Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-532

53-2. országos files 1891. Julius 16-án, csütörtökön. G5 Bercsényit kérdezte meg e felől, hanem megkérdezte gondolom Niczky Kristófot és azokat, a kik akkor a kormány élén voltak. Szóval, mondom a magyar nyelvet minden dicasterialis és tanácskozó teremből kiküszöbölte lassankint, egyenkint, kezdve a kamarai rendszeren, a bécsi kormány. A hadseregből is elkezdték lassan kiküszöbölni. A császári hadseregben levő magyar ezredek nyelve addig a magyar volt. Mária Terézia ellenségeit magyarul vezényelt ezredek verték még meg. Hogy fel ne tűnjék, lassankint egyes magyar ezredekbe belecsúsztatták a német vezénynyelvet. Talán ennek is a vármegyék voltak az okai, t. ministerelnök úr ? (Tetszés a szélső baloldalon.) így tehát nyelvünk Ausztria által tendentiose kiszoríttatván a használatból, nemzetünk a szellemi műveletlenség bizonyos fokára sülyesztetett. Pedig azelőtt nemzeti művelődésünk elégmagas volt. Ennek bebizonyítására elég rámutatnom arra, hogy ifjaink a XVI. és XVJI. században nagy számmal látogatták a külföldi egyetemeket. De a külföldi, hollandi, angol és . helvétiai egyetemekről a magyar ifjak az igazi tudományosság mellett szabad szellemet is hoztak be és ezt nem tűrhette Bécs. Ezért Mária Terézia korszakában, de már elkezdve III. Káról}

7 idejében is mindinkább megnehezítették a magyar ifjaknak a külföldi egyetemek látogatását ; megnehezítették mindenképen a helytartótanács útján az útlevelek megtagadásával és azzal, hogy mert leginkább protestáns ifjak mentek ki a külföldi egyetemekre, kimondták, hogy a helytartótanácsnál, a kamaráknál és a dicasteriumoknál más mint katholicus ember nem kap hivatalt. Ezt ugyan II. József császár megszüntette, a ki a vallásfelekezeteket illetőleg szabadelvű volt; de később is számtalan nehézséget gördítettek a külföldi egyetemekre való menetel elé. Ide benn az országban az iskolák csak úgy, mint a könyvek, censura felügyelet alatt tartattak. A sajtó, mely már abban az időben is természetesen a művelődésnek egyik nevezetes eszköze volt, szintén német volt. A »Pressburger Zeitung* őse már Mária Terézia alatt németül indult meg. A magyar hírlapok csak nagy későn merészkedtek feltámadni, mikor már a renaissance az irodalom terén megvolt. Azonban ezek is sok bajjal küzdöttek a censura miatt. I. Leopold volt az, ki a könyvnyomtatásra Magyarországon rávetette acensurát, mert a magyar törvények censurát nem ismertek, a szellemet megbénítani azonban Ausztria kezdette meg nálunk. Ez tanított meg minket arra az intézményre, melyet később a helytartótanácsnak követnie kellett. A hadseregből, az iskolákból, a dicasteriumokból, az országgyűlésből és lehetőleg a vármegyeKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. gyűlésekből is kiküszöbölték tehát a magyar nyelvet s azt részben a némettel, részben a latinnal helyettesítették. Szóval a műveletlenség homályába igyekeztek bennünket taszítani. Az iskolákkal hasonlóképen jártak el. Censura alá vették az egész sajtót, a külföldi iskolák látogatását megnehezítették s így mindenképen a szellemi előhaladás gátolói valának. Az ifjúságnak azonban bizonyos pallérozódásra mégis szüksége lévén, azt akarták, hoogy az anyagi haszon Bécsbe káramolják és azért a magyar ifjúságot tudvalevőleg oda kívánták concentrálni. így történt, hogy Mária Terézia atyáskodó gondoskodása — rexnek mondották a királynőt, azért nevezem atyáskodónak — a magyar főúri családok ifjait, a legnagyobb előszeretettel házasította össze a német és külföldi családokkal és megfordítva. így lettek a gróf Kálnokyak morvákká, pedig tősgyökeres székelyek voltak. Mária Terézia házasította össze a mostani külügyminister ősapját egy morva családdal és a Kálnoky-család odaragadt örökre. A Tarnóczyak egy ága is így járt és ekkép jártak mások. Magyarországba is sok idegen került, a királyné ezen atyáskodó-anyáskodó törekvése által. Beöthy Ákos: Mind magyarokká lettek! Thaly Kálmán: Utóbb magyarokká lettek. így a felsőbb aristocratiát a királynő a bécsi udvar köré gyűjtve, megfosztotta nyelvétől, szokásaitól és kényszerítette felvenni az udvarnak és környezetének német szokásait, erkölcsét és nyelvét. Talán ennek is a szegény vármegye volt az oka t. ministerelnök úr? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Másrészt, hogy még tovább terjeszszék a magyar nemzetnek ősi erkölcseitől és szokásaitól való elidegenítését, Mária Terézia tudvalevőleg fölelevenítette a II. Rákóczi-féle nemes testőrség intézményét azért,hogy minden vármegyéből minden évben két-két ifjú oda felhívassék s a legkiválóbb családok sarjai így lassankint germanisálódjanak. (Egy hang a szélső baloldalon: Hogy átgyúrják őket!) Igenis, hogy átgyúrják őket' egészen. Szóval, a magyar nemesség fiaira terjesztette ki a germanisálás rendszerét, nem elégedve meg a főaristocratiával. Valóban az úristen, a magyarok istenének különös kegyelme az, hogy ép ezen intézmény kebelében, a melyet a germanisátiora szántak, támadt fel a magyar irodalom szeretete, (Élénk helyeslés a szélső bah oldalon.) hogy ebből került ki Bessenyei, Barcsay, Baróthy, kik a magyar irodalmat az ott nyert magasabb képesség felhasználásával új virágzásra emelték. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) így volt ez, t. ház, a szellemi téren. Ily politikát követett irányunkban Bécs. Ezért nem haladhattunk hazánkban szellemileg a múlt században és a jelen század elején, nem pedig 9