Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-532

533, országos ülés 1891. jnlins 16-án, csütörtökön. 55 fogva az utolsó perczig az ügyek teljesen nyilvánosan kezeltetnek. Magyarországon az 1890-ik év végével — az 1889-iki adatok nyilvánosságra vannak hozva és épen 1889-től 1890-re meglehetős nagy tevékenység uralkodott e téren — 1890 végével 57 helyi érdekű vasút van, építési hosszuk 3-567 kilométer. Ennek a létesítése az építési tőkének a törvényhozás által is tudomásul vett megállapítása szerint 110,356.261 forintot vett igénybe. Ezen tőkéhez, melynek legnagyobb része külföldről hozatott be, hozzájárult az állam: postaszállítás ezímén 6,423.370 írttal, vagyis a hozzájárulásnak 5'8%-ával; forgalmi eszközök rendelkezésre bocsátása ezímén 1,173.300 forinttal, vagyis 1'06%-kal; csatlakozási létesítmények ezímén 275.000 írttal, vagyis .0'24°/o-kal; különböző segélyek ezímén 7,222.030 írttal, vagyis 6'05%-kal; úgy, hogy állatni hozzájárulás összesen 15,093700 frt, vagyis 13-0>%>; a törvényhatóságok hozzájárulása 7,388.962 frt, vagyis 607°/»; a községek és magánosok hozzájánrlása 13,923.000 frt; tehát 12'67°: úgy, hogy az öszszes hozzájárulások összege kitesz 36,405.824 forintot, vagyis 32-9%-ot és így 67-107» finaneirozás útján szereztetett be, a mi 73,950.437 írtnak felel meg s ez a helyi érdekű vasútaknái jelentékeny összeg. (Élénk helyeslés jobb felől.) A magam részéről, t. képviselőház, jövőre nézve is nagy súlyt helyezek arra, hogy a helyi érdekű vasutak létesítése körűi a legnagyobb könnyűség uralkodjék; hogy se bizalmatlanság, se bármi aggály ne nehezítse meg ezen vasutak létesítését és hogy ezek a jövőre is előmozdíttassanak, mert azok az országra nézve jelentékeny közgazdasági hasznot hoznak. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A múltkor a t. képviselő úr azt említette volt, hogy Veszprém vármegye közönségét meglehetős nagy áldozatokra akarják Lírai a helyi érdekű vasutak érdekében. Eötvös Károly: En említettem? Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Igen, a t. képviselő úr mondotta beszédében ; legalább a kivonatban, melyet velem közöltek, így olvastam. Eötvös Károly: Ha említettem, akkor igaz. Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Erre, t. képviselőház, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Veszprém vármegye eddig helyi érdekű vasúthoz való hozzájárulásra nézve a kormány által jóváhagyott kötelező határozattal nem bír. Veszprémmegye két helyi érdekű vasútra szavazott meg segélyt. Az illető határozat Eötvös Dénes és társai által megfeíebbeztetvén, gondolom, még ez év elején a kormány elé került; a határozat nem volt jóváhagyható, a törvényhatóság újabb tárgyalásra utaltatott és ezen ügy máig semmi elintézést nem nyert; Veszprémmegye tehát máig ezen helyi érdekű vasúti hozzájárulással megterhelve nincsen. Azt hallottam már tegnap és ma is mondották, hogy a t. képviselő úr felszólalása ma különösen a szombathely-pozsonyi helyi érdekű vasút ellen fogna intéztetni és hogy különösen Radó főispánra vonatkoznak vádjai. Hogy azon vádak miben állanak, t. képviselőház, azt e perezben nem tudom; de azt természetesnek fogja a t. ház találni, hogy ezen vádakra nézve a másik felet is szükséges meghallgatni, hogy ítéletet formálhassunk. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Részemről azonban nem habozom már most kijelenteni azt a meggyőződésemet, hogy úgy a vállalat, a mely azon vasútat létesíti, mint a létesítő bizottság élén állott férfiaknak előttem ismert tevékenysége, eddig legalább, a kormánynak és nekem semmiféle irányban panaszra alkalmat és okot nem szolgáltatott. A mi magát a helyi érdekű vasútat illeti. méltóztassék meghallgatni, hogy ennek létesítése mily körülmények közt folyt le. Megjegyzem, hogy előadásom teljesen meg fog felelni azon jelentésnek, a melyet e tekintetben a törvényhozásnak annak idején tettem. (Halljuk!Halljuk !) A pozsony-szombathelyi helyi érdekű vasútnak ügye régóta vajúdott; nem tudott eredményre jutni; mert daczára annak, hogy közforgalmi és hadászati fontossága elvitázhatlan, létesítése nagy pénzügyi nehézségekbe ütközött. E helyi érdekű vasútnak építési hossza 1247 km. és Pozsonynál a Duna áthidalásával ér véget. A tényleges építési tőke, a mibe ezen helyi érdekű vasút kerül, 4,660.000 frtra megy. Ebből a törvényhozás által megszavazott állami hozzájárulással fedeztetett: a Dunahíd építési költsége ezímén — mert e Dunahíd kettős — 142.000 frt; a postaszállítás ezímén 200.000 frt; a pozsonyi Dunahíd vámbevételei terhére külön segély ezímén 258.000 frt: úgy, hogy összesen 600.000 frt segély nyújtatott. Bátor vagyok azonban megjegyezni, hogy e segély távolról sem meríti id azon engedélyt, melyet a törvény ad, a menynyiben úgy postai, mint különböző segélyek ezímén 10 — 10°/o volna nyújtható és a nyújtott segély együttvéve csak 12'7%-ra rag; ez tehát távolról sem meríti ki az engedélyt különösen azért, mert a helyi érdekű vasútnak részint az áthidalás következtében, részint a magyar államvasúthoz csatlakozó vonala következtében határozott hadászati fontossága van, a minek következtében többet követeltünk a helyi érdekű vasút engedélyezésétől, mint a mennyit az normális körülmények közt szolgáltatni köteles lett volna. Ezt különben annak idején a háznak be is jelentettem és a t. ház azt helyeselte. (Ugy van! Helyeslés jobb felöl.)