Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-533

88 533 orsíftgos. ülés 18»1. Julius 17-én, pénteken. randákban, hanem épen személyes súlyban, az önkormányzatnak minél nagyobb kifejtésében találom a való, igaz garantiát. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) De már, t. ház, ha más a világ folyása: s ha az ideák iránya is más: alkudjunk meg azokkal és követeljük meg legalább azt, hogy azok a garantiák meg legyenek. A legelső, t. Láz, szerintem fontosságra nézve is a fegyelmi eljárás. E fegyelmi eljárásnak kihatása szerintem kétoldalú és azért tartom a legfontosabbnak. Az egyik oldala az, hogy az illető tisztviselő egyéni szabadsága, hogy — ágy mondjam — megvédelmeztessék felebbvalóival szemben; (Helyeslés a szélsőbalon.) és a másik kihatása, hogy a közönség megtorlást találjon a fegyelmi eljárásban az illető túlkapásai ellen. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Hogy állunk ma e tekintetben, t. ház és hogy fogunk állani akkor, ha e javaslat így, a mint contemplálva van, törvénynyé válik; vagyis a fegyelmi eljárás a végponton a minister vagy a ministertanáes kezében lesz, a mi nekem tökéletesen mindegy. Röviden jelzem ama visszaesést, melyet 1870. óta tapasztalunk. Az 1870-iki törvényben is benne van a fegyelmi eljárás. De kinek jutott volna eszébe 1870-ben a fegyelmi eljárás eseteinek elbírálását másra bízni, mint a bíróságra. De ez rég volt, t. ház: akkor megengedem, hogy még úgy volt, mint azt beszédem elején bátor voltam említeni, hogy a kormány körette a pártot és nem a párt a kormányt. Azt gondolom, hogy az ilyen kérdéseket is legjobban megvilágítják a példák. Leszek bátor egy valóságban megtörtént példát felhozni annak illustrálására, hogy mikép kezelik az ilyen fegyelmi ügyeket. (Halljuk! Halljuk!) Egy városban, a mely régebben arról volt ismeretes, hogy törhetetlen híve volt a függetlenségi pártnak, magistratus állott az élén, mely szintén arról volt ismeretes, hogy kivétel nélkül függetlenségi pártiakból alakált; a midőn annak az egész vármegyének is tervbe vették rendszabá iyozását, minthogy fejétől büdösödik a hal: legelőször a központot kellett megszelídíteni. De ott állott a magistratus. Vizsgálat vizsgálatot ért, de nem találtak semmit; végre 18 vizsgálatra holmi kis hiányt találtak a pénztárban. Lett ebből óriási lárma, nemcsak künn, hanem magának a hatóságnak kebelében is, úgy, hogy a pénztárnok tiszttársai még az nap háromszorosan tették le pénzben és értékben a hiányzó összeget, tehát kárról szó sem lehetett. Azonban ez kedvező alkalomnak kínálkozott arra,, hogy törvényes formában lehessen a polgármestert állásából kimozdítani. Megindították a fegyelmi eljárást a köteles felügyelet elmulasztása miatt, akkor, a mikor a főispán az ügyet vizsgálta legalább hatszor, az alispán tízszer, a pénzügyigazgató isten tudja hányszor és senki sem jött rá a hibára. Folyt az eljárás, végre a megyei ügyészhez került az ügy véleményezés végett. Gondolom, nem minden befolyás, minden szelíd nyomás nélkül itt sem ment az ügy; de aeért az indítványozó tiszti ügyész még sem találta magát indíttatva egyébre, mint hogy 200 forint birsággal büntették. De ez indítvány-ostrom nem felelt meg a czélnak, mert a polgármester ott maradt volna, a hol volt; a közigazgatási bizottság fegyelmi osztálya tehát radicalisabban járt el s egyszerűen elcsapta a polgármestert. Feljött az ügy a ministeriumhoz. A miuisteriumbau tárgyalták az ügyet nyolcz hónapon át. Minthogy azonban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által felhozott okoknak mindenike oly példátlanul nevetséges volt, hogy a ministerium sem vélte magát hajlandónak compromittálni annyira, hogy azon okok alapján hagyja helyben az elcsapatást: kitalálta azt, hogy az az ember nem ért a polgármesteri teendőkhöz és ezért ezen állás betöltésére alkalmatlan. Megjegyzem, hogy lehetnek annak az úri embernek gyengeségei; egyet azonban a legnagyobb ellensége sem tagadott meg tőle soha s ez az, hogy ő egyike a genialis embereknek. Miután ez a városhoz leérkezett, a városban példátlan hahota támadt és megtörtént az, hogy az egy hét múlva bekövetkezett tisztújításon egyhangúlag választották meg polgármesterré. íme ilyen a fegyelmi eljárás; de ez ilyeu lesz mindaddig, míg nem független bíró, hanem a ministerium, vagy a nem független közigazgatási hatóság fog intézkedni a fegyelmi ügyekben? (Úgy van! a szélső baloldalon.) De erre azt mondják, hogy segít majd azon a közigazgatási bíróságról szóló törvény. Hát hoory milyen lesz az a közigazgatási bíróságról szóló törvény, annak megízleltetője itt van a kezemben. (Halljuk!) Valóban kíváncsi volnék rá, nem úgy, hogy elméletileg eltévedve a doctrinákban, hanem a gyakorlatban kézzel foghatókig akár a ministerelnök úr, akár az előadó úr miképen fogja megmagyarázni nekem azt, hogy milyen határozatokat fog hozni például az alispán ügyében az a közigazgatási bíróság, a melynek tagja a főispán, tagja ugyancsak az alispán, a ki fölött ítélni fog, tagja az annak alárendelt főügyész és tagja két bizottsági tag. Hát nézzük meg egy kissé a dolgot, t. ház és világítsuk meg, hogy ki és mi lesz ez a két bizottsági tag. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy erre nemcsak hívatva, hanem kötelezve is vannak azok, a kik a körülbelül harminez vagy nem tudom hány éven