíteni alkalmasak, kész örömmel s teljes meggyőződésemmel járulok; ennélfogva Győry Elek t. képviselőtársam határozati javaslatát, mely ezt czélozza, pártolom. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassék helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Ki következik? Széll Ákos jegyző: Beöthy Algernon! Beöthy Algernon: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Miután az igen t. túloldalról a czím ellen felhozott argumentumok engem nem győztek meg annak helytelen voltáról: kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a czíniet elfogadom. (Hosszan tartó élénk derültség és tetszés jobb felöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: Ki következik? Nagy István jegyző: Petrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. ház! Megvallom, hogy azon nagyszabású beszéd után, (Derültség a szélsőbalon.) melyet most hallottunk, (Élénk derültség a szélsőbalon.) nehéz helyzetben vagyok, mert az előttem szólott igen t. képviselő úrtól még azt sem hallottam, hogy tulajdonképen melyik törvényjavaslat czímét fogadja el? Pedig most, midőn a közigazgatás államosításának eszméje mintegy a levegőben van; midőn ezen beható és senki sem mondhatja, hogy talán üres szavakkal eltöltött hosszú általános tárgyalás után (Nyugtalanság és derültség jobb felől.) mindenkinek 12
