Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-532

532. országos ülés 1891. jnlins I6án, csütörtökön. m meghallgatni, igen szívesen fogom indokolni. (Halljuk.' Halljuk!) És, mert ez fájdalmasan érintett, kötelességemnek tartom nemcsak mint volt köztisztviselő, de úgy is, mint becsületes ember, azt a tisztviselői kart, a melynek kebelében munkálkodtam és mely magát itt a parlament kebelében nem védelmezheti, védelmembe venni. (Zaj a szélsőbalon.) Méltóztassék megengedni és indokolni fogom. A képviselő úr négy és fél órán át tartott beszédében azt is mondotta, hogy egy karfának, mely 3 frtba kerül a helyreállítása és a munkálatoknak ellenőrizése, 63 frtot emészt fel. Ha ez igaz volna, akkor az én meggyőződésem szerint sem volna e közigazgatási eljárás becsületes. (Zaj a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Méltóztassanak megengedni, nemcsak irkáttirkát értett a t. képviselő úr, hanem confrontálast is. A confrontálás nem úgy történik, mert annál a megyei kiküldöttek semmiféle díjazásban nem részesülnek. Meggyőződésem szerint tehát azt a kijelentést valótlannak tartom és a mint most a képviselő úr Radó főispánnal szemben nem tudta állítását igazolni, ejtettem ki azt a szót, melyet a magam részéről is helytelennek tartok. És ha Eötvös Károly t. képviselő úr bebizonyítja állítását, a mint hogy arról is meg vag3?-ok győződve, hogy Radó Kálmán főispán is fogja tudni igazolni eljárását, nem elégszem meg azzal, hogy szavamat helyremagyaráztam, de teljes készséggel fogok érte bocsánatot kérni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! Nem beszélek én másról, mint a miről szó volt, én nem térek ki soha azon kérdés elől, melyet hozzám intéznek, mert arra nincs okom. T. képviselőtársam azt mondja, hogy nem engedi magát letereltetni arról a térről, hogy törvényhozói ellenőrzést gyakoroljon. En volnék az utolsó, a ki őt arról a térről leterelni akarnám. Egy térről azonban ajánlanám a letérést, hogy tudniillik ne vádoljon senkit sikkasztással és affélével, míg azt igazolni nem tudja. (Helyeslés jobb felöl. Mozgás a szélsőbalon.) Azt hiszem, t. ház, ez tiszta és világos minden ember előtt, hogy nem szabad senkit bizonyítás nélkül vádolni. (Helyeslés jobb felől.) Hogy mennyire maradok a tárgynál, e tekintetben bátor vagyok a t. háznak ismételten is figyelmébe ajánlani, hogy a t. képviselő úr a múltkor egyenesen a vicinális vasutak rendszere ellen fordult és minthogy én őszintén sajnálnám — és erre nézve t. képviselőtársam osztozott nézetemben — ha ily nyilatkozatok folytán a vicinális vasutak rendszere szenvedne, tértem ki az összes adatok előterjesztésére, melyek rendelkezésemre állanak. E szerint tehát én egészen arra reflectáltara, a miről a képviselő úr a múltkor beszélt. (Helyeslés jobb felől.) A képviselő úr azt kérdi: helyesnek tartom-e, ha a köztisztviselő azért, mert a helyi érdekű vasxrt ügyét támogatja, megfizetteti magát. Eötvös Károly: Nem így mondottam! (Zaj a szélsőbalon és felkiáltások: Úgy mondta, hogy jutalmat fogad el!) Baross Gábor kereskedelemügyi niinisterí Tehát jutalmat fugád el. (Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) En annál többet nem mondhatok, minthogy kizártnak tartom azt, hogy törvényhatósági tisztviselők a törvényhatóságok és községek által adott segélyösszegekből jutalmakban részesülnek; mert, t. ház, kivévén egy esetet, tudtommal minden egyes aláírt összegért a helyi érdekű vasút megfelelő számú részvényt tartozik a községnek, vagy testületnek átadni. (Helyeslés jobb felöl.) A képviselő úr mnltkori beszédében, a melyről talán megfeledkezett, azt is mondotta: aláírt a község 30.000 forintot, abból 20.000 frt jut a czélra, 10.000 forintot pedig kap a tisztviselő. Ezt én kizártnak tartom, (Helyeslés jobb felöl.) azt hiszem, hogy ha valamely község 30.000 forintot ír alá, ugyanannyi törzsrészvényt kap és abból az összegből absolute semmiféle osztogatásnak helye nincs. De ha előfordulnának oly esetek, hogy a vállalat saját pénzéből akar valakinek jutalmat adni és a képviselő úr ily adatnak jut birtokába és azt szolgáltatja ki nekünk, meg lehet győződve arról, hogy a magunk részéről helytelenítjük a tényt, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Erről vau szó!) mert semmiféle jutalmat és semmiféle megfizetést nem kaphat köztisztviselő ily ügyben tett eljárásáért. Pázmándy Dénes: Helyes! Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Pázmándy képviselő úr azért helyesli, mert azt hiszi, hogy Radó Kálmán főispán jutalmat fogadott el. Pázmándy Bénes: Nem azért, hanem elvileg helyeslem. Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Akkor megnyugszom benne, mert magam is ki akarom jelenteni, hogy Radó Kálmán e vasút létesítése körül valóban nagy érdemeket szerzett magának {Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) és a ki Radó Kálmánt ismeri és tudja a vasút történetét és annak viszonyait ismeri, az kizártnak íogja tartani azt, hogy Radó Kálmán egy garast is fogadott volna el helytelenül (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és tett volna valamit, a mi a kritikát ki nem állja. T. képviselőtársam válaszában megnyugszom, egyébiránt átadom az ügyet a főispán úrnak, a ki kétségen