Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-532
58 532. orszägosfllés 1891. Julius 16-án, csütörtökön. mondta, hogy a vicinális vasutak intézménye az országnak hasznára van, azt felelem: igaza van. Ha a t. minister iir adatokkal áll elő, hogy hány kilométer, hány millió forint stb., azt mondom: köszönöm az adatokat, szívesen ve szem tudomásul. De hát nem erről beszélünk. Ha azt mondja a t. minister úr, hogy sajnálja, hogy ez a fontos ügy távolról is vádakkal érintetik, én is sajnálkozom vele együtt. Megjegyzem azonban, hogy nem az ügyről, nem a vicinális vasútról beszéltem és nem is a vicinális vasúti intézményt vádoltam. Én szorosan akként determináltam felszólalásom tárgyát, hogy nem helyeslem, hogy a vármegyék kormányzó főispánjai és alispánjai, mint engedélyesek, bármi hasznot, díjat vagy jutalmat fogadjanak el vagy azokban részesíttessenek akkor, mikor a vicinális vasutak létrejötte a vármegyék vagy a községek közönségének megterhelésével történik. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbalon.) Ezt mondtam, ekként constatálom felszólalásomnak egyedüli tárgyát. Erre ígértem adatokat és erre nézve kértem a t. minister úr intézkedését. Ha a t. minister úr nekem azzal áll elő, hogy árt az ügynek a külföldön az ilyen felszólalás: megengedem, hogy árt, de azért még sem nézhetem el, hogy adózó közönségünk a vármegyék kormányzói által ily módon terheltessenek vagy az ő hozzájárulásukkal terheltessenek. (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélsőbalon.) Ha a t. minister űr azt mondja, hogy ezentúl is rajta lesz, hogy a helyi érdekű vasutak a legnagyobb könnyűséggel építtessenek, én e nézetének helyességét nem vitatom, ezt az irányt helytelennek egyáltalában nem tartom, sőt azt hiszem, talán igaza van, talán helyes, hogy ekként kezeli a helyi érdekű vasutak ügyét. Ha a veszprémi vasútról azt mondja a t. minister úr, hogy az a 400.000 forintnyi teher, melyet már megkísérlett a vármegye közönsége reánk megszavazni, reám is, hogy az még ma nincsen elfogadva, ezt különös köszönettel veszem tudomásul; nagyon helyeselném, ha így maradna, mert én ennek a vasútnak sem czélszerűségéről, sem hasznosságáról, sem szükségességéről meggyőződve nem vagyok, tehát a vármegyének egyébként is megterhelt közönségét e czímen is újabban megterhelni nem tartanám jónak, helyesnek és czélszerűnek. De, t. kereskedelemügyi minister űr, mi nem erről beszélünk. Én nem szeretem, hogy a t. kereskedelemügyi minister úr mindenáron atyafiságba akar keveredni azzal a hires Bodónéval, a ki mindig másról beszélt, mikor a bor árát kérték. Az én kérdésem az és arra kérek feleletet: megengedhetőnek és helyeselhetőnek tartja-e a minister úr, hogy ha az engedélyes esetleg főispán, hogy ugyanazon főispán elnöklete alatt, vezetésének és tekintélyének súlya alatt, akár a vármegye közönsége, akár a vármegyének községei a vicinális vasutak létesíté sere terheket vállaljanak magukra és a financirozás alkalmával az a főispán vagy alispán bármi czímen díjat, jutalmat vagy fáradságának megtérítését elfogadja? Ez a kérdés. (Élénk felkiáltások a szélsőbalon: Ez a kérdés!) És ha az igen t. minister úr engem meg akar tisztelni azzal, hogy reflectál kérdésemre és arra a közügyre, mely kérdésemben foglaltatik: akkor méltóztassék pusztán erre a kérdésre szorítkozni és miután én erre vonatkozólag adtam szabatos adatokat, kérem, hogy azon adatok, ha szükségesnek látják, hivatalos megvizsgálás útján is autenticáltassanak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ismételve hozzáteszem, hogy én Eadó Kálmán fáradozásáért azt nagy összegnek nem tartom. És ha ő magánemberként járt volna el ez ügyben, egyáltalában semmi szavam a dologhoz nem volna; de ő mint Vas vármegye főispánja szerepelt: ez az, a mit én nem tartok helyesnek. Ajánlom különben ezen előterjesztésemet a t. kereskedelemügyi minister úr figyelmébe. Éu négyszemközt adatokat nem fogok nyújtani, mert ezen adatokra nagyon könnyen azt felelheti a minister úr, hogy bírói bizonyossággal és alakszerűséggel nincsenek bizonyítva; hanem ismétlem, méltóztassanak a függetlenség minden kellékével bíró, akár kebelbéli, akár parlamenti bizottságot kiküldeni, az előtt igenis megjelenek és kötelességemet teljesíteni fogom. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kubinyi Gréza képviselő úr kíván nyilatkozni! Kubinyi Géza: Mélyen t. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. elnök úr részéről rendreútasításbau részesültem azért, mert azon kifejezést használtam Eötvös Károly képviselő úr beszéde közben, hogy »rágalmazó«. Őszintén kinyilatkoztatom, hogy igen sajnálom, hogy ezt a kifejezést használtam, (Helyeslés a szélsőbalon.) sajnálom pedig azért, mert bár indokolt volna némi tekintetben felháborodásom, mindenesetre helytelen volt oly kifejezést használni, mely a parlamentbe nem való. Hogy azonban indokolt volt felháborodásom, azt igazolni kívánom azzal, hogy mielőtt e parlamentbe beléptem, megelőzőleg én is, mint megyei köztisztviselő működtem a köztisztviselői karban becsületesen és épen ezért fájdalmasan érintett engem az, hogy a parlament kebelében az a testület, mely az országot becsületesen és híven szolgálja és a melyről az igen t. képviselő úr is némi részben állította, hogy eddig becsületesen és híven szolgálta, az urak részéről gyanúsításban részestíl. (Nagy saj és ellenmondás a szélsőbalon. Felkiáltások: Smlavszky tette!) Méltóztassanak nyugodtan
