Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-533

7g 533. országos ölés 1891. Jnlius 17-én, pénteken. törvényt legelső alkotta meg: engedje meg a t, ház, hogy itt egy kis kitérést tegyek, miután a t. ministerelnök úr a legközelebbi ülések egyikében azt, hogy az 1870-iki törvényhozás a köztörvényhatóságokról szóló törvényt Julius havában alkotta meg s ezt mintegy praecedensííi állította fel arra, hogy neki is joga van arra, hogy e törvényjavaslatot júliusban, augusztusban, egyszóval a nyári szünidő alatt tárgyaltassa: rá kell térnem annak magyarázatára, hogy ezen praecedens felállítása teljesen helytelen alapon nyugszik. (Igaz! Úgy van! a széls'íhalon.) Az 1848-iki törvényhozás megszabta, hogy a törvényhozás működése, a mennyire lehet, télen történjék; csak rendkívüli esetek azok, midőn megengedhető, hogy a szünetek, a pihenésre szánt idő is törvényhozói működésre használtassák fel. Valóban igaz, hogy 1869-ben, midőn az akkori kormány a bírói hatalomról szóló törvényt beadta és midőn 1870-ben a köztörvényhatóságokról szóló törvény beadatott, mindkét törvény tárgyalása és megszavazása Julius havára esett. De méltóztassék megengedni : Si duo faeiunt idem, non est semper idem. Midőn Andrássy Gyula ministerelnök és Szapáry Gyula belügyminister ugyanazt teszik, nemcsak két különböző személyről, hanem egészen más természetű törvényhozói működésről van szó. Andrássy Gyula ministerelnöksége alatt visszaállíttatott az alkotmány: ezen kormánynak idejében a 20 éves, Bach- és Sehmerling-féle rendezetlen állapotok Augias istállója volt meg. Csuda-e, ha az akkori kormány, midőn átvette az ügyek vezetését és évi költségvetést kellett készítenie, rendkívüli helyzetben találta magát és igénybevette a törvényhozás működését még Julius hónapban is. Hiszen ezek halaszthatatlan teendők voltak, oly halaszthatatlanok, hogy e tekintetben — méltóztassék az országgyűlési naplókat megnézni — senki kifogást nem emelt. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) De nagy különbség van az 1869-iki a bírói hatalomról szóló törvény és a mostani javaslat között. Az 29 szakaszból áll, ez 279-ből. A köztörvényhatóságokról szóló törvény, gondolom, 90 szakaszból áll, tehát nem 279-ből. De ott más körülmények forogtak fenn és a t. ministerelnök úr nem nézte meg a naplót, mert ha megnézte volna, aligha hivatkozik erre, mint praeeedensre. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn az 1870-iki május 21-én tartott ülésben gr. Andrássy Gyula ministerelnök, illetőleg a belügyminister benyújtotta a köztörvényhatóságok és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot: akkor Tisza Kálmán, mint az ellenzék tolmácsa, határozati javaslatot nyújtott be, hogy e törvényjavaslat most nem tárgyalható; nem tárgyalható pedig azért, mert szükséges, a mint ezt határozati javaslatában ki is fejezte, hogy ezen törvényjavaslatról a közvélemény és a megyék tájékozva leg} ének, a mire idő engedendő. A ház t. elnöke is nagyon fog emlékezni erre, mert résztvett azon vitákban. Akkor felállott gr. Andrássy Gyula ministerelnök és utalt arra, hogy az 1848-iki törvényhozás mintegy félúton hagyta a köztörvényhatóságok ügyét és annak a népképviseleti rendszer alapján való rendezését a legközelebbi országgyűlés teendői közé sorolta. 1848 után 1860-ban jött össze az országgyűlés; de tudjuk, hogy azt rögtön fel is oszlatták. Ezután jött össze 1865/68-iki országgyűlés; de méltóztatnak tudni, hogy az akkori 1 idők még nem voltak alkalmasak arra, hogy ezen ügy, mint a legközelebbi országgyűlésen tárgyalandó, fölvétessék. Végre az 1868/70 iki országgyűlés következett. Már az 1868-iki országgyűlésen a közköltségvetés tárgyalásakor a költségvetés természeténél fogva a megyék költségvetés kérdése is felmerült és az országgyűlés határozatilag kimondotta, hogy miután a közköltségvetésnek tisztába hozatala és annak rendezése föltétlenül megkívánja a megyei költségvetésnek megállapítását is: útasíttatik a kormány, hogy adjon be a köztörvényhatóságok rendezéséről törvényjavaslatot. Az 1869-iki országgyűlés megújította ezt a határozatot, kimondván, hogy a kormány úgy nyújtson be törvényjavaslatot és a ház úgy tárgyalja azt, hogy az 1871-iki költségvetés tárgyalásánál már a megyék rendezésügye is készen legyen és a költségvetés ezeknek költségeire nézve is határozott intézkedést tehessen, vagyis hogy a megyék költsége vagy az országra, vagy pedig az úgynevezett megyei domestieára utaltassák. íme tehát két országgyűlési határozat volt, a mit gr. Andrássy Gyula beszédében ki is emelt, a melyek a kormányt sürgették, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről törvényjavaslatot nyújtson be. Ezzel kapcsolatban azt mondja gr. Andrássy Gyula, az akkori ministerelnök: De még mindez nem elég, mert hiszen az 1868/70-iki országgyűlést megnyitó trónbeszédben is kifejezésre talál az, hogy a köztörvényhatóságok rendezése ezen országgyűlésben meg fog történni. Minthogy pedig mind a háznak határozata, mind pedig a trónbeszéd jelezte a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat benyújtását — monda gr. Andrássy Gyula —: akkor a kormány csak helyesen cselekedett, midőn a törvényjavaslatot csak akkor nyújthatja be úgy, hogy még 1870-ben tárgyaltassék. íme, ezek az 1870-iki köztörvényhatóságokról szóló törvény előzményei; és ezek voltak az indokai annak, hogy csak május havában nyújthatta be a kormány és Julius havában tárgyalhatta az országgyűlés. Azt kérdem, hogy a dolgok ilyen állása