Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-532

632. országos ülés 1891. Julius 16-án, csütörtökön. megbízható forrásból nyilvános közlöny útján is, de egyébként is nyert értesülés folytáü mondhatom, hogy Vas vármegye az előlegezett előmunkálati költségek ráeső részét nem kapta meg, illetőleg a közgyűlés azt, a mi a me­gyére esett volna, elengedte; és szintén nem teljesen authenticus, hanem magánértesűlésből mondhatom azt, hogy egyúttal Radó Kálmán ár az líj vállalkozó által az általa aláírt törzs­részvények befizetésétől, körülbelül 10.000 forinttól felmentetett. A tényállás, t. ministerelnök úr és t, ház, melyre nézve a határozott és szabatos adatokat kötelességemnek tartottam előadni, ebből áll. Már most, ha magánember ezen, vagy ugyanily ügyben, ugyanekkora, vagy ugyanily mérsékelt díjért vagy honoráriumért eljár, azt egészen jogosiíltnak és természetesnek találom, (Ügy van! a szélső baloldalon.) és hozzá kell tennem, hogy én a Radó Kálmán úrnak fára­dozásai és költségei fejében adott ezen 15.000 forintot nem is sokallom, mert hogyha valaki annyit jár-kel, annyit informál Szombathely és Pozsony közt, keresztül Sopron és Mosony me­gyéken, annyi lakomát tart, annyi baráti érte­kezletre hívja össze az érdekelteket, annyi gyű­lésben elnököl, hogy ily vállalatnál fáradozási díja és költségei í5.000 frtra felmehetnek, azt én megengedem. Nekem e tekintetben Radó Kálmán urat soha sem jön eszembe akár túl­zással, akár kapzsisággal, vagy valami hason­lóval vádolni; de egy magánember és a megye kormányzója, a főispán között igen nagy kü­lönbség van. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A vármegyék kormányzóinak, neveztessenek bár főispánoknak vagy alispánoknak, oly vállalat­ban, melyből nekik bármi czímen egy krajczár is jusson, mely csak akkor jöhet létre, ha be­folyásukkal a vármegye közönsége megadóztat­tatik (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) s melyből kifolyólag discret kiadások ezímén el­számolások, készpénzbevételek történnek, ily vállalatokban a megyék főispánjainak és al­ispánjainak részt venni soha semmi körülmények közt nem szabad, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) az meg nem engedhető, sem az ő érdekükben, sem a vármegyék érdekében, sem a közhiva­talnokok iránt szükséges bizalom érdekében, sem pedig a vármegyéknek naponkint mindig súlyosabban megadóztatott közönsége érdekében. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ezek az adatok, melyek helyességét ter­mészetesen kimondott szavammal garantirozom, melyeket előterjeszteni akartam. Kérem, hogy a t. cabinet, ha szükségesnek látja, ezen ada­tok képességéről hivatalos úton is győződjék meg. Továbbá kérem és előterjesztem, hogy a t. cabinet méltóztassék gondoskodni egy parla­menti vizsgálóbizottságról, (Élénk helyeslés a szélsőbalon. Mozgás a jobboldalon.) a mely telje­sen független és a dologhoz értő férfiakból állva, feladatának ismerje a vicinális vasutak körül a közhivatalnokok részéről való be­folyás természetének és mértékének kipuhatolá­sát. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha, t. ház, a cabinet ezt megteszi, én ün­nepélyesen kijelentem, hogy nem egy, hanem még két vármegye esetében hajlandó leszek a vizsgálat sikere édekében nevezetesen jelenségeket rendelkezésre bocsátani. (Egy hang a jobboldalról: Tessék most megtenni!) Bocsánatot kérek, itt nem teszem és a minister úrnak külön sem teszem, mert én a ministernek detectivje, rendőre vagy vizsgáló­bírója nem vagyok; nekem, mint magánembernek nem áll módomban az összes adatokat, tökéletes bírói biztossággal egyénileg megszerezni, hanem jöjjön a cabinet segítségemre a független vizs­gáló bizottság kiküldésével: akkor én is oda állok és akkor méltóztassék közreműködésem­mel, meghallgatásommal és az általam kijelölt nyomok szerint a vizsgálatot teljesíteni. En hi­szem, hogy ezzel a köznek javára, a kormány­zat tisztességének emelésére és adófizető me­gyei közönségünk érdekeinek megmentésére igen hasznos szolgálatot fog tenni a kormány és azon bizottság és fogunk tenni valamennyien, ha ez megtörténik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezt akartam előterjeszteni. Kérem előter­jesztésemnek, kérelmemnek elfogadását, úgy arra nézve, hogy ezen adatok hivatalos úton igazoltassanak, valamint hogy a felhozott és egyéb esetekre nézve egy parlamenti, vagy ha nem is parlamenti, de teljesen független vizs­gáló bizottság küldessék ki. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A kereskedelmi minister úr kíván szólani. Baross Gábor kereskedelemügyi mi­nister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) E pillanat­ban érkezvén ide, Eötvös Károly t. képviselő­társam felszólalásának csak utóbbi részét hal­lottam. Azonban azon följegyzésekből, a melyek velem közöltettek, körülbelül következtethetek azokra, a miket a t. képviselő úr előzőleg elmondott. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Ha valaki, épen én a legnagyobb aulyt fektettem arra, hogy áltatában egy vál­lalatnál se fordulhasson elő, de legkevésbbé a helyi érdekű vasutaknál valami, a mi legtávo­labbról is aggályosnak tűnhetnék föl. Magától értetődik, hogy méginkább ellene fordulnék oly esetleges tapasztalatoknak, a melyek azon minősítést érdemelnék meg, a milyennel í. kép­viselőtársam az utóbbi alkalommal élt, a mikor a vicinális vasutak rendszerét veszélyesnek tiin-

Next

/
Thumbnails
Contents